STUD - Statisztikai Tudósító, 1939. február (7. évfolyam, 25-47. szám)
1939-02-01 / 25. szám
Szerkesztőség és kiadóhivatal BPEST II. KELETI KÁROLY U. 7. Előfizetési díj postai szétküldéssel havi 20 — P. Közintézményeknek, magánosoknak havi 10— P. KŐNYOMROS NAPILAP FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS FELELŐS KIADÓ ; Dr. MÓRICZ MIKLÓS FŐMUNKATÁRS; Dr. SÉNYI PÁL STUD STATISZTIKAI TUDÓSÍTÓ TELEFON: 15 — 00 — 20 Minden jog fenntartásával. Kéziratnak tekintendő. — Házi sokszorosítás. Heti kiadás előfizetési díja évi 00'— pengő. VII. évfolyam. 25.szám. 1939. február 1. Szerda. A MAGYAR STATISZTIKAI SZEMLE KIADTA A VISSZAKAPCSOLT FELVIDÉK STATISZTIKÁJÁT. A Magyar Statisztikai Szemle új, kettős száma, amely a múlt évfolyamot fejezi Ъе, a visszakapcsolt Felvidék statisztikáját dolgozza fel. A Szemle kiváló statisztikusaink tollából származó értekezések hosszú sorozatában tárgyalja a visszakapcsolt országrész számszerűen megfogható adatait, s rendkívül gazdag, szinte kimeríthetetlenül bőséges képet szolgáltat ennek a területnek múltjáról és jelenéről, valamint annak a trianoni Csonka-Magyarországhoz való viszonyáról. Az adatok tanulsága mindenekelőtt az, milyen tökéletes kiegészítő része a most viszszakapcsolt terület magának a csonka anyaterületnek. "Amit a statisztikus a következő hasábok adathalmazából első pillanatra kiolvas, - írja a füzet bevezetésében Konkoly Thege Gyula dr. államtitkár. A Központi Statisztikai Hivatal elnöke -, az végtelen nagyfontosságú tanulság: a most visszacsatolt terület és csonkaország statisztikai képe között lényeges eltérés nincs. A két terület fejlődése is az elszakítás húsz esztendeje alatt az oly eltérő uralmi célok ellenére, majdnem teljesen párhuzamos volt, s a visszacsatolt részek népességi és gazdasági ereje mint a múltban, úgy ma is egylényegű a Csonkaországéval. Mindig tudtuk, hogy a két terület földrajzilag egységes s népe túlnyomóan egy és ugyanaz. S most a statisztikai adatokból futó betekintésre is kitűnik, hogy a két területnek népességi, népmozgalmi, gazdasági stb., stb.-színezete között még a részletekben is alig van eltérés. Ragyogó bizonyítéka ez az általunk oly sokszor hangoztatott tételnek, hogy az elszakított területek a törzszsel minden tekintetben egylényegűek s attól sem népi, sem földrajzi, sem gazdasági évszakok alapján nem választhatók el. Csak elvakult erőszak tudta - szembeszállva a természet törvényeivel - széttépni az összetartozókat, de a természetnek ugyanezek a törvényei lassankint ismét visszahozzák azokat, akiknek a Gondviselés bölcsesége közös utat jelölt ki. A Statisztikai Szemlében feldolgozott hatalmas anyag forrása egyfelől a régi magyar adatgyűjtések tömege, amelyek érvényességüket még ma sem veszítették el mindenben és amelyeket a cseh statisztika igen nagy részben azóta sem pótolt újabbakkal. A második forrás a cseh statisztika anyaga, amelyet statisztikusaink a húsz év eltelte alatt is szakadatlanul a legéberebb figyelemmel kísértek, most pedig külön is részletesen feldolgoztak. A harmadik és pillanatnyilag talán a legfontosabb forrás, az az adatgyűjtés, amelyet a Statisztikai Hivatal a visszakapcsolt területen már az átvétel legelső heteiben végrehajtott. Ez az adatgyűjtés még nem készülhetett mindenben a statisztika kiforrott és teljes értékű módszerei szerint, mert célja az volt, hogy minél rövidebb idő alatt minél teljesebb tájékoztatást szerezhessünk a visszakapcsolt részek állapotának legfontosabb vonásairól. Egyébként már a múlt év decemberében végbement ezen a területen az a nagyarányú, számos részletre kiterjedő és teljesen megalapozott népes állatösszeírás, amely pontos eredményeket hoz elsősorban a visszacsatolt népességre vonatkozóan. Az eddigi tapasztalatok azt igazolják, hogy az említett ideig