Sajtótájékoztató, 1949 (1. évfolyam, 1-42. szám)
1949-08-10 / 1. szám
llSw> , , . sajTOTnjik»mTfc^ KIADJA A KÜLFÖLDI SAJTÓSZOLGÁLAT^ íUDAPT. VI., DALSZINHÁZ-UTCA 1. FÉLEMELET. — TELEP 426^^543* 548, 549 Az égen fenyegető felhők tornyosulnak, már villámlott is és utána olyan mennydörgés támadt, hogy csak a süket nem hallotta meg. Mégis egyes optimista személyek, akiket már az első nehéz cseppek értek, csüggedten és nem nagy meggyőződéssel hangoztatják: - Nem lesz eső! Körülbelül ilyenformán próbáltak viselkedni egészen a legutóbbi időkig az Egyesült Államok hivatalos és üzleti körei a közeledő gazdasági válság veszélyekkel terhes légkörében. Néha még azt is megengedték maguknak, hogy tréfákat mondjanak, amelyek különösen hangzottak a tömegnyomor, az éhségfelvonulások és az öngyilkosok revolverdörrenéseinek temetési hangulatában. De a válságot nem lehet sem tréfával elütni,sem elhallgatni. Erről nagyon is ékesszólóan tesz bizonyságot magának miszter Trumannak az a beszéde, amelyet július 13-án mondott arádióban és amelyben lényegileg elismerte, hogy az Egyesült Államok ez idő szerint a válság nyilvánvaló fenyegetése alatt áll. Miszter Truman ebben a beszédében elismerésre méltó találékonyságról tett bizonyságot a legkülönbözőbb statisztikai bűvészkedésekkel, mégis kénytelen volt elismerni, hogy az Egyesült Államokban most - a szónok finom fogalmazása szerint - " bizonyos ágazatokban a munkaerők foglalkoztatottságának zsugorodása" figyelhető meg, a " termelés egy kissé mélyebb színvonalra esett vissza, mint a múlt évi színvonal" és végül " az ország gazdasági élete hanyatló irányzatot mutat". Más szóval, mivel a dolgot nem lehetett tovább rejtegetni, miszter Truman elismerte, hogy az Egyesült Államokban vannak jelenségek, amelyek a válság közeledését jelzik. Ha már az amerikai elnök, akinek hivatali állásánál fogva kötelessége, hogy krónikus derülátó legyen, elismeri, hogy a dolgok "hanyatló irányzatot követnek", akkor aligha lehet csodálkozni azon, hogy az egész ország rémülettől megdermedve áll az új gazdasági katasztrófa küszöbén. Az átlag amerikaiak tudatában egyre gyakrbban jelentkeznek baljóslatú párhuzamok a "nagy depresszió" éveivel, hasonlóan ahhoz, mint mikor Európa népei közt sokáig árl annak a pestisnek az emléke, amely valamikor végigsöpört az európai kontinensen. De a válság elől nincs menekvés karanténekben, ennek ! Ги ' .. л /