A Sajtó, Sajtótudományi és könyvészeti közlemények, 1947
Tartalomjegyzék - Sajtó és demokrácia
mányreformunk középpontjában is éppen a sajtószabadság kivívása és megvalósulása (1848:XVIII. t. c.) volt, mint egyik leglényegesebb és legkevésbbé nélkülözhető alkatrésze a közszabadságnak. A demokrácia és a sajtószabadság ily módon szerves kapcsolatba és oly szoros összefüggésbe jutottak egymással, hogy demokrácia szabad sajtó nélkül nem is képzelhető. A sajtószabadságnak ezt az uralkodó jelentőségét a szabadságjogok között egyrészt az indokolja, hogy a sajtó a gondolatközlés legnagyobb hatóerejű eszköze, másrészt fontosságát rendkívül fokozza, hogy a sajtószabadság minden egyéb szabadságjog és így a demokrácia egyik leghathatósabb biztosítéka is. A szabad sajtó ugyanis szóvá tehet minden visszásságot, önkényt, elnyomást és így állandóan őrködvén az emberi jogok sértetlenségén, elrettent minden visszaéléstől, kieszközli a kellő megtorlást és előkészítheti a szükséges reformokat. A sajtónak az emberi ideálok megrajzolása által mindenütt nagy szerepe volt és mindig nagy hivatása lesz a demokrácia érvényesülésében és megtartásában. A sajtónak azonban a demokratikus államberendezésben még különleges jelentőséget ad, hogy a valóban szabad és hivatása magaslatán álló sajtó a közvélemény nyilvánulása. A demokráciában a népakaratnak kell érvényesülnie, minthogy azonban a modern, ú. n. képviseleti demokráciákban az államhatalmat már nem a nép a maga egészében, hanem a nép megbízottai gyakorolják, ennek következtében gyakran kérdésessé válhatók, hogy az államhatalom gyakorlása minden részletében megfelel-e az igazi népakaratnak. Az ellenőrzés eszköze az időközi választás, valamint a Svájcban és az Amerikai Unióban alkalmazott népszavazási intézmény; az ellenőrzés kevésbbé szabatos, de azért igen fontos módja a közvéleménykutatás, amelyhez a szabad sajtó adhat eléggé biztos támpontokat. Az Unióban és egyes más államokban is állandó külön szervezetek foglalkoznak a közvélemény kivizsgálásával; ezek az intézmények kutatásukat minden fontosabb kérdésre kiterjesztik és az eredményeket tájékoztatásul nyilvánosságra hozzák. Utóbbi időben hazánkban is megindult a közvéleménykutatás, de aránylag szűk és nem mindig tárgyilagosan megállapított körben végezvén vizsgálatait, eredményei csak viszonylagos értékűek. Nem lehet kétséges, hogy a közvéleményről igen jó tájékoztatást szerezhetünk