STUD - Statisztikai Tudósító, 1939. július (7. évfolyam, 143-168. szám)

1939-07-01 / 143. szám

STUF STATISZTIKAI TUDÓSÍTÓ * KÖNNYOMATOS NAPILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS FELELŐS KIADÓ TELEFON: 15 — 00 — 20 BPEST II. KELETI KÁROLY U. 7, Dr. MÓRICZ MIKLÓS Misten jog fenntartntvaL Előfizetési díj postai szétküldéssel havi 20.— P. Kéziratnak tekintendő. — Házi sokszorosítás. Közintézményeknek, magánosoknak havi 10.— P. FŐMUNKATÁRS: Dr. SÉNYI PÁL Heti kiadás előfizetési dija évi 00.— pengő VII. évfolyam. 143.szám. 1959. július 1. S­­ A STUD agrár-sorozatának előfzetési dija egy hón­apra 2.- P.­ Megjelenik minden szombaton» /11. száma./ A KÉPTELEN FALU Щ9 LÉMÉ­JA MÉMFŐCORSZAOB/Ш. A fokozódó polgá­­rorultsággal járó veszélyek között mindenesetre első helyen áll a népesség mennyi­ségi és minőségi eltolódása. Normális időkben is sok gondot és fejtörést okoz ez az illetékes irányítóknak-egyes társadalomtudósok szerint éppenséggel megoldha­tatlan feladat - és a világtörténelem folyamán minden esetben végzetes befolyást gyakorolt az államok alakulására- Minél erősebb menetben és kényszerítőbb körül­mények hatására történik ez az átalakulás, annál nehezebb megállítani messieát"­- i következményeit. Érdekes példát nyújt erre a Német Birodalom, ahol a nemzeti szo­cializmus népességpolitikája mindent megtett arra, hogy a születések csökkenésé­nek romboló menetét megállítsa, ugyanakkor azonban a gazdasági kényszerűség és a nagyipar teljesítőképességének fokozása egyre nagyobb arányban vonja el az ember­anyagot a faluból s teszi városi elemmé. Ha pedig a parasztból városlakó lesz,ak­­kor ez köztudomásulag a szaporodás visszaesésével jár. A folyamat tehát tisztán, elméleti szempontból is érdekes; egy politika-erkölcsi felismerésen épülő mozga­lom és állami beavatkozás áll szemben egy gazdasági kényszerűséggel.­ Miránk, a Dunavölgyében élő magyarokra azonban az elméleti vonatkozás mellett gyakorlati szempontból is érdekes ez a kérdés. Hiszen tudjuk, hogy a munkaerő követi a munka­­alkalmat és szomszédunkban él a hatalmas Birodalom, amely munkáshiányának pótlá­sára állandóan külföldi munkaerőket kénytelen igénybe venni.­ Másrészt pedig a népszaporodás menete nálunk is aggasztó tüneteket mutat. Kétszeresen szükséges tehát felfigyelnünk a fent vázolt tünetekre. A német szaporodás visszaesésére jellemző, hogy míg 1901 és 1905 közt az élveszülöttek száma átlag két millió volt évente, addig ez a szám 1933-ban már az egymilliót sem érte el, pontosan 957.000 volt.­ A nemzeti szo­cializmus helyesen ismerte fel a veszélyt és azonnal megkezdte had­járatát,mely­nek eszközeit, a házasságra lépők számára nyújtott kölcsönt, s más hasonlókat már annak idején bőven megtárgyalta a szak- és napi­sajtó. Sikerült is elérni, hogy 1938-ban már ismét 1,4 millió élveszülöttet jegyeztek fel az anyakönyvek­­ben, tehát majdnem 41 s­olokkal többet, mint az uralom kezdetén. 1934 és 1937 közt az összes többlet, feltéve, hogy a születések száma az 1933- évi színvonalon maradt volna, 1,167.OOO volt.­ A falunak nagy része volt ebben az emelkedésben. A kétezernél kisebb lélekszámú községekben 1933-ban 389*453 élveszülött volt, 1937-ben pedig 471.ЗЗО.­ Az emelkedés tehát egyötödnek felel meg. Figyelembe kell venni, hogy a vidék sohasem süllyedt olyan mélyre ebben a tekintetben, mint a város. Ezer lakosra 18 élveszületés jutott még 1933-ban is, mikor a vá­rosban arány már csak 14*5 volt.- Burgdörfer szerint, ki feltűnést keltő munkákban foglalkozott a születési és szaporodási viszonyokkal, a lélekszám ál­landósításához ezer lakosonkint húsz élveszületésre van szükség.- Miír most azt. Levfcba I AGRÁR-STUD. t v­­ív vévC i­­4/7v* j U^VV / V / Ø .

Next