STUD - Statisztikai Tudósító, 1939. szeptember (7. évfolyam, 182-206. szám)

1939-09-01 / 182. szám

STATISZTIKAI TUDÓSÍTÓ Szerkesztőség: BPEST, II., KELETI KÁROLY­­U. 7. TELEFON: 15­00 — 20 Minden jog fenntartásával. Kéziratnak tekintendő. — Házi sokszorosítás. Előfizetési díj postai szétküldéssel havi 20 — P. Közintézményeknek, magánosoknak havi 10.— P. STUD /I/IV 1 KŐNYOMATOS NAPILAP FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS FELELŐS KIADÓ Dr. MÓRICZ MIKLÓS főmunkatárs: Dr. SÉNYI PÁL K­iadóhivatal: BUDAPEST, V., CSÁKY­ U. 15.1.1. TELEFON: 12 — 54 — 4­9. Minden kedden Kisebbségi-STUD, csütörtökön Fás-STUD, szombaton Agrár-STUD. Külön­­számok előfizetési díja heti egyszeri szétküldéssel évi 24.—P. félévre 12.— pengő. VII. évfolyam. 182.szám. 1939­ szeptember 1. A JOURNAL DE LA SOCIÉTÉ HONGROISE DE STATISTIQUE, a Magyar Sta­tisztikai Társaság francia nyelvű folyóiratának új száma, amelyet Földes Bélának Mikrostatisztika című tanulmánya vezet be, főként az újonnan visszakap­csolt területek népesedési és gazdasági ismertetésével foglalkozik.­ Ebben a so­rozatban Konkoly Thege Gyula dr. a múlt év őszén megtartott népszám­lálás népesedési, valamint földbirtokra vonatkozó adatait dolgozza fel. T­h­­­r­­r­i­n­g Lajos a csonkaország területi növekedésének várható demográfiai és kul­turális hatásait elemzi, El­e­k­e­s Dezső a közgazdasági kilátásokat körvona­lazza. A hazai tárgyú cikkek között megtaláljuk Rónai Andrásnak Erdély né­pesedési feltételeiről írott cikkét, Kovács Alajos nagyon érdekes adato­kat közöl arra nézve, hogy a népes családok milyen mértékben szerepelnek a ma­gyarországi felsőoktatásban, Szer Tivadar a világhírű magyar orvosnak, Semmelweis Ignácnak statisztikáit ismerteti.­ Ugyancsak ez a szám közli M­a­r­­t­u­c­z Lajosnak azt a rendkívül érdekes és fontos tanulmányát, amelyet a ki­tűnő magyar etnográfus a magyarság faji összetételére vonatkozóan írt.- S­z­ó­­­n­a­i Gyula a nagykereskedelmi árindexek új sorozatát dolgozta fel.- A nemzet­közi statisztikai tudományt Ernst W­­a­g­e­m­a­n­n képviseli a Journal új szá­mában annak az előadásának szövegével, amelyet a német birodalmi gazdaságkutató int­ézet elnöke ez év februárjában Budapesten tartott a háború után bekövetkezett időt: világgazdaság-politikájáról.­ Az új számot a szokásos rovaton egészítik ki és a hazánkra vonatkozó gazdasági és népesedési adatok, valamint a hazánk múlt évi helyzetére vonatkozó sokoldalú és tömör táblázatok egészítik ki. AZ EGYESÍTETT NÉMET B­IRODALOM LAKOSSÁGA 79,577 . 000 .LÉLEK. Május ti­zenhetedikén hajtották végre az­ egyesül­t n­émet birodalomban a legújabb népszámlá­lást, amely az Alstreich, Ausztria és Szudétavidék lakosságát vette számba.­ Az 1959-év folyamán visszatért területek, a Meme­lland és a Protektorátus népességé­nek összeírása későbbi feladat marad.­ Az eredmények egyelőre csak a jelenlevő né­pességre szólnak /P ortsanwesende Bevölkerung"/, amihez, mérten­te állandó jellegű le­települtek később megállapítandó száma eltérést fog mutatni.­ Ennek időoka a Birodalom iparosítása folytán bekövetkezett nagy hullámzásban keresendő. A munka­­alkalom után vándorló munkástömegek eltolódásokat hoztak létre az egyes városok, sőt tartományok népességében, ami a múlttal egybevetve néhol feltűnő eredményre vezet.­ Ma még talán korai volna az első, nyers adatok birtokában véleményt mon­dani ezekről, azonban addig is közöljük az 19Ю óta tartott népszámlálások ered­ményét, egybevetve a legutolsóval. Ez a legutolsó természetesen mást és mást je­lent az Altreichre és Ausztriára, a Szudétákra pedig a német statisztikai szol­gálat egy hozzávetőleges számítása áll rendelkezésünkre, amely az átadott terüle­tekre nézve az 1930. évi cseh népszámlálás alapján készült. A legáltalánosabban szembetűnő jelenség az, hogy Ausztria és a Szudétavidék lakossága 1933 óta csökkenőben volt, a Birodalomé ellenben gyára.

Next