STUD - Statisztikai Tudósító, 1941. június (9. évfolyam, 124-145. szám)
1941-06-03 / 124. szám
Kedd; STUD/19^1. junius 3. 3 = oldal,. szintén a cukorrépa és a cukornád figyelmen kívül hagyásával - 8,6 milliárdra emelkedett. Ezzel szemben ebben az évben csak 6^96 milliós súlyú mezőgazdasági termény került a nemzetközi forgalomba, vagyis az összes terményeknek mindössze 7,5 százaléka. Amíg tehát a terméseredmény 166605 millió métermázsával, tehát 1A-10 %- kal növekedett, addig a nemzetközi forgalomba került termények mennyisége 8700 millió métermázsával,vagyis 11,9 %-kal csökkent Az iparos országok tehát a jobb terméseredmények következtében a belső fogyasztás nagyobb hányadát tudták saját mezőgazdaságik terményeivel kiegyenlíteni, következésképen kevesebbet vásároltak az agrárországoktól. Az agrárország hiába termel többet és hiába adná azt olcsóbban, terményeinek értékesítési lehetősége tisztára attól függ, hogy a nagyon fejlett és így az időjárási viszonyoktól is függetlenebb mezőgazdasági termeléssel rendelkező iparos államok milyen terméseredményt tudnak fölmutatni. Ha azt az arányt vizsgáljuk,amely az egyes mezőgazdasági cikkeknél a termelt és kivitt mennyiség között fennáll,érdekes megfigyeléseket tehetünk különöse ,ha a sor elején és végén álló termények adatait hasonlítjuk össze.A sor elején olyan terményeket találunk amelyek a talaj és éghajlati, főként hőmérsékleti viszonyokkal szemben nem támasztanak nagyobb igényeket, szóval olyanokat,amelyek a földtekének aránytalanul nagyobb részén termeszthetők kifizetődő eredménnyel. Mivel ezek mindenütt megteremnek nincs is rá szükség, hogy őket egyik országból a másikba szállítsák. Különösen áll ez a burgonyára,, amelynek 2, 5 milliárd méter mázsát tevő terméséből 1938-ban mindössze 8,6 millió hagyta el a termelő országok területét. Igaz, hogy a burgonyának térfogatához viszonyított alacsony értéke,romlandósága és nehéz szállíthatósága is szerepet játszhatik abban a körülményben,hogy a termelésnek csak 0,,3 %-a kerül nemzetközi forgalomba, de ha figyelembe vesszük,hogy a banán,amely lényegesen könnyebben romlik és nehezebben szállítható,évente 20-25 millió métermázsával részesedik a mezőgazdasági törvények nemzetközi forgalmában kétségtelenné válik, hogy a banánnál ezt a magas részesedést az idézi elő, hogy a banán földünknek csak aránytalanul kis részén termelhető és így ennek a kis területnek kell a föld többig lényegesen nagyobb részét banánnal ellátni,míg a burgonya- mint említettük- úgyszólván mindenütt megterem. A sor második helyén a zab következik, egy százalékos aránnyal,míg a rozs 1,7 %-a kerül idegen országokba. Az igényesebb búza pedig már 9,5 %-kal a sor 11. helyére kerül.Az ellenkező végletet a kávé, tea,какао és a nyersgumi képviselik.»“ Ezekre ugyanaz áll,mint amit a banánnal kapcsolatban említettünk,azzal a különbséggel, hogy súlyokhoz viszonyított magas értékük,raktározhatóságuk és szállíthatóságuk is hozzájárul a világforgalomban elért 80 -100% között ingadozó kiviteli arányukhoz. Ha a kávénak exportált mennyiségéhez hozzászámítjuk az export-* célokra termelt,de eladatlanul maradt és megsemmisített mennyiségét,itt is túljutunk a 90%-on. A nemzetközi kereskedelemben természetesen más mezőgazdasági termékek is szerepet játszanak, mint piea takarmányfélék, zöldség és főzelékfélék,kerti ■■ vetvények, gyógynövények,virágok, gyümölcs és sokféle olajosmag.Azonkívül egy egész sereg olyan termék,amely már inkább mezőgazdasági ipari terméknek lenne nevezhető, mint pl„a bor, a sör,a szesz és szeszesitalok, szárított zöldség,aszalt gyümölcs, fűszerfélék /paprika,bors, sáfrány,stb.,/és ezenkívül a mezőgazdasági ipar fél- és készgyártmányai,mint tésztanefritek,konzervek,maláta, keményítő és növényi olajok.Az itt fölsoroltak közül csupán a gyümölcsök jelentenek nagyobb tömeget /banán 23 millió,alma 9 millió , stb./,a bor 10 millió,növényi olajok szintén 20 millió métermázsával szerepelnek,.A mezőgazdasági iparok nagyobbrészt élelmezési iparághoz tartoznak,amelynek az egyik jellemző sajátossága, hogy a feldolgozott nyersanyag értékét csak kevésselemeli. Ennek folytán a mezőgazdasági ipar termékei is csak másodrendű szerepet játszanak azrszágok közötti kereskedelemben.«• Н • й о а э