Magyar Sakkélet, 1958 (8. évfolyam 1-12. szám)
1958. július / 7. szám
ICIT ZUKERTORT Az élet és a számok különös összjátéka folytán most van 100 éve, hogy megtanult sakkozni, 90 éve mesterré emelkedésének, 80 éve párizsi első díjának s ezzel a világklasszisba jutásának, 75 éve londoni óriási győzelmének, s 70 éve hirtelen, de nem váratlan halálának. Volt pár év amikor erősebbnek tartották a világbajnok Steinitznél. A modern megnyitáselmélet egyik legnagyobb megalapozója volt, az 1. Hf3-mal kezdődő megnyitás eredetileg az ő nevét viseli, ennek csak alváltozatai a Réti- és a Barcza-féle megnyitási rendszerek. Johannes Hermann Zukertort 1842. szeptember 7-én született Lublinban. Atyja porosz származású lutheránus lelkész volt. Varsóban és Petrikauban végezte első iskoláit, majd 1865-ben Boroszlóban (Breslau, Wroclaw) került gimnáziumba. Itt tanult meg sakkozni 1853-ban egyik osztálytársától. Anderssent a nagy mestert, aki egy másik gimnázium matematika tanára volt, 1861-ben ismerte meg. Anderssen kezdetben bástyaelőnyt adott neki, de pár év múlva majdnem úgy játszott Zukertort, mint mestere. Zukertort feljegyzései szerint 1862—8. közt mintegy 6 ezer (!!) játszmát játszottak egymással. De nem hanyagolta el Zukertort a tanulmányait sem, 1865-ben orvosi diplomát szerzett. Már a szülői házban megtanulta anyanyelvként a németet és a lengyelt, majd az iskolában az oroszt. Gyermekkori pajtásaitól megtanult jiddisül, gimnáziumi évei alatt franciául, majd olaszul, angolul és spanyolul, de igen jól tudott latinul, ó görögül és ó-héberül is. Rengeteget olvasott éjszakákon át: irodalmat, filozófiát és történelmet. Gottschaal és Anderssen többször figyelmeztette, hogy életmódja egészségtelen, önemésztő. Zeneileg is képzett volt. Zongoráiban mestere Moscheles Ignác, a lipcsei konzervatórium világhírű művésze, Beethoven egyik legkedvesebb tanítványa. Moscheles ajánlatára bízták meg Zukertortot Szilézia egyik legnagyobb lapjának zenekritikusi rovatvezetésével, amit 1062—66. közt nagy elismerés mellett el is végzett. Ki hinné ezek után, hogy az ilyen tudomány- és művészetszomjas „könyvmoly” önként jelentkezik katonának a dánok (1864) és az osztrákok (1366) elleni háborúban? A kistermetű mesterjelölt kezdetben egészségügyi zászlósként igen jól megállotta a helyét, s később mint hadnagy, a tűzvonalban is tevékenykedett és több kitüntetést szerzett. 1867. augusztusában Berlinbe költözött, s átvette a „Neue Berliner Schachzeitung” szerkesztését. 1868-ban, az aacheni nemzeti versenyen díjas lett, 1869-ben a hamburgi versenyen Anderssen és L. Paulsen után III—V., Schallopp és Minekwitz társaságában. Ez években dolgozik nagy művein (Leitfaden des Schachspiels, — Grosses Handbuch des Schachspiels), melyekben Jean Dufreme is társa volt —, valamint a Sammlung d. auserlesensten Schachausgaben. Studien und Partiestellungen” c. művén. Ezek 1860-ben, ill. 1871- ben jelentek meg Berlinben. Részt vett az 1870—71-es porosz—francia háborúban is, de már nem önkéntesként, hanem behívottként. Kétszer súlyosan megsebesült. A gravelottei nagy csatában 1860 főnyi csapattestéből öt órán keresztül elszenvedett ágyútűz után csak 400-an maradtak életben. A rangidős tisztek elhullása után Zukertort lett a parancsnok. Hősies magatartásáért magas kitüntetést kapott. A háborús embertelenségektől megundorodva szerelt le. Több politikai lapnak is cikkírója volt, tanulmányt írt a börtönök fegyelméről és egészségügyéről. Minthogy azonban a német tartományi sakkszövetségi versenyek játszmáinak közlési jogát Minckwitz kapta meg, s különben sem volt megelégedve a porosz közállapotokkal, 1872. nyarán véglegesen Londonban telepedett le, magát azonban mindig németnek vallotta. Bemutatkozása jól sikerült, első angliai versenyén IH. lett Steinitz és Blackburne után. A „Westminster Papers” hetilap sakkrovatot nyitott számára, ezt több éven át vezette. Érdeklődése ekkor a sakkjáték múltja felé fordult, s hogy eredetiben tanulmányozhassa a British Múzeum régi sakkíratait, a török, arab, szanszikrit és az ó-perzsa nyelvek tanulmányozására vetette magát. Sokat szimultánozott, vakon is, az utóbbiban 16 táblás szimultánjával megdöntötte Blackburne 15-ös vak-rekordját. Sokoldalúságára jellemző, hogy a pisztolylövésnek is mestere volt éveken át, Berinben pedig a legjobb dominó-, s az egyik legjobb whistező játékos volt. Első nagy nemzetközi sikerét 1877-ben, Majia-Framskrfurtban aratta, az Anderssen sakkozói pályafutásának 50. évfordulója alkalmából rendezett versenyen. — I. L. Paulsen , II. Anderssen 8.5, III. Zukertort 8.5 ponttal. Mögötte végzett többek közt Wismayer, Csigorin és Schallopp. A világ legjobbjai közé 1878-ban került be végérvényesen, a párizsi világkiállítás alkalmából rendezett nagy sakkversenyen. A 2—2 játszmás körmérkőzésen a győztes Zukertort lett, miután a vele holtversenyben végzett Winawert +2, —0,2 arányban legyőzte. Harmadik Blackburne lett majd Mackenzie, Bird, Anderssen, Englisch, Rosenthal, Mason, stb. következett. A nagyok közül csak Steinitz hiányzott. Az első díj a köztársasági elnök tiszteletdíja, egy 5000 frankos sévresi váza volt. (Zukertort két napig kocsikázott vele különböző műkereskedőkhöz, míg el tudta adni, feláron alul. . .) 1879-ben a Chess Monthly nevű sakklapot alapította Hoffer Lipót honfitársunkkal (1840—1913) együtt, aki Zukertort halála után tovább szerkesztette a híressé vált folyóiratot. Az 1881. évi berlini versenyen Blackburne (a XIX. század legeredényesebb sakkversenyzője) mögött II. lett Zukertort, Csigorin, Winawer, Mason, L. Paulsen, J. Berger és mások előtt. A következő évi nagy bécsi versenyen Steinitz, Winawer és Mason mögött IV—V. lett Mackenzievel holtversenyben, Blackburne, Englisch Paulsen, Weiss, Csigorin és mások előtt. Zukertort legnagyobb sikerét az 1833. évi londoni nagy verseny hozta meg. A versenyzőik 22 játszmás körmérkőzést játszottak, de az első két döntetlen nem számított, s csak a harmadikért adtak fel egységet, így üldözték a remist. Zukertort nagy fölénnyel, 22 ponttal lett első (4 vesztett játszmája volt és 7 nem számított remisre). II. Steinitz 19 III. Blackburne 17.5, IV. Csigorin 16 ponttal. Következtek: Englisch, Mason, Mackenzie, Rosenthal, Winawer, Bird, a magyar Noa dr. és néhány angol. Erről a versenyről való Zukertort következő halhatatlan remeke: 175. ANGOL MEGNYITÁS London 1883. május 5. Zukertort Blackburne 1. C4, e6 2. e3. HÍ6 3. Hf3, b6 4. Fe2, Fb7 5. 0—0. d5 6. d4. Fd6 7. Hc3, 0—0 8. b3 Hbd7 9. Fb2, Ve7 10. Hb5, He4 11. Hd6:‘ cd: W2. Hd2, Hdf6 (f5) 13. f3, Hd2: 14. Vd2:, de: 15. Fc4:, d5 16. Fd3, Bfc8 17. Bael, Bc7 18. e4, Bac8 19. e5, He8 20. f4 g6 21. Be3, f5 22. ef:, Hf6: 23. f5, (Itt márlátni kellett a nagy távlatú áldozati kombinációt!) 23., He4 24. Fe4: de: 25. fg:, Bc2 (Most, úgy látszik, hogy elvész a b2-futó, s világos támadása Ve1 vagy Vdl után nem kellő ellenérték.) 26. gh:, Kh8 (Kh7:-re 27. Bh3t, Kg8 28.. Vh6) 27. d5t, e5 28. Vb4!!, B8c5 (Vb4:-re 29. Fe5:t, Kh7r. 30. Bh3f, Kg6 31. Bf6t után nincs védelem, a matt ellen.) 29. Bf8!!!, Kh7. 30. Ve4:t, Kg7 31. Fe5:t, Kf3. 32. Fg7t!!, a sötét feladta. A közvélemény a jövendő világbajnokát Zukertortban kezdte látni, s a sajtó páros mérkőzést követelt. Zukertort rögtön ki is hívta a világbajnokot, Steinitz azonban különböző feltételeket szabott. A tárgyalások több mint két évig tartottak. Végre 1886. január 11-én, New Yorkban megkezdődött a mérkőzés és március hó 29-én ért véget. Az első játszmát Steinitz nyerte, a további négyet egyfolytában Zukertort. Ekkor St. Louisba utaztak. Itt egy játszma döntetlenül végződött, hármat pedig Steinitz nyert, tehát behozta hátrányát. Ezután New Orleansban folytatták a küzdelmet. Zukertort összeomlott, csak egyszer győzött, hatszor vesztett, négy döntetlen mellett. Az összeredmény tehát:: -10, —5 ,5 Steinitz javára. — A mérkőzés alatt Zukertort álmatlanságban szenvedett, gyakran voltak heves szívdobogásai. Orvosa el is tiltotta a mérkőzéstől, de Zukertort nem tágított. Az utolsó játszmát már oly gyengén játszotta, hogy az általános megdöbbenést keltett. — Idegesz, felmondták a szolgálatot. Egy évvel később, egy londoni versenyen még IV. tudott lenni jó erők közt, de pár hónap múlva, Majna-Frankfurtban már a XIV—XVI. helyre került. 1888. június 19-én vacsora után könnyű játszma közben szélütés érte. Kórházba szállították, s itt másnap d. e. 10 órakor — anélkül, hogy eszméletét visszanyerte volna — elhunyt. A london-foromptoni temetőben temették el, síremléke ma is megvan. Adataimat Otto Koch és John Keeble ismert sakktörténészek Zukertort-nekrológjaiból vettem — Deutsches Wochen, Schach 110113., ill. British Chess Magazine, 1927. —, továbbá Gunsberg nagymester, Keeble és Havasi Arthur személyes közléseiből. Havasi jó barátja volt Hoffernek, Zukertort munkatársának, aki az 1912. évi pöstyéni mesterversenyen, tudósítóként volt utoljára az 1865-ben elhagyott hazai földön. Hoffer sok mindent tudott Zukertortról az intimitások fedték a valóságot: a nagyfokú, de ártalmatlan, hiúságán kívül a kiváló mester minden téren példakép volt és maradt. Romanovszkij nemzetközi mester —, kinek a szovjet sakkozás fejlesztésében elévülhetetlen érdemei vannak — az 1937. évi szovjet bajnokságról írt cikkében — Magyar Sakkvilág 1937. évi 161. old. — azt ajánlja a bajnokság legtöbb résztvevőjének, hogy tanulmányozzák Morphy, Zukertort, Csigorin, Pillsbury és Janowski játszmáit s csak a kivételnek adja azt a tanácsot, hogy Tarrasch és Rubinstein stílusát figyelje. — Zukertort tehát még ma sem csak történelmi emlék, hanem élő, egyben hasznot nyújtó tanítás, s bizonyos tekintetben követésre serkentő minta és példa. Dr. Vajda Árpád 'O' MAGYAR SAKKÉLET — Szerkesztő bizottság: Barcza Gedeon, Bán Jenő, Tóth László. A feladványrovatot Páros György és Sziráki Géza, a levelezési rovatot Négyesy György vezeti.— Kiadja a Sport Lap- és Könyvkiadó Vállalat. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest. V., Rosenberg-házaspár u. 1. Telefon: 114—800, 119-680. — Szerkesztőségi fogadóórák: hétfő és csütörtök 13—15 óra között. — Terjeszti a Posta Központi Hírlap Iroda, Budapest, V., József nádor tér 1. Telefon: 180—850. — Csekkszámla: 61.230 Előfizetési díj egész évre 36.— fél évre 18.—, negyed évre 9.— Ft. Kézbesítési és egyéb panaszok bejelenthetők a Sport Lap- és Könyvkiadó terjesztési osztályán: Budapest, VIII., Rákóczi út 57/a, telefon: 143-468