Ságvári Napló, 1988 (6. évfolyam, 1-6. szám)

1988-02-01 / 1. szám

megyei könyvtár nyíregyháza A vezetőség beszámolója az 1987. évi gazdálkodásról A zárszámadás elnöksége VI. ÉVFOLYAM, I. SZÁM ÁRA: 2,50 FT 1988. FEBRUÁR 26 milliós nyereség — sikeres esztendő Január 29-én tartotta zárszámadó küldöttközgyűlését Nyíregyházán a Krúdy moziban termelőszövetkezetünk. Az eseményen részt vett és az elnökségben foglalt helyet Gyu­­ricsku Kálmán, a megyei pártbizottság titkára, Lakatos András, a megyei tanács elnökhelyettese, Szemerszki Mik­lós, a nyíregyházi városi pártbizottság első titkára, Csabai Lászlóné, a nyíregyházi városi tanács elnöke, Hosszú László, a Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének tit­kára. Ott voltak a közgyűlésen a csehszlovák és lengyel testvérgazdaságok küldöttei. Az előterjesztett napirendek szerint a közgyűlés tárgyalta az alapszabály-módosítást, megválasztották a vezetőségválasztó bizottságok elnökeit, tagjait, majd következett az elnöki beszámoló. \mrś Az alapszabály módosítása Alapszabályunk értelmében választott vezetőségünk taglét­száma jelenleg 17 fő. Tapaszta­latunk szerint a hasonló taglét­számú szövetkezetekben 10—13 fős létszámmal működő vezető­ségek eredményesebben irányít­ják a szövetkezet közös gazda­ságának munkáját, ezért java­soljuk, hogy alapszabályunkban a vezetőség létszámát 13 főben határozzuk meg. A TESZÖV és a megyei tanács indítványára javasoljuk, hogy a 25 éves tagság után, nyugdíjazás előtt álló tagoknak a 6 hónapos kötelező felmentést töröljük alapszabályunkból. Ez ugyanis a hatékonyságot és a versenyké­pességet csökkenti. Az önelszámoló egységek szer­vezésével megszűnik a 4 üzem­egység. Helyette 2 kerület lesz. Ezért a munkahelyi közösségek számát 11-ről 9-re csökkentjük. Az előző közgyűlésen egyik idős tagtársunk hozzászólásá­ban javasolta, hogy a háztáji földjuttatásnak a terménybeni megváltását és az idős, a föld­művelésre már nem képes szö­vetkezeti tagot megillető pénz­­beni megváltás összegét a jelen­legi 4 ezer forintról 5 ezer fo­rintra emeljük fel, ezért java­soljuk, hogy alapszabályunkban ezt a rendelkezést 1987. január 1. napjától — tehát visszamenő­leg — változtassuk meg. Termelőszövetkezetünk tagjait minden 5 esztendő szövetkezet­ben végzett közös munka után az (alapszabály szerint) alapbé­rének 1,5 százaléka illeti meg tagsági pótlék címén. A nyugdíj­járulék változása és a személyi jövedelemadó bevezetése azt in­dokolja, hogy ezeknek a válto­zásoknak hatásával módosítsuk a tagsági pótlékot. Ezért java­soljuk, hogy 1988. január 1. nap­jától a tagsági pótlék mértékét 2 százalékra emeljük. Az alapszabály javasolt módo­sítását a küldöttközgyűlés egy­hangúlag elfogadta. A BESZÁMOLÓ Az 1987. évi gazdálkodás érté­keléséről a vezetőség beszámoló­ját Leitner István, a termelőszö­vetkezet elnöke terjesztette elő. Elöljáróban a párt- és a gazda­sági vezetés nevében köszöntöt­te a közgyűlés résztvevőit, majd így folytatta: Az 1987-es esztendő nem ké­nyeztetett el bennünket kedve­ző időjárással, sőt azt kellett megállapítanunk, hogy az el­múlt évtized legaszályosabb esz­tendejét éltük át, ami különösen a szántóföldi kultúrák termés­­eredményeire nyomta rá a bé­lyegét. Ennek ellenére munkán­kat igyekeztünk úgy végezni, hogy megfeleljünk a mezőgaz­dasági ágazatra vonatkozó el­várásoknak, ugyanakkor tagsá­gunk részéről is megelégedett­séget tapasztaltunk, összessé­gében árbevételünk 2,5 száza­lékkal nőtt, ugyanakkor a ter­melési értékünk szinten ma­radt. A tervhez viszonyítva nyereségünk mintegy 11 száza­lékkal, 3 millió forinttal lett több. Az 1987-es esztendőt nem a legjobb kilátásokkal kezdtük. A kalászosok egy jelentős része az 1986. évi őszi szárazság mi­att nem kelt ki, ehhez társult még a kemény tél okozta tő­­számritkulás. A tavasszal igen kevés csapadékot kaptunk, azt is többször és csak nyomokban. A rendkívüli helyzetben tagja­ink döntő többsége lelkiisme­retesen és becsületesen dolgo­zott a kitűzött terveink végre­hajtása érdekében és mindent elkövetett az időjárás okozta károk kiküszöbölésére, még ha ezt nyereségünk nem is tükrözi vissza kellőképpen. NÖVÉNYTERMESZTÉS A bevezetőt követően az elnök az ágazati munkát részletesen elemezte. Elsőként a növényter­mesztési főágazatról mondott véleményt. A növénytermesztési főágazat gazdálkodási eredményeit nagy­mértékben meghatározta a har­madik éve tartó aszályos időjá­rás. Kora tavaszi indulástól kezdve költségtakarékos gazdál­kodást igyekezett megvalósítani az ágazat, ezt bizonyítja a 89 százalékos költségfelhasználás. Az 1987-es gazdasági évben kö­zel 15 ezer ha közösen művelt nagyüzemi területen kerültek elvetésre különböző növényfa­jok és fajták. Őszi búzából 1152 ha területet vetettünk el, ugyan­akkor 950 ha-t takarítottunk be, a többi kifagyás miatt kiszán­tásra került, helyette kukorica került elvetésre. A tervezett 4,3 t/ha-os átlagtermés helyett a be­takarított mennyiség hektáron­ként négy tonna volt. A termés­­kiesést igyekeztünk nagyobb vetőmagforgalommal és export­­búza-értékesítéssel pótolni. A tervezettnél 31 vagonnal több vetőmagot forgalmaztunk. A rozs 620 hektáron 3,0 t/ha termést adott, ami jobb a terve­zettnél, de elmarad a korábbi évek 3,5—3,7 t ha-os eredmé­nyeitől. Itt is sikerült a terve­zettnél 17 vagonnal több vető­magot forgalmazni. A tavaszi árpa mindössze 20 ha-on alatta maradt a korábbi évek termés­átlagának. Az 1986-os év siker­növénye volt a napraforgó, és 1987. évben is kiemelkedő ered­ményt produkált. 243 ha-ról 2,7 t/ha-os termést takarítottunk be 0,8 tonnával többet a terve­zettől. Az igen kedvező termesz­­téstechnológia azt eredményez­te, hogy az olajtartalom 51,6 százalékra nőtt. A kukorica: 2259 ha kukorica­földről 3 tonnás átlagtermést ta­karítottunk be, mintegy 2,7 ton­nával kevesebbet a tervezettnél. Volt 700 ha olyan homokos terü­let, ahol a termés nem érte el a hektáronkénti 1 tonnát sem. Az aszály miatt jó néhány táblá­nál a felhasznált gyomirtó sze­rek egyáltalán nem fejtették ki hatásukat, sőt toxikus hatással voltak a kukoricára. Ilyen ala­csony termésmennyiségre évti­zedek óta nem volt példa. Lu­cernatermesztéssel 116 hektáron foglalkoztunk, saját állatállomá­nyunk és a tagi igények kielégí­tésére. A megtermett mennyiség az igényeket fedezi. 1987. őszén 1217 ha őszi búzát, 756 ha rozsot vetettünk el. Az ál­lományok jelenlegi tőszáma, fej­lettsége kedvező képet mutat. 150 ha kivételével a teljes terü­leten az őszi mélyszántást elvé­geztük. A területek jelentős ré­szén az alapműtrágyákat is ki­juttattuk. KERTÉSZET-ERDÉSZET Kertészeti főágazatunkon be­lül csak gyümölcstermesztéssel foglalkoztunk. A 78 ha közösen művelt télialma-ültetvényről (Folytatás a 2. oldalon) Leitner István a vezetőség beszámolóját ismerteti A közgyűlés résztvevői a nyíregyházi Krúdy moziban

Next