STUD - Statisztikai Tudósító, 1944. november (12. évfolyam, 210-211. szám)
1944-11-28 / 210. szám
2 »oldal STÜD/19H. november 28, A busát a népélelmezésben csaknem kizárólag liszt, illetve lisztből készült tészta formájábanfogyasztják. A busát a hibás szenektől, gyomnagyaktól, nemkülönben egyéb szeméttől való megtisztítása után a különböző rendszerű malmokban sokféle finomságú lisztté és darává dolgozzák fel. A kiőrlés 70 és 95 % között lehetséges és szokásos. Mennél, alacsonyabb a kiőrlés foka, annál több és értékesebb korpát nyerünk,mely egyike legértékesebb állati takarmányainknak. A búzát szenes alakjában emberi táplálkozásra csak kivételesen és eltűnő mennyiségben használják, /kézbenfőtt búza, bv.Drs,/ Takarmányként csak a cséplési és malmi rostaalja, az ocsu szolgál. A búzának ipari célokra való használata is igen szerény mértékű, Busakemérnyitőt, sikert, csirizt, stb .készítenek belőle, de a Balkánon egyéb alapanyagok mellett szeszgyártásra is felhasználják. A búza minősítése övezetünkben túlnyomóan hektolitersúly alapján történik. Mennél nagyobb a búza fajsúlya, annál jobb minőségű és az imlásnél annál kiadósabb.A hektolitersúly a Kárpátövezetben termesztett búzáknál 75-85 kg között ingadozik. Legjobb búzát termelő vidékek övezetünkben a Nagyromániához csatolt Bánát, valamint a Jugoszláviához tartozott Bácska, továbbá a Nagy-és Kismagyaralföld. Az egész övezet buzatermékének nagyobbik fele ezekről a vidékekről származott: /[Filaki Nagy Árpád/ ашп HORVÁTORSZÁG_ÉLELMISZERELLÁTÁSI SZERVEZETE_/STUD/ -Horvátország közellátási s ezen belül é 1 e lat i 1. а г о 11 а tási szervezete mai alakjáig sok fejlődési fókítzaton ment keresztül A felállított különböző szervek és szervezetek sorra alkalmatlanoknak bossonyultak. míg a hibák figyelembevételével sikerült egy aránylag megfelelő megoldást találni. A közellátás és az élelmiszergazdálkodás megszer nézése Jugoszláviának 1991 tavaszán történt összeomlásakor rögtön szükségessé vált, mert a horvát területen a legtöbb fogyasztási és használati javakban igen nagy hiány volt. A gazdálkodás központi irányítása a hajdani Jugoszláviában sem volt ismeretlen. A gabonakereskedelem terén már 1959-ben sor került ennek megszervezésére a Belgrádban felállított ''’Prisadi* útján. Ennek feladata volt az egykori "Gospodarska Sloga" helyét betölteni, annak szervezetét átvéve az élelmezési s főleg a gabonaellátási helyzetet tisztázni. Gyökeres változás Horvátország gazdálkodásának német eszmei halapitás alá kerülésekor következett be, amikor az irányított gazdálkodás gondolata itt is teret nyert. Ennek eredményeként jött létre 1940 nyarán Zágrábban a "Pogod”,melynek feladata volt a mezőgazdasági termelés egyes ágai között az összhangot megteremteni, valamint a termelői érdekeket lehetőleg megvédeni. Átvette a "Prizadi" és a ,,Gospodarska Slogar’ teljes működési körét s hozzáfogott az élelmezési nehézségek leküzdéséhez.Kedd.