Magyar Sakkélet, 1958 (8. évfolyam 1-12. szám)

1958. január / 1. szám

2 JÁTSZMÁK ÉS PILLANATKÉPEK VWWWW'/V»/WW</WWV>^WVWV^W'/W'/WVWWWSA^WWWVW</VWV»/' <WWVW\AA^/WW A KRAKKÓI NŐI ZÓNA VERSENYRŐL (Kiegészítés a Magyar Sakkélet múlt évi decemberi szálm­ának 17­. oldalán közölt beszámolóhoz.) Kertészné kezdeti, négyes nyerőso­rozatának legtetszetősebb darabja a következő, 1. fordulóbeli játszma volt. 3. HOLLAND VÉDELEM Litmanowicz Kertészné 1. d4, e6 2. c4, f5 3. Hc3, Hf6 4. g3, Fe7 5. Fg2, 0—0 6. Hf3, d6 7. Ve2, Ve8 8. e4, (Helyesebb 0—0, s ha erre Vh5, akkor b3, majd Fa3) 8. —, fe: 9. He4­, Hc6 10. Hf6:­?, (0—0) 10. —, Ff6: 11. Fe3, e5 12. de:, He5: 13. He5:, Ve5: 14. 0—0—0, Va5 15. a3, Fe6 16. Fd5 (16. Fb7:, Bab8 17. Fd5-re Fd5:! 18. Bd5:, c5!) 16. —, Bae8 17. Vd2, Va6 18. Vb­1, Fd5: 19. Bd5:? (ed.) 19. —, Be4 20. Kb1, Vc4: 21. Vb7:, Be3:! 22. Be1 (fe:-re Ve4:) 22. —, Bb3 23. Bc4:, Bb7: és sötét nyert. (0:1.) Kertészné megtorpanása után Iva­nova és Holuj vette át a vezetést, őket is hamarosan felváltotta azon­ban a bizonytalan kezdés után mind biztosabban játszó Pogorevics. A döntő fordulat a VII. fordulóban következett be. 4. GRÜNFELD VÉDELEM Ivanova Pogorevici 1. d4, Hf6 2. c4, g6 3. Hc3, d5 4. e3, Fg7 5. Fd3, 0—0 6. Hge2?, de: 7. Fc4:, c5 8. de:, Va5 9. Va4, Vc5: 10. Vb5, Vc7! 11. e4, a6 12. Vb3, Hc5 13. Fd3, He5 14. Hd5, Hd5: 15. ed:, Hd3:­ 16. Vd3:, Ff5 17. Vb3, Fc2 13. Vf3, Vc4 19. Hc3, Fc3:t! 20. Vc3: (bc:-re Bfd8) 20. —, Ve4: 21. Fe3, Bfc8 (A biz­tonság jegyében. Persze nyert 21. —, Vg2: 22. Fh6, f6 is.) 22. f3 (Vg2: ellen nincs jobb.) 22. —, Bc3: 23. fe­, Be3:­ 24. Kd2, Be4: 25. Kc2:, Be2: 26. Kb3, Bg2: — és sötét nyert. (0:1.) A IX. fordulóban, az első négy nyerést követő hármas vesztősoro­zat befejeztével Kertészné nagy aka­raterővel próbálta meg vetélytársa, Holuj ellen kiköszörülni a csorbákat. Az alkalom mégis elúszott: Kertészné—Holuj Ebben az állásban 36. Ve5, a g7- re irányuló mattfenyegetéssel tisztet nyert volna, ehelyett azonban a nagy időzavarban következett: 36. Ve8f??, Vf8 és csak most 37. Ve5?, amire 37. —, c3! 38. Fc3:, Hc4 39. Vd4, Hd2:-vel egyszerre fordult a kocka, s most még világosnak kel­lett küzdenie a vesztés réme ellen, egészen sötét soron következő elné­zéséig: 40. Vd2:, Bb8 41. Fe5? (Fd4), Bd8 42. Fd4 (Vezérlépésre fonalas el­lentámadás döntene.) 42. —, Fc2:! (Sajnos meglátta...) 43. Fc2­, Vd6 44. Fh7f, (. . . de ezt már nem várta sötét, s most úgy játszik tovább, mintha fehér futója maradt volna ellenfelének) 44. —, Kh7: 45. Vc2t, Kg8 46. Fe5, Vd2 47. Vf5, Vd7 48. Ve4, f6 49. Fal, Vd1?? 50. Ff6:!, Vd3? (gf:-re Vg6t örökös sakkal, s 50. —, Vd5 is csak remis 51. Vg6, majd Fe5 miatt.) 51. Ve6f, Kh7 52. Fd8., s most ismét sötétnek kellett kínlódnia egé­szen a 94. lépésig, hogy elérje a dön­tetlent. Bizony, ez a verseny súlyos idegmunka volt, nemcsak a verseny­zők, hanem a nézők számára is! Közben Hönsch is kilábolt a ma­gyar betegségnek minősíthető hármas vesztősorozatból, de neki is meglett a maga fatális kihagyása. Világos utolsó (58. Bb8—b7?) lépé­sével megengedte, hogy ellenfele 58. —, Kg4! 59. Bf7­, Bb2! 60. Kf1, Bb6: 61. Bg7, Kg3:! 62. f5, Kf3!-mal — az előzetes Kg7—f6—f5 logikus folyo­mányaként — kedvező végjátékot ér­jen el. Hönsch azonban közvetlen a borítékolás előtt nem merte változ­tatni az állás szerkezetét (bátorta­lanság, bizonytalanság, vagy mind­kettő?!), a »biztonsági« 58. —, Kf6?­­tal folytatta, s 59. Kf2! után nem tért vissza többé az elszalasztott al­kalom. A játszma remis lett. Persze volt még sok izgalmas pil­lanat. Ezekből ízelítőt az »Ifjúsági Sakkélet« Tanulj számítani rovatá­ban adunk. Most befejezésül közöl­jük még az utolsó forduló számunk­ra legfontosabb, egyben az egész ver­seny legszínvonalasabb játszmáját. Világos lép Sötét lép Hlágyai* SAKKEZET ! KIK VOLTAK AZ ELMÚLT ÉV­E ♦ LEGJOBB MAGYAR SPORTOLÓI? * Ezzel a címmel közölt összeállítást az 1957. évben legjobb eredményt el­ért tíz magyar sportolóról a Nép­­sport karácsonyi száma. A rangsor­ban Fülöp Mihály tőrvívóvilágbajnok, Berczik Zoltán asztaliteniszező és­­ Szabó Miklós dr. hosszútávfutó után­­ a 4. helyre Szabó László nemzetközi­­ sakknagymester került, a wagenin- 2 géni zónaverseny 80 százalékos telje­­­­sítményű megnyerésével. A további I sorrendben Rózsavölgyi István kö­zéptávfutó, Novák Gábor kenus, Mos­­sóczy Lívia asztaliteniszező, Csányi Rajmund tornász, Bárány Árpád párbajtőrvívó és Bognár Judit atlé­­­­tanő szerepel. ! 5. SZICÍLIAI VÉDELEM Holus Hönsch 1. e4, c5 2. Hf3, Hc6 3. d4, cd­ 4. Hd4­, Hf6 5. Hc3, d6 6. Fc4, e6 7. 0—0, a6 8. Fb3, Vc7 9. Fe3, Fe7 10. f4, o—O 11. Khl, Fd7 12. f5, Hd4:! 13. Fd4:, Bac8 14. fe:, fe: 15. Ve2, Kh8 16. e5, Hg8 17. Badl?, (17. ed:!, Fd6: 18. h3 kellett.) 17. —, d5 18. a3? (Bf8:!, majd Bfl) 18. —, Hh6 19. Bf8:!, Bf8: 20. Bfl, Hf5 21. Vdl, Vc8 22. He2, Fb5 23. c3, Ve8! 24. g4?, (Kgl kellett. Ezzel szemben 24. Fc2?, Vh5 25. Hf4-re Hg3t 26. Kgl, Bf4:a 27. Bf4:, He2t, majd Hf4: nyer.) 24. —, Hh4 25. Bf8:­, Vf8: 26. Hg3, Vf4 27. a4, Fe8! 28. Fc2, Kg8 29. Hh5, Vg5 30. Ve2, Veit 31. Fgl, Fh5: (Szebb és gyorsabb 31. —, Fc6! 32. Hg3, Fc5! 33. Fdl, Vdl:!!) 32. gh:, Fc5 33. Vdl, Vg5 34. Vfl, Fgl: 35. Vgl:, Vh5:! 36. Ve3, Vg4 37. Vf2, Vf3! 38. Vf3­, (Kg1-re g5!) 38. —, Hf3, 39. Kg2, He5, (Helf) 40. Kg3, g6 41. Kf4, Hc6 — világos feladta: Barcza Gedeon TÁN­U­A SZÁMÍTANI! (A 9. oldalon közölt feladatok megfejtése) I. Aszenova—Kertészné (Krakkó, 1957): Világos főfenyegetése: c2—c4! Ez ellen 53. —, Bb2! 54. b6, Kf4 55. Kc6, Ke3! 56. Bd3?, Kf2 57. Bb3, Bb3, 58. eb., h3 biztosítja a döntetlent. A játszmában azonban 53. ?, Kf4? 54. c4!, Kg3 55. b6, h3 56. gb., gh. 57. Ke 6, h2 58. Bh2., Kh2.-vel a II. sz. ábraállás jött létre. II. Az Aszenova—Kertészné játszma folytatása. A játszmában történt: 59. b7??, Kg3 160. c5, IKf4 61. Kc7, Ke5 62. c6, Kd5 — remis. Ezzel szemben 59. c5!, Kg3 60. Kb7!, Kf4 61. c6 nyert volna. III. Hönsch—Kertészné (Krakkó, 1957). A legegyszerűbb út a döntetlenhez: 4­2. —, h4 43. a5, Ka: 44. Ka­, Kd6 45. e4, c5f 46. Kc4, Ke5 47. Kc5­. Ke4­ 48. Kb6, Kd5! 49. Ka6­, Kc6 50. Ka7, Kc7 51. a6, g5! 52. Ka8, Kc8 — remis. A játszmában húzott 42. —, gS is döntetlenhez vezetett 43. a5, ba: 44. ba­, Kd6 45. e4, c5f 46. Kc4, g4! 47. e5t, Ke5, 48. Kc5­, Kf4 stb.-vel. Ezzel szem­ben 42. —, Kd6? veszít 43. h4!, c5f 44. Kc:f, Kc:f 45. Kc4, Kc6 46. a5, Kd6 47. e4, Ke5 48. Kc5, miatt, mert 48. —, Ke4: 49. Kb6. Kd5 50. Ka6:. Kc6 91. Ka7, Kc7 52. a6 után sötétnek nincs „tartaléklépése“, mint az első változatban. IV. Altrichter—Aszenova (Krakkó, 1957). 45. Hf5), Fg8 (Fe8-ra Hg7f, majd csere és Ke5 dönt, 45. —, c6-ra Hg7f, majd Ke5, végül 45. —, igf:~re 46. gf­f, Kef7 47. g6, majd Ke5 nyer.) 46. Hh6!, Fh7 47. ib4, a4 48. K£3, Ke7 49. Ke3­ után sötét nem utá­nozhatja a „háromszögelést“ Kd7-tel a Hf7 fenyegetés miatt, 49. —, Ke6 50. Kf4, c6-ra pedig 51. Kf3 után az újabb három­szögelés dönt.

Next