A Sajtó, Sajtóügyi tudományos folyóirat, 1928 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1928-03 / 3. szám - A washingtoni rádió-értekezlet határozatai

natkozólag az elnök házszabályszerű büntetést szabott ki, illető­leg a ház a mentelmi bizottsághoz való utasítást határozott el. Teljesen indokolatlan ugyanis, hogy az ily módon megbélyegzett bűncselekményeket (rágalmazásokat, izgatásokat) a sajtóban bün­tetlenül lehessen megismételni és ilyen módon hatásában még erősen fokozni. Nincs a szabadságnak ága, amely a visszaélések megakadályo­zása céljából ne szorulna észszerű korlátokra. A hírszolgálat sza­badsága sem lehet ment e szabály alól. A sajtótörvény napiren­den levő reformja jó alkalmul szol­gál a kérdés oly megol­dására­, amely a hírszolgálat és a sajtószabadság érdekeit a hátrányos következmények lehető korlátozásával elégíti ki. Az új sajtótörvénybe a következő értelmezést kellene felvenni: »Az olyan közleménynek tartalma miatt, amely az ország­gyűlés, annak házai vagy bizottságai hivatalosan közzétett iratait vagy nyilvános tárgyalásait hiú szellemben és igazán közli, sem bűnvádi eljárásnak, sem kártérítési igénynek helye nincs. Ez a rendelkezés nem vonatkozik olyan nyilatkozatnak vagy kijelentésnek közlésére, amelyre vonatkozólag az elnök házszabály­szerű büntetést szabott ki vagy a ház a mentelmi bizottsághoz való utasítást határozott el. Amennyiben súlyosabb büntetendő cselekmény nincs, vétség miatt három hónapig terjedhető fogházzal és ezer pengőig ter­jedhető pénzbüntetéssel kell büntetni, aki a ház elnökének enge­delme nélkül egészen vagy részben közzéteszi az országgyűlésnek, házainak vagy bizottságainak hivatalosan nyilvánosságra nem ho­zott iratait vagy a nyilvánosság kizárásával tartott tárgyalásait vagy a nyilvános tárgyalás keretében tett, de a második bekezdés alá eső nyilatkozatot vagy kijelentést.« A washingtoni rádió­értekezlet határozatai. (T. D.) A modern sajtó elsősorban a technika vívmányainak és e vívmányok gyakorlati kiaknázásának köszönheti mai fejlett­ségét. Távíró és telefon nélkül elképzelhetetlen volna a mai nem­zeti és nemzetközi hírszolgálat. A be nem avatott joggal kér­dezheti, hogyan lehetséges az, hogy a sajtó még nem állította szolgálatába kellő intenzitással azt az újabb keletű találmányt, amely kétségkívül még a mostaninál is nagyobb lendületet biztosíthatna a hírtovábbítás gyorsaságának: a rádiót. Ennek oka az, hogy a rádió a technika mai fejlettsége mellett még nem tudja teljes mértékben megóvni a drótnélküli hírközvetítés titkosságát. A rádión továbbított híreket manapság mindenki felfoghatja és eset­leg fel is használhatja. A rádió csak akkor lesz igazán értékes a sajtó számára, ha ezt a nagy hátrányát sikerül majd kiküszö­­ b 131 .

Next