STUD - Statisztikai Tudósító, 1939. július (7. évfolyam, 143-168. szám)
1939-07-01 / 143. szám
STUF STATISZTIKAI TUDÓSÍTÓ * KÖNNYOMATOS NAPILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS FELELŐS KIADÓ TELEFON: 15 — 00 — 20 BPEST II. KELETI KÁROLY U. 7, Dr. MÓRICZ MIKLÓS Misten jog fenntartntvaL Előfizetési díj postai szétküldéssel havi 20.— P. Kéziratnak tekintendő. — Házi sokszorosítás. Közintézményeknek, magánosoknak havi 10.— P. FŐMUNKATÁRS: Dr. SÉNYI PÁL Heti kiadás előfizetési dija évi 00.— pengő VII. évfolyam. 143.szám. 1959. július 1. S A STUD agrár-sorozatának előfzetési dija egy hónapra 2.- P. Megjelenik minden szombaton» /11. száma./ A KÉPTELEN FALU Щ9 LÉMÉJA MÉMFŐCORSZAOB/Ш. A fokozódó polgárorultsággal járó veszélyek között mindenesetre első helyen áll a népesség mennyiségi és minőségi eltolódása. Normális időkben is sok gondot és fejtörést okoz ez az illetékes irányítóknak-egyes társadalomtudósok szerint éppenséggel megoldhatatlan feladat - és a világtörténelem folyamán minden esetben végzetes befolyást gyakorolt az államok alakulására- Minél erősebb menetben és kényszerítőbb körülmények hatására történik ez az átalakulás, annál nehezebb megállítani messieát"- i következményeit. Érdekes példát nyújt erre a Német Birodalom, ahol a nemzeti szocializmus népességpolitikája mindent megtett arra, hogy a születések csökkenésének romboló menetét megállítsa, ugyanakkor azonban a gazdasági kényszerűség és a nagyipar teljesítőképességének fokozása egyre nagyobb arányban vonja el az emberanyagot a faluból s teszi városi elemmé. Ha pedig a parasztból városlakó lesz,akkor ez köztudomásulag a szaporodás visszaesésével jár. A folyamat tehát tisztán, elméleti szempontból is érdekes; egy politika-erkölcsi felismerésen épülő mozgalom és állami beavatkozás áll szemben egy gazdasági kényszerűséggel. Miránk, a Dunavölgyében élő magyarokra azonban az elméleti vonatkozás mellett gyakorlati szempontból is érdekes ez a kérdés. Hiszen tudjuk, hogy a munkaerő követi a munkaalkalmat és szomszédunkban él a hatalmas Birodalom, amely munkáshiányának pótlására állandóan külföldi munkaerőket kénytelen igénybe venni. Másrészt pedig a népszaporodás menete nálunk is aggasztó tüneteket mutat. Kétszeresen szükséges tehát felfigyelnünk a fent vázolt tünetekre. A német szaporodás visszaesésére jellemző, hogy míg 1901 és 1905 közt az élveszülöttek száma átlag két millió volt évente, addig ez a szám 1933-ban már az egymilliót sem érte el, pontosan 957.000 volt. A nemzeti szocializmus helyesen ismerte fel a veszélyt és azonnal megkezdte hadjáratát,melynek eszközeit, a házasságra lépők számára nyújtott kölcsönt, s más hasonlókat már annak idején bőven megtárgyalta a szak- és napisajtó. Sikerült is elérni, hogy 1938-ban már ismét 1,4 millió élveszülöttet jegyeztek fel az anyakönyvekben, tehát majdnem 41 solokkal többet, mint az uralom kezdetén. 1934 és 1937 közt az összes többlet, feltéve, hogy a születések száma az 1933- évi színvonalon maradt volna, 1,167.OOO volt. A falunak nagy része volt ebben az emelkedésben. A kétezernél kisebb lélekszámú községekben 1933-ban 389*453 élveszülött volt, 1937-ben pedig 471.ЗЗО. Az emelkedés tehát egyötödnek felel meg. Figyelembe kell venni, hogy a vidék sohasem süllyedt olyan mélyre ebben a tekintetben, mint a város. Ezer lakosra 18 élveszületés jutott még 1933-ban is, mikor a városban arány már csak 14*5 volt.- Burgdörfer szerint, ki feltűnést keltő munkákban foglalkozott a születési és szaporodási viszonyokkal, a lélekszám állandósításához ezer lakosonkint húsz élveszületésre van szükség.- Miír most azt. Levfcba I AGRÁR-STUD. t vív vévC i4/7v* j U^VV / V / Ø .