Ságvári Napló, 1988 (6. évfolyam, 1-6. szám)
1988-02-01 / 1. szám
megyei könyvtár nyíregyháza A vezetőség beszámolója az 1987. évi gazdálkodásról A zárszámadás elnöksége VI. ÉVFOLYAM, I. SZÁM ÁRA: 2,50 FT 1988. FEBRUÁR 26 milliós nyereség — sikeres esztendő Január 29-én tartotta zárszámadó küldöttközgyűlését Nyíregyházán a Krúdy moziban termelőszövetkezetünk. Az eseményen részt vett és az elnökségben foglalt helyet Gyuricsku Kálmán, a megyei pártbizottság titkára, Lakatos András, a megyei tanács elnökhelyettese, Szemerszki Miklós, a nyíregyházi városi pártbizottság első titkára, Csabai Lászlóné, a nyíregyházi városi tanács elnöke, Hosszú László, a Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének titkára. Ott voltak a közgyűlésen a csehszlovák és lengyel testvérgazdaságok küldöttei. Az előterjesztett napirendek szerint a közgyűlés tárgyalta az alapszabály-módosítást, megválasztották a vezetőségválasztó bizottságok elnökeit, tagjait, majd következett az elnöki beszámoló. \mrś Az alapszabály módosítása Alapszabályunk értelmében választott vezetőségünk taglétszáma jelenleg 17 fő. Tapasztalatunk szerint a hasonló taglétszámú szövetkezetekben 10—13 fős létszámmal működő vezetőségek eredményesebben irányítják a szövetkezet közös gazdaságának munkáját, ezért javasoljuk, hogy alapszabályunkban a vezetőség létszámát 13 főben határozzuk meg. A TESZÖV és a megyei tanács indítványára javasoljuk, hogy a 25 éves tagság után, nyugdíjazás előtt álló tagoknak a 6 hónapos kötelező felmentést töröljük alapszabályunkból. Ez ugyanis a hatékonyságot és a versenyképességet csökkenti. Az önelszámoló egységek szervezésével megszűnik a 4 üzemegység. Helyette 2 kerület lesz. Ezért a munkahelyi közösségek számát 11-ről 9-re csökkentjük. Az előző közgyűlésen egyik idős tagtársunk hozzászólásában javasolta, hogy a háztáji földjuttatásnak a terménybeni megváltását és az idős, a földművelésre már nem képes szövetkezeti tagot megillető pénzbeni megváltás összegét a jelenlegi 4 ezer forintról 5 ezer forintra emeljük fel, ezért javasoljuk, hogy alapszabályunkban ezt a rendelkezést 1987. január 1. napjától — tehát visszamenőleg — változtassuk meg. Termelőszövetkezetünk tagjait minden 5 esztendő szövetkezetben végzett közös munka után az (alapszabály szerint) alapbérének 1,5 százaléka illeti meg tagsági pótlék címén. A nyugdíjjárulék változása és a személyi jövedelemadó bevezetése azt indokolja, hogy ezeknek a változásoknak hatásával módosítsuk a tagsági pótlékot. Ezért javasoljuk, hogy 1988. január 1. napjától a tagsági pótlék mértékét 2 százalékra emeljük. Az alapszabály javasolt módosítását a küldöttközgyűlés egyhangúlag elfogadta. A BESZÁMOLÓ Az 1987. évi gazdálkodás értékeléséről a vezetőség beszámolóját Leitner István, a termelőszövetkezet elnöke terjesztette elő. Elöljáróban a párt- és a gazdasági vezetés nevében köszöntötte a közgyűlés résztvevőit, majd így folytatta: Az 1987-es esztendő nem kényeztetett el bennünket kedvező időjárással, sőt azt kellett megállapítanunk, hogy az elmúlt évtized legaszályosabb esztendejét éltük át, ami különösen a szántóföldi kultúrák terméseredményeire nyomta rá a bélyegét. Ennek ellenére munkánkat igyekeztünk úgy végezni, hogy megfeleljünk a mezőgazdasági ágazatra vonatkozó elvárásoknak, ugyanakkor tagságunk részéről is megelégedettséget tapasztaltunk, összességében árbevételünk 2,5 százalékkal nőtt, ugyanakkor a termelési értékünk szinten maradt. A tervhez viszonyítva nyereségünk mintegy 11 százalékkal, 3 millió forinttal lett több. Az 1987-es esztendőt nem a legjobb kilátásokkal kezdtük. A kalászosok egy jelentős része az 1986. évi őszi szárazság miatt nem kelt ki, ehhez társult még a kemény tél okozta tőszámritkulás. A tavasszal igen kevés csapadékot kaptunk, azt is többször és csak nyomokban. A rendkívüli helyzetben tagjaink döntő többsége lelkiismeretesen és becsületesen dolgozott a kitűzött terveink végrehajtása érdekében és mindent elkövetett az időjárás okozta károk kiküszöbölésére, még ha ezt nyereségünk nem is tükrözi vissza kellőképpen. NÖVÉNYTERMESZTÉS A bevezetőt követően az elnök az ágazati munkát részletesen elemezte. Elsőként a növénytermesztési főágazatról mondott véleményt. A növénytermesztési főágazat gazdálkodási eredményeit nagymértékben meghatározta a harmadik éve tartó aszályos időjárás. Kora tavaszi indulástól kezdve költségtakarékos gazdálkodást igyekezett megvalósítani az ágazat, ezt bizonyítja a 89 százalékos költségfelhasználás. Az 1987-es gazdasági évben közel 15 ezer ha közösen művelt nagyüzemi területen kerültek elvetésre különböző növényfajok és fajták. Őszi búzából 1152 ha területet vetettünk el, ugyanakkor 950 ha-t takarítottunk be, a többi kifagyás miatt kiszántásra került, helyette kukorica került elvetésre. A tervezett 4,3 t/ha-os átlagtermés helyett a betakarított mennyiség hektáronként négy tonna volt. A terméskiesést igyekeztünk nagyobb vetőmagforgalommal és exportbúza-értékesítéssel pótolni. A tervezettnél 31 vagonnal több vetőmagot forgalmaztunk. A rozs 620 hektáron 3,0 t/ha termést adott, ami jobb a tervezettnél, de elmarad a korábbi évek 3,5—3,7 t ha-os eredményeitől. Itt is sikerült a tervezettnél 17 vagonnal több vetőmagot forgalmazni. A tavaszi árpa mindössze 20 ha-on alatta maradt a korábbi évek termésátlagának. Az 1986-os év sikernövénye volt a napraforgó, és 1987. évben is kiemelkedő eredményt produkált. 243 ha-ról 2,7 t/ha-os termést takarítottunk be 0,8 tonnával többet a tervezettől. Az igen kedvező termesztéstechnológia azt eredményezte, hogy az olajtartalom 51,6 százalékra nőtt. A kukorica: 2259 ha kukoricaföldről 3 tonnás átlagtermést takarítottunk be, mintegy 2,7 tonnával kevesebbet a tervezettnél. Volt 700 ha olyan homokos terület, ahol a termés nem érte el a hektáronkénti 1 tonnát sem. Az aszály miatt jó néhány táblánál a felhasznált gyomirtó szerek egyáltalán nem fejtették ki hatásukat, sőt toxikus hatással voltak a kukoricára. Ilyen alacsony termésmennyiségre évtizedek óta nem volt példa. Lucernatermesztéssel 116 hektáron foglalkoztunk, saját állatállományunk és a tagi igények kielégítésére. A megtermett mennyiség az igényeket fedezi. 1987. őszén 1217 ha őszi búzát, 756 ha rozsot vetettünk el. Az állományok jelenlegi tőszáma, fejlettsége kedvező képet mutat. 150 ha kivételével a teljes területen az őszi mélyszántást elvégeztük. A területek jelentős részén az alapműtrágyákat is kijuttattuk. KERTÉSZET-ERDÉSZET Kertészeti főágazatunkon belül csak gyümölcstermesztéssel foglalkoztunk. A 78 ha közösen művelt télialma-ültetvényről (Folytatás a 2. oldalon) Leitner István a vezetőség beszámolóját ismerteti A közgyűlés résztvevői a nyíregyházi Krúdy moziban