STUD - Statisztikai Tudósító, 1942. október (10. évfolyam, 200-221. szám)

1942-10-01 / 200. szám

2. oldal, STU 2/1942. október 1. Csütörtök« A 34 cikk termelési arányai tekintetében Európát az jellemzi,hogy itt mindössze 2­4% megy olyan cikkek terme­lésére, amelyek részben a többi olajfélesé­geket, részben ipari növényeket szállítanak. Az olívaolajon kívül levő olajok­­ termelése Európában éppen csak 0,1 %-kal szerepel e 34 cikk között. A szovjet­orosz területen már más volt­ az arány: 88,2% állott itt szemben 11,8 %-kal,mint olajak /1,5/és ipari növények /10,3%/ termelési arányával.A kultur-Európát tehát még nagyobb mértékben foglalja le a közvetlen emberi táplálkozás céljait szolgá­ló termelés,mint az ipari nyersanyagoké, legalábbis az őstermelés körében. Ez annyiban érthető­,hogy ez gazdaságos is: az emberi élelmiszerek termelése átlag­ban véve nagyobb értékekhez, nagyobb átlagos termelési hányadhoz juttatja a gazdát, mint az ipari növényeké. S Európában azért is fontos a tápláléktermelés, mert az életszint még többet kiván, mint amennyit itt termelni lehet,­ tehát az itt folyó termelésnek végeredményben mindig előnyös helyzete van.Igaz,hogy ebbe beleszól egyfelől a munkaerő és ezzel a termelési költségek kérdése, másfelől pedig az európai vásárlóerőé,valamint a tőkekivitelé,amelyeknek pedig az európai ipari termelés az igazi alapja. A megoszlás mértéke Afrikában a legszerényebb a táplálkozási cikkek szempontjából. Itt a 34 cikkből, már azokból, amelyeket ezek közül ebben a világrészben termelnek,­ 70%-ot tesznek a táplálékok, tíz százalékot az olivén kívül eső többi növényi olajok és húsz százalékot az ipari növények. Izgalmasan érdekesekké válnak ezek a számok, ha a fogyasztás hánya­dosaival keresztezzük őket, így ugyanis az derül ki, hogy a 34 cikk közül a táplálék céljait szolgá­ló cikkekből Európa 28% -ot termel, holott lakossága.­­Szovjetoroszország nélkül, amelynek adatai Ázsiától is, külön, egységben szerepel­nek e kimutatásokban(­• mindössze 18,6%-a a föld egész lakosságának. Óceánia élelmiszertermelési aránya 2,0%,éppen a négyszerese a lakosság­ fél százalékos arányának S ebben a világrészben a termelés súlypontja természetesen nem is magán az ausztráliai kontinensen van, hanem a hozzátartozó szigetvilágon,amely most került japán fennhatóság alá. A szigetvilágon különösen az ipari növények,­­kaucsuk,­­ termelése rendkívül fontos, ami nem jelenti azt, mintha a cukornád és sok más táplálék termelésében is ne lenne ennek a résznek egészen kiemelkedően fontos szerepe. Északamerikában az élelmiszertermelés aránya körülbelül a kétszerese a lélekszámbeli aránynak, vagyis itt az élelmezési bőség aránylag még nagyobb, mint a Kultur-Európában, sőt még Közép és Délamerikában is nagyobb a 7,6%-os élelmiszertermelési arány, mint a lélekszáma aránya, ami nem több,mint 6,0%. Ha vannak olyan világrészek, amelyek az élelmiszerekből nagyobb arányban részesednek az átlagnál, akkor természetesen olyanoknak is kell len­niük, amelyekben meg a táplálékok aránya az átlagosnál kisebb. A gazdagon el­látott világrészekről azt lehetne mondani, hogy két világrésznek a rovására táplálkoznak jól: Ázsia és Afrika lényegesen kevesebbet termel,mint amennyi lélekszáma arányában várható volna. Ázsia a világ népeinek 53,3%-át foglalja magában, ell­­ben a világ táplálékterményeinek csak 22,0 %-át termeli, Afrikában pedig a lélekszám aránya ugyan csak 762%, de a tápláléktermelésé meg mindössze 205%, az előbbi aránynak alig az egyharmada. Ez a nagy eltérés a két számarány között már a kultúrszint kérdése: termelni tudni kell és ahol a termelés nem halad előre, ahol a termelés megmarad a középkori, tisztán tapasztalati szinten, ott az életszintnek is középkorinak kell maradnia.Ez pedig egyet jelent, a nagy születési arány szám­mal, a nagy halandósággal,vagyis a rövid átlagos élettartammal. A rövid életből nem juthat kultúrára is. A szovjetterületnek azok a statisztikái, amelyeket a szovjetek a külföldnek küldenek, azt állítják,hogy az élelmiszertermelés 10,5 %-os aránya meghaladná a lélekszám arányát, ami 7,8 %. Azonban a szovjet statisztika adatai

Next