Ságvári Napló, 1986 (4. évfolyam, 1-6. szám)
1986-02-01 / 1. szám
f ■> A tavalyi gazdálkodási évről számot adó közgyűlését a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban rendezte meg a szövetkezet január 31-én délelőtt. A teátrum nézőtere zsúfolásig megtelt. Mintegy félezer ember előtt tartotta meg beszámolóját Leitner István, a tsz elnöke. Elmondta: az üzem fejlődése 1985-ben is töretlen volt. A kalászosok hozamait nem számítva a terveket maradéktalanul teljesítette a Ságvári kollektívája. A múlt esztendőnek különös jelentőséget ad, hogy a hatodik ötéves terv utolsó éve volt. A tagság és a vezető munkatársak érezték is ennek jelentőségét, ami visszatükröződik eredményeikben. A nehezedő gazdasági körülmények ellenére sikerült az előző évi eredményeket megtartani, sőt egyes területeken túlszárnyalni is azt. Az árbevételt több, mint másfélszeresére sikerült növelni az 1984. évi szinthez képest. A termelési érték is jóval nagyobb lett. A bruttó jövedelem húsz százalékot meghaladóan lépte túl a tervezettet. A nyereség 65 százalékkal több a számítottnál. Tagságunk hét százalékkal nagyobb összeget vihetett haza az előző évhez képest. Gazdálkodásunk legfontosabb tényezőinek részletezése után szövetkezetünk elnöke ágazatonként értékelte a munkát. V_________________________________________________ IV. ÉVFOLYAM 1. SZÁM ÁRA: 2,50 FORINT 1986. FEBRUÁR Zárszámadás Már hagyomány, hogy a zárszámadó közgyűlésen a megye jelentős párt-, állami-, tömegszervezeteinek képviselői is helyet kapnak a meghívottak között. Az idén a vendégek sorában köszönthettük Varga Gyulát, a megyei pártbizottság első titkárát is. Hagyomány az is, hogy az aktív tagság mellett meghívót kapnak a rendezvényre nyugdíjasaink, akik közül január 31-én szép számmal helyet foglaltak a színház széksoraiban. Az ünnepélyes megnyitó után elsőként Leitner István tartotta meg beszámolóját. Az időjárás számlája A növénytermesztésben a legjelentősebb kultúrák: a kalászosok és a kukorica — kezdte beszédét a tsz elnöke. — A búza vetésterülete 1200 hektár volt. Ebből 84 hektárt elemésztett a belvíz. Egy hektárról 43 mázsa életet takarítottak be, kissé elmaradva a remélt átlagtól. Az emlékezetesen kedvezőtlen időjárás a vetőmagtermesztésre is hatott. Mindössze 350 tonna vetőbúzát tudtunk értékesíteni, holott ennek több, mint 2 és félszeresét terveztük. Az árbevételkiesést az exportbúza arányának növelésével részben pótoltuk. A kalászos növények közül a rozs sínylette meg legjobban az időjárás viszontagságait. Hektáronként mintegy 4 mázsával kevesebbet hozott, mint a korábbi években. Kedvező volt viszont a csíraképesség és az elképzelnél jóval nagyobb mennyiségű vetőmagot tudtunk fémzárolni és eladni. A tavaszi árpa mérsékelt termésátlaga anak tudható be, hogy a vetési idő eltolódott. Hamarabb viszont nem lehetett a szemeket a talajba juttatni, mert a tél túlságosan belecsúszott a tavaszba. Az 1985 őszén elvetett kalászosok a hosszú ősz gondoskodása következtében szépen fejlődnek. Ha a tél hátralévő részében és tavasszal nem lesz rendkívül rossz időjárás, jó termésre számíthatunk. Jókora területről arattunk le kukoricát, 6,3 tonnás hektáronkénti átlaggal. Területegységenként egy egész tonnányi túlteljesítést könyvelhettünk el. A szép eredmény annak köszönhető, hogy javult a technológiai fegyelem. A napraforgó termesztését — kísérletképpen — újra elkezdtük a múlt évben. Itt biztató eredmények mutatkoznak. Az idei tavaszi vetésű növények alá az őszi mélyszántás időben megtörtént. Az alapműtrágyák felét már szétszórták a földeken. A szövetkezet erdeiből 1200 köbméter akácot és 1300 köbméter nyárfát vágtak ki. Az akác kisebb részét a szeszfőzde használta fel, a nagyobbik hányad a tagok tulajdonába került. Az összes nyárfát ládaalapannyagnak adták el. Ennek az ágazatnak az eredményessége kiemelkedő. Selejtezések a gyümölcsösben Meghatározó növénye a gyümölcstermesztési főágazatnak a téli alma. Szabolcs aranyából 178 hektáron 2000 tonna se termett. Tavaly is súlyos volt a vagonhiány. A Zöldért hat héten át mindössze 2 guruló kosit bocsátott a szövetkezet rendelkezésére. Ennek következtében mintegy 200 tonna becsomagolt alma ment tönkre. A feltűnően alacsony termés elsősorban a tavaszi fagykár következménye. Az értékesítésből származó árbevétel közel 9 millió forint, ami 4,50 forintos kilónkénti átlagárnak felelt meg. A mostani felvásárlási gyakorlat és a rossz szállítási lehetőségek az ágazat elsorvasztását indokolják. A fagy nagy pusztítást végzett a meggyesben is. Ötödannyi gyümölcs termett, mint a korábbi időkben. A meggynél is megfigyelhető, hogy a költségek növekednek, a felvásárlási árak pedig csökkennek. Három év alatt 20 forintról 16 forintra zuhant vissza a felvásárlási átlagár. A kertészeti ágazat összességében nem tudta hozni a bevételi tervét. Túlteljesítés a háztájiban Árbevételünk több, mint negyven százalékát az állattenyésztés hozza. A gazdasági szabályozók változásai és a dráguló ipari anyagok miatt ez a főágazat veszített a korábbi pozíciójából. A múlt esztendő kemény tavasza ezen a területen is sok gondot okozott: növekedett az energiafelhasználás, lelassult a súlygyarapodás. Mindezek ellenére elmondható, hogy — a sertés-, illetve a baromfiágazatnál — összességében teljesültek a kitűzött célok. Elfogadható módon igyekezett a többi ágazatot kiszolgálni a javítóműhely. A nagyobb üzembiztonság érdekében bevezették a szervizrendszerű karbantartást, mind az erőgépeknél, mind a tehergépkocsiknál. Az irányítás, az üzemeltetés és az ellenőrzés hiányosságai miatt — főleg a talajmunkák során — a nagy gépek teljesítménye nem érte el az elvárható szintet. 1986-ot egységesebb gépparkkal kezdi a szövetkezet. Párhuzamosan több beruházás volt folyamatban tavaly. Ilyenek: a húsüzem, a sörpalackozó bővítése, a sörkirendeltség új épületének még mindig tartó munkálatai. Lendületesen növelte termékforgalmát a háztáji ágazat. A tagoktól több, mint 31 millió forint értékű árut — burgonyát, téli almát, dohányt, zöldséget — vásárolt fel a tsz. Ezenkívül 20 millió forintot meghaladó értékben adtak el a háztáji gazdaságok sertést, szarvasmarhát és lovat a szövetkezetnek. Az ágazat 55 százalékkal túlteljesítette a tervét. Intenzíven bekapcsolódtunk tavaly a megye, Nyíregyháza kereskedelmi ellátásába. Egyszerre három cikkcsoporttal vagyunk jelen a piacon: tojással, sör- és üdítőitallal, valamint különböző hús- és húskészítményekkel. Az év során 17 millió tojást adtunk el. Ebből 11 millió saját termés volt. Kereskedelmi tevékenysége révén szövetkezetünknek 35 vállalattal és szövetkezettel, valamint 120 magánkereskedővel van szerződése. A szövetkezet szép eredménnyel, 28 millió forintot meghaladó nyereséggel zárja az 1985-ös gazdálkodási évet. Beszámolója végén Leitner István megköszönte a Ságvári Tsz. minden dolgozójának a múlt esztendőiben végzett áldozatos munkáját, s kívánt mindenkinek az idei évhez erőt, egészséget, boldogságot. ■ Az üzem első emberének beszéde után — elsőként a sorban — Babicz András, a tsz ellenőrzési bizottságának elnöke emelkedett szóra, majd Radóczy Jánosné, a szövetkezeti döntőbizottság elnöke következett. Aztán Koppányi Gyuláné, a nőbizottság elnöke ment a mikrofonhoz. Mindhárman az illetékességi körükbe tartozó testület munkájáról, észrevételeiről, javaslatairól tartottak beszámolót. ★ Ezek után hozzászólások következtek. Szót kért a legrangosabb vendég, Varga Gyula. Elmondta: régóta figyelemmel kíséri a szövetkezet sorsának alakulását. Éljünk a lehetőségekkel! Ez a tsz hosszú évek óta eredményes. Ez arra késztet, hogy elgondolkodjunk: mi ennek az oka? Mindenekelőtt a tagság munkaszeretete. A Nyíregyháza környéki tirpákok mindig is híresek voltak arról, hogy becsülettel és kitartóan dolgoznak, nem húzódnak el semmilyen munka elől. Ugyanakkor értelmes és szakmailag képzett vezetőgárda jött itt össze. Az irányítók ismerik és szeretik a beosztottjaikat, fogékonyak az újra, kezdeményeznek. Mindezen túl nem szűnnek meg továbbfejleszteni belső érdekeltségi rendszerüket. Újra és újra felteszik a kérdést: hogyan tudnák a belső tartalékokat jobban feltárni, hasznosítani? A Ságváriban támaszkodnak a fiatalokra, a KISZ-re, hogy a gazdálkodás mind lendületesebb, hatékonyabb legyen. Varga Gyula rövid tájékoztatót adott a megye mezőgazdaságának helyzetéről, a Szabolcs- Szatmár megyei tsz-ek, állami gazdaságok előtt álló feladatokról. Felhívta a figyelmet a szűkebb pátriában való gazdálkodás sajátságaira, valamint arra, hogy minden okos kezdeményezést fel kell és fel is érdemes karolni. A megyei pártbizottság első titkára a Ságvári Tsz-t, mint jó példát emlegette arra, hogy itt egyszerre valósítják meg a termelés mennyiségi és minőségi növelését. A megyei pártbizottság első titkára többek közt szólt arról is, hogy Szabolcs-Szatmár mezőgazdaságában törekedni kell a munkaerő jó hasznosítására. Ezért szükség van rá, hogy a lehetőségekhez mérten melléküzemágakat létesítsenek, illetve kisegítő tevékenységekkel foglalkozzanak, hogy folyamatosan munkát tudjanak adni a tagságnak. 1986-ra biztató kilátások vannak az ország, s a megye gazdasági életében. Ám a jó lehetőségeket csak szorgalmas, ötletes munkával lehet kihasználni. Sokan kértek szót a zárszámadó közgyűlésen a szövetkezeti tagok közül is. A tanácskozás az elhangzott javaslatokra, kérdésekre adott válaszokkal ért véget. Vendégünk volt Varga Gyula