Sajtótájékoztató, 1949 (1. évfolyam, 1-42. szám)

1949-08-10 / 1. szám

llS­w> , , . sajTOTnjik»mTfc^ KIADJA A KÜLFÖLDI SAJTÓSZOLGÁLAT^ í­U­D­A­P­T. VI., DALSZIN­HÁZ-UTCA 1. FÉLEMELET. — TELEP 426^^543* 548, 549 Az égen fenyegető felhők tornyosulnak, már villámlott­­ is és utána olyan mennydörgés támadt, hogy csak a süket nem hal­lotta meg. Mégis egyes optimista személyek, akiket már az első nehéz cseppek értek, csüggedten és nem nagy meggyőződéssel hangoz­tatják: - Nem lesz eső! Körülbelül ilyenformán próbáltak viselkedni egészen a legutóbbi időkig az Egyesült Államok hivatalos és üzleti körei a­ közeledő gazdasági válság veszélyekkel terhes légkörében. Néha még azt is megengedték maguknak, hogy tréfákat mondjanak, amelyek különösen hangzottak a tömegnyomor, az éhségfelvonulások és az öngyilkosok revolverdörrenéseinek temetési hangulatában. De a válságot nem lehet sem tréfával elütni,sem elhall­gatni. Erről nagyon is ékesszólóan tesz bizonyságot magának miszter Trumannak az a beszéde, amelyet július 13-án mondott a­­rádióban és amelyben lényegileg elismerte, hogy az Egyesült Ál­lamok ez idő szerint a válság nyilvánvaló fenyegetése alatt áll. Miszter Truman ebben a beszédében elismerésre méltó ta­lálékonyságról tett bizonyságot a legkülönbözőbb statisztikai bű­vészkedésekkel, mégis kénytelen volt elismerni, hogy az Egyesült Államokban most - a szónok finom fogalmazása szerint - " bizo­nyos ágazatokban a munkaerők foglalkoztatottságának zsugorodása" figyelhető meg, a " termelés egy kissé mélyebb színvonalra esett vissza, mint a múlt évi színvonal" és végül " az ország gazdasá­gi élete hanyatló irányzat­ot mutat". Más szóval, mivel a dolgot nem lehetett tovább rejtegetni, miszter Truman elismerte, hogy az Egyesült Államokban vannak jelenségek, amelyek a válság köze­ledését jelzik. Ha­ már az amerikai elnök, akinek hivatali állásánál fog­va kötelessége, hogy krónikus derülátó legyen, elismeri, hogy a­­ dolgok "hanyatló irányzatot követnek", akkor aligha lehet csodál­kozni azon, hogy az egész ország rémülettől megdermedve áll az új gazdasági katasztrófa küszöbén. Az­ átlag amerikaiak tudatában egyre gyakr­­bban jelent­keznek baljóslatú párhuzamok a "nagy depresszió" éveivel,­­ ha­sonlóan ahhoz, mint mikor Európa népei közt sokáig árl annak a­­ pestisnek az emléke, amely valamikor v­égigsöpört az európai kon­tinensen. De a válság elől nincs menekvés karanténekben, ennek ! Ги ' .. л /

Next