STUD - Statisztikai Tudósító, 1943. február (11. évfolyam, 20-34. szám)
1943-02-03 / 20. szám
5!ГУВ/1«ЙЗ» feV-гчЛг 3; 3*oXrtal» A tejes tejtermékt..1, főleg szállítási és elosztási nehézségek miatt hiányoznak г városokban. Magyarországon csak gyermekek, betegek és 3 szoptatós anyák kapnak tejet. Az eredetileg 5 dl-es napi fejadagot 3 szállították le. A tejkereskedelmet•egyébként pajonírozták, a fogyasztók csak annál a kereskedőnél vásárolh mnuka ahol vásárlásra előjegyezték magukat, Bulgáriában tej és tejtermékek csak vásárlási könyv alapján szerzhetők be, egyébként az egész tej és tejtemékellátást kényszergazdálkodás alá rendelték, a tejfeldolgozásban alkalmazott személyeket polgárilag mozgósították, Szlovákiában szintén kenyérgazdálkodáз alá helyezték a tejtermelést és kötelezték e, termelőket, hogy a saját használatukra szükséges mennyiségen füli tejet beszolgáltassák. A tojást Magyaarországon és Bulgáriában adagolják, Magyarországon az adag hetenkint két tojás. Zsirellátás terén szintén nehéz helyzetben vannak a délkeleteurópai országok, Magyarországon a városokban a zsiradag heti 1,30 gr azonban margarint is csak zsirjegyre lehet kapni a vaj és az étolaj úgyszólván teljesen eltűnt a piacról.Szlovákiában útzsírral kisérleteznek, ebből l.0 vízöu.500 gr a fejadag, Bulgária az olajbogyó feldolgozásával és ellenőrzött elosztásával igyekezik a zsírhiányon segíteni. A kocsvány éle a legkülönbözőbb intézkedésekkel, prémiumokkal vagy tilalmakkal igyekeznek a mezőgazdaság termelését növelni vagy a kívánt irányba terelni. Ezeknek az intézkeéseknek a hatását azonban tulajdonképpen csak a most folyó gazdasági év végével mérhetjük le. —OOCo* A JÓI GAZDÁLKODÓ SZENTENDRE,/STUD/ A kereken 10.000 lakost számláló,kis dunamenti, öreg város 1943*évi költségvetése például szolgálhatna bármely más városnak« Szentendre régi vezetői igen jól gazdálkodtak, «r ezt az erényt a város mai vezetősége is láthatólag örököltei mért háztartási bevételeinek озо ortonkénti aránya, országos viszonylatban feltűnően kedvező képet ad, az A város összesen 577,000 P-t bevételez a községi pótadó nélkül,majdnem kizárólag két csoport jövedelméről .. . ,Mint minden városnak,Szentendrének is az általános igazgatásból, vagyis az adókból kerül ki legnagyobb jövedelme éspedig 53*3,5 ban, majdnem páratlanul magas azonban a vagyonból származó jövedelme,ami 1943-ban 37/6-ot képvisel, így az általános igazgatás és a vagyonigazgatás csoportjai összesen 90,5 c.Válják az összes jövedelemnek, úgy hogy a bevételek többi csoportjaira csupán 9,5 h esik. Az onlített 53,5 Qb~- з igazgatási bevételbe nem számítottuk be a községi pótadó 50,000 P-e jövedelmét. Ez a teljes 437,000 P költségvetési végösszegnek 13«» g-át teszi és országos viszonylatban az átlagon jóval alul marad. Így rendkívül előnyösnek modnható!, Amiit előbb már említettük az igazgatási és vagyonkezelőibevételeken . Ívai Szentendrének alig van md.: jövedelmi forrása. A várósépítés csupán 4,2 db-át adja az összes bevételeknek ezt is csak azért,mert az útburkolási kiadások nagy részét az ingatlan tulajdonosokkal térítteti meg a város.Azután meg itt irányozta elő a szemetfuvarozási díjakat, jóllehet ez a jövedelem a közegészségügyi csoport javára lenne bevételben elszámolandó. A közélelmezés csoportjánál mutatkozó 3%-os bevétel leginkább abból áll elő,hogy a Város vágóhídi bevételével szemben alig költ valamit«/17.400 T bevételt ugyanis csak 5541 kiadás terheli.Sőt az itt előirányzott 2500 P piaci helypénz bevételt— a költao.gVet.és szerint— kiadás egyáltalán non terheli . A költségv .ésnek az adóbevételeket tartalmazó részét a polgármester kellő gondossággal, csak a változott viszonyoknak megfelelően emelte az előző évhez képest éppedig a fogyasztiai adóknál, a borfogyasztási adót figyelmen kívül hagyva, ‘ kerokor lo^-kal.A töb h.1 adó mohnál az o-- * recést átlagosáéi 2/%-kal vette számításba. Ez a javult kereseti W, M /ngekr .n meg is felel.