A Sajtó, Sajtótudományi és könyvészeti közlemények, 1947

Tartalomjegyzék - Sajtó és demokrácia

mányreformunk középpontjában is éppen a sajtószabadság kivívása és megvalósulása (1848:XVIII. t. c.) volt, mint egyik leglényegesebb és legkevésbbé nélkülözhető alkatrésze a közszabadságnak. A demokrácia és a sajtószabadság ily módon szerves kapcsolatba és oly szoros összefüggésbe ju­tottak egymással, hogy demokrácia szabad sajtó nélkül nem is képzelhető. A sajtószabadságnak ezt az uralkodó jelentőségét a szabadságjogok között egyrészt az indokolja, hogy a sajtó a gondolatközlés legnagyobb hatóerejű eszköze,­­ másrészt fontosságát rendkívül fokozza, hogy a sajtószabadság min­den egyéb szabadságjog és így a demokrácia egyik leghat­­hatósabb biztosítéka is. A szabad sajtó ugyanis szóvá tehet minden visszásságot, önkényt, elnyomást és így állandóan őrködvén az emberi jogok sértetlenségén, elrettent minden visszaéléstől, kieszközli a kellő megtorlást és előkészítheti a szükséges reformokat. A sajtónak az emberi ideálok meg­rajzolása által mindenütt nagy szerepe volt és mindig nagy hivatása lesz a demokrácia érvényesülésében és meg­tartásában. A sajtónak azonban a demokratikus államberendezés­ben még különleges jelentőséget ad, hogy a valóban szabad és hivatása magaslatán álló sajtó a közvélemény nyilvánu­­lása. A demokráciában a népakaratnak kell érvényesülnie, minthogy azonban a modern, ú. n. képviseleti demokráciák­ban az államhatalmat már nem a nép a maga egészében, ha­nem a nép megbízottai gyakorolják, ennek következtében gyakran kérdésessé válhatók, hogy az államhatalom gyakor­lása minden részletében megfelel-e az igazi népakaratnak. Az ellenőrzés eszköze az időközi választás, valamint a Svájcban és az Amerikai Unióban alkalmazott népszavazási intézmény; az ellenőrzés kevésbbé szabatos, de azért igen fontos módja a közvéleménykutatás, amelyhez a szabad sajtó adhat eléggé biztos támpontokat. Az Unióban és egyes más államokban is állandó külön szervezetek foglalkoznak a közvélemény kivizsgálásával; ezek az intézmények kutatásukat minden fontosabb kér­désre kiterjesztik és az eredményeket tájékoztatásul nyilvá­nosságra hozzák. Utóbbi időben hazánkban is megindult a közvéleménykutatás, de aránylag szűk és nem mindig tár­gyilagosan megállapított körben végezvén vizsgálatait, ered­ményei csak viszonylagos értékűek. Nem lehet kétséges, hogy a közvéleményről igen jó tájékoztatást szerezhetünk

Next