STUD - Statisztikai Tudósító, 1940. október (8. évfolyam, 201-226. szám)
1940-10-01 / 201. szám
Kedd 3eoldal STUD/1940* október 1- kel mérve a gyufagyártásnál, ahol egy munkás egy év alatt átlag, csak 217 napot dolgozik és 825 pengőt keres . Ezzel szinten a világítógázgyártásnál alkalmazott munkások 302 munkanapot dolgoznak, évi átlagos keresetük pedig a múlt évben 2037 pengőt tett . Egy munkanapon tehát a gyufagyárakban dolgozó munkások 3*83 pengőt keresnek, a világító gázgyár* fak, nem szabad, pl*r feledni, hogy ezek majdnem kivétel nélkül közüzemiek,-. 6*75' P-tHa a ke.** reseteket a munkában töltött napokra számítjuk ki, akkor kitűnik, hogy a legkedvezőbb helyzetben a gázgyári munkásság van, mert 6 Ą 75 pengős napi kereke, te messze felette áll az utána következő legjobb szintnek, amely egyébként, a kőolajfinomításban szerepel, de mindössze 4,73 -és amellett, amint, jogosod láttuk, itt a munkások száma elenyészően kicsíny, a legkevesebbet pedigj.j.kol a keményítőgyári, valamint a gyertya és szs.postagyári munkásságképja... meoffed ebben a két kiterjedt és népes iparágban a munkásság agy napi átlagos keres*sete mindössze 333 pengő * A vegyészeti iparcsoportban átlagosan egy munkában töltött napra 4643 pengő kereset esik, ennél tehát a gyertyagyári és szappangyári munkásság pontosan egynegyedrésszel keres kevesebbet. Ez azonban kapcsolatban van egyfelől a munkában szükséges szaktudás fokozatának kérdésével, valamint a női és férfi munkaerők megoszlásával is*- A keményítőgyárakban a női munkaerők aránya kicsiny, 622 munkás közül csak 95 volt nő, a gyertya és szappangyártásban viszont e, nek vannak többen: 2*023 munkás közül 10133 a nő.- Egyébként a gyufagyárakban a munkásságnak majdnem a kétharmada nő és nyilván ez magyarázza az alacsony munkabér hányadtis, a kocsikenőcs és bőrkenőcs gyártásban a munkásságiak majdnem a fele nő, a festék, lakk- és tintagyártásban foglalkoztatott munkásságnak egyharmada kerül, ki a nők közül, s a vegyészeti szerek és az egyéb vegyészeti cikkeknek ne*vezett csoport munkásai között is körülbelül negyven százalék a női munka- erő. A nők a vegyészeti iparban általában több, mint egynegyedrésszel szerepelnek a munkásság között. Tavaly október 1-én 21.327 munkás között 5®6.62 volt nő. A vegyészeti ipar tavalyi fejlődését nemcsak a munkaviszonyok mutatják, hanem azok az adatok is, amelyek nem pénzben mérik az ipar tevékeny-' ségének fokát, így a vegyészeti gyárak szénfogyasztása egy év alatt 2*2 mii-' •'* hő q-ról 2*7 millióra nőtt. Az iparban működő erőgépek lóerőszáma 1938-ban 16*426, tavaly 18*277, a villamos motoroké 1958-ban 53*858, a múlt évben ■ 62*064*- Egyáltalában a villamos motorok lóerőszáma az utóbbi évek alatt re- ••••• • hamosan nőtt a vegyészeti iparban Két év alatt az emelkedés majdnem húszezer lóerő, ami csaknem 50 %-os növekedést jelentett. /mm»/ TÜEq MÉG MINDIG А УАЗУ-ALFÖLD У АРБ A LEGHAJLAMOSABB. Országrészeink közül a Duna-Tisza köze a mi poros Alföldünk tuberllulózis-mortalitása a legkedvezőtlenebb /l*52 ezrelék/- Méginkább emelkedett egyes kele- ti és északkeleti vármegyék vonatkozó aránya, főleg pedig az e tekintetben kedvezőtlen Kárpátalja szomszédságában lévő megyéké. A maximum az ország öszszes vármegyéi közül Bereg és Ugocsa vm*-ék ideiglenesen egyesített területén /1.500/00/ mutatkozik. Meg kell azonban említenünk, hogy még a magas tbc*mortalitású vármegyék rossz helyzete sem általános* Ezekben is rendszerint csak egyes községek hajlandósága kimagaslóan nagy és rontja az egész megye helyzetét. Ez természetes is, hiszen a tbc. fertőző betegség, amit a Kochbacillus okoz. A havernás, nyílt esetek terjesztik e ragály mételyét maguk körül. Statisztikusnak és orvosnak összes kellene éppen azért fognia az ily helyek felkutatása és asszanálása végett. Egészen hasonlóan ahhoz, hogy a váltóláz ügyén segítünk a fertőző mocsarak felkutatásával, lecsapolásával és kiszárításával.