A Sajtó, Sajtóügyi tudományos folyóirat, 1941 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1941 / 4. szám - Kossuth Lajos hirlapirói pályája
Kossuth Lajos ltrl£kpiróí pályája Írta: VÉRTES ISTVÁN. IV. Kossuth lángesze és az abszolutizmus embertelensége Magyarország függetlenségének és szabadságának ügyét európai, sőt világproblémává emelte. így történt, hogy az Amerikai Egyesült Államok 1851 őszén hadihajót küldött Kossuthért és a többi magyar fogolyért Törökországba. A „Missisipi“ Gibraltárba vitte Kossuthot, aki onnan Southamptonba utazott. Itt tartotta első angol beszédeit. És nemcsak az, amit mondott, de klasszikus angolsága is elragadta minden hallgatóját. A londoni Guilde Hallban, ahol a Lord Mayor üdvözölte, azután Birminghamban és Manchesterben is messze hangzó sikere volt. A nagy angol lapok szó szerint vagy bő kivonatban közölték beszédeit és így már Amerikába utazása közben elérte azt, amit rajta kívül külföldi soha el nem ért: meghódította a britt közvéleményt. New Yorkba december 6-án érkezett meg Kossuth Lajos. A kikötőben 101 ágyúlövés üdvözölte. Lafayette óta ő volt az első, akit meghívtak a kongresszus ülésére. Magyarország hontalan kormányzójának megadatott a bevezetés diadala és az ülés tisztessége az új Capitóliumon s „ott, ahol királyok és császárok sohasem fognak felköszöntetni hatalmuk s kincseikért, ott egy leigázott nemzet üldözött vezérének Istenhozottat mondanak, mint a nagy köztársaság vendégének, éppen azért, mert üldözött, mert szegény. . .“ — mondotta ekkor (1852 január 7.) abban a beszédében, mely a világtörténelem legnagyobb szónokainak sorába emelte Kossuth Lajost. Egy fél év alatt 5—600 beszédet tartott az Egyesült Államokban. Szónoklatait százezrek hallgatták, milliók olvasták Amerika szerte. Hatása akkora volt, hogy még 30 évvel utóbb is felkeresték a Turinba érkező amerikaiak, mert — amint írja — „jogot tartanak hozzám, úgy mondják közéjük tartozom, az övéik egyike vagyok. És van is közöttünk az összetartozásnak egy erős köteléke, a jogot és szabadságot semmi földi hatalomnak alkura nem bocsájtó hajthatatlanság.“ (1884 március 18.) Az amerikai sajtó, mint Magyarország Washingtonját ünnepelte Kossuth Lajost és ő büszkén hangoztatta azon a vacsorán, melyet a lapok rendeztek tiszteletére (1851 december 15.), hogy nyilvános pályáját egyszerű újságíróként kezdte. Ebben a beszédében, mely a sajtószabadság egekig szárnyaló himnusza volt, megrajzolta Kossuth hírlapírói múltjának kálváriáját: milyen kín leülni az íróasztal mellé, mikor az ember keblét a perc szükséglete dagasztja, szíve tele van igaz érzelmekkel, elméje meggyőződéssel és elvekkel s mindezt hevíti a hazaszeretet tüze, de még