Magyar Sakkélet, 1958 (8. évfolyam 1-12. szám)

1958. július / 7. szám

ICIT ZUKERTORT Az élet és a számok különös összjátéka folytán most van 100 éve, hogy megtanult sakkozni, 90 éve mesterré emelkedésének, 80 éve párizsi első díjának s ezzel a vi­lágklasszisba jutásának, 75 éve londoni óriási győzelmének, s 70 éve hirtelen, de nem váratlan halálának. Volt pár év ami­kor erősebbnek tartották a világbaj­nok­ Steinitznél. A modern megnyitáselmélet egyik legnagyobb megalapozója volt, az 1. Hf3-mal kezdődő megnyitás eredetileg az ő nevét viseli, ennek csak alváltoza­­tai a Réti- és a Barcza-féle megnyitási rendszerek. Johannes Hermann Zukertort 1842. szep­tember 7-én született Lublinban. Atyja porosz származású lutheránus lelkész volt. Varsóban és Petrikauban végezte első is­koláit, majd 1865-ben Boroszlóban (Breslau, Wroclaw) került gimnáziumba. Itt tanult meg sakkozni 1853-ban egyik osztálytár­sától. Anderssent a nagy mestert, aki egy másik gimnázium matematika tanára volt, 1861-ben is­merte meg. Anderssen kezdet­ben bástyaelőnyt adott neki, de pár év múlva majdnem úgy játszott Zukertort, mint mestere. Zukertort feljegyzései sze­rint 1862—8. közt mintegy 6 ezer (!!) játsz­mát játszottak egymással. De nem hanya­golta el Zukertort a tanulmányait sem, 1865-ben orvosi diplomát szerzett. Már a szülői házban megtanulta anyanyelvként a németet és a lengyelt, majd az iskolá­ban az oroszt. Gyermekkori pajtásaitól megtanult jiddisül, gimnáziumi évei alatt franciául, majd olaszul, angolul és spa­nyolul, de igen jól tudott latinul, ó­ görö­gül és ó-héberül is. Rengeteget olvasott éjszakákon át: irodalmat, filozófiát és tör­ténelmet. Gottschaal és Anderssen több­ször figyelmeztette, hogy életmódja egész­ségtelen, önemésztő.­­ Zeneileg is kép­zett volt. Zongoráiban mestere Moscheles Ignác, a lipcsei konzervatórium világhírű művésze, Beethoven egyik legkedvesebb tanítványa. Moscheles ajánlatára bízták meg Zukertortot Szilézia egyik legnagyobb lapjának zenekritikusi rovatvezetésével, amit 1062—66. közt nagy elismerés mel­lett el is végzett. Ki hinné ezek után, hogy az ilyen tu­domány- és művészetszomjas „könyv­moly” önként jelentkezik katonának a dánok (1864) és az osztrákok (1366) elle­ni háborúban? A kistermetű mesterjelölt kezdetben egészségügyi zászlósként igen jól megállotta a helyét, s később mint hadnagy, a tűzvonalban is tevékenyke­dett és több kitüntetést szerzett. 1867. augusztusában Berlinbe költözött, s átvette a „Neue Berliner Schachzei­tung” szerkesztését. 1868-ban, az aacheni nemzeti versenyen díjas lett, 1869-ben a hamburgi versenyen Anderssen és L. Paulsen után III—V., Schallopp és Minek­­­witz társaságában. Ez években dolgozik nagy művein (Leitfaden des Schachspiels, — Grosses Handbuch des Schachspiels), melyekben Jean Dufreme is társa volt —, valamint a­­ Sammlung d. auserlesensten Schachausgaben. Studien und Partiestel­lungen” c. művén. Ezek 1860-ben, ill. 1871- ben jelentek meg Berlinben. Részt vett az 1870—71-es porosz—francia háborúban is, de már ne­m önkéntesként, hanem behívottként. Kétszer súlyosan megsebesült. A gravelottei nagy csatában 1860 főnyi csapattestéből öt órán keresz­tül elszenvedett ágyútűz után csak 400-an maradtak életben. A rangidős tisztek el­hullása után Zukertort lett a parancsnok. Hősies magatartásáért magas kitüntetést kapott. A háborús embertelenségektől megundo­rodva szerelt le. Több politikai lapnak is cikkírója volt, tanulmányt írt a börtönök fegyelméről és egészségügyéről. Minthogy azonban a német tartományi sakkszövet­ségi versenyek játszmáinak közlési jogát Minckwitz kapta meg, s különben sem volt megelégedve a porosz közállapotok­kal, 1872. nyarán véglegesen Londonban telepedett le, magát azonban mindig né­metnek vallotta. Bemutatkozása jól sike­rült, első angliai versenyén IH. lett Stei­­nitz és Blackburne után. A „Westminster Papers” hetilap sakkrovatot nyitott szá­mára, ezt több éven át vezette.­­ Érdek­lődése ekkor a sakkjáték múltja felé for­dult, s hogy eredetiben tanulmányozhassa a British Múzeum régi sakkíratait, a tö­rök, arab, szanszikrit és az ó-perzsa nyel­vek tanulmányozására vetette magát. So­kat szimultánozott, vakon is, az utóbbi­ban 16­ táblás szimultánjával megdöntötte Blackburne 15-ös vak-rekordját. Sokolda­lúságára jellemző, hogy a pisztolylövés­nek is mestere volt éveken át, Berinben pedig a legjobb dominó-, s az egyik leg­jobb whistező játékos volt. Első nagy nemzetközi sikerét 1877-ben, Majia-Framskrfurtban aratta, az Anderssen sakkozói pályafutásának 50. évfordulója alkalmából rendezett versenyen. — I. L. Paulsen , II. Anderssen 8.5, III. Zuker­tort 8.5 ponttal. Mögötte végzett többek közt Wismayer, Csigorin és Schallopp. A világ legjobbjai közé 1878-ban került be végérvényesen, a párizsi világkiállítás alkalmából rendezett nagy sakkversenyen. A 2—2 játszmás körmérkőzésen a győztes Zukertort lett, miután a vele holtver­senyben végzett Winawert +2, —0,­­2 arányban legyőzte. Harmadik Blackburne lett majd Mackenzie, Bird, Anderssen, Englisch, Rosenthal, Mason, stb. követke­zett. A nagyok közül csak Steinitz hiány­zott. Az első díj a köztársasági elnök tisz­teletdíja, egy 5000 frankos sévresi váza volt. (Zukertort két napig kocsikázott vele különböző műkereskedőkhöz, míg el tudta adni­­, feláron alul. . .) 1879-ben a Chess Monthly nevű sakklapot alapította Hoffer Lipót honfitársunkkal (1840—1913) együtt, aki Zukertort halála után tovább szerkesztette a híressé vált folyóiratot. Az 1­881. évi berlini versenyen Black­burne (a XIX. század legeredényesebb sakkversenyzője) mögött II. lett Zukertort, Csigorin, Winawer, Mason, L. Paulsen, J. Berger és mások előtt. A következő évi nagy bécsi versenyen Steinitz, Winawer és Mason mögött IV—V. lett Mackenzie­vel holtversenyben, Blackburne, Englisch Paulsen, Weiss, Csigorin és mások előtt. Zukertort legnagyobb sikerét az 1833. évi londoni nagy verseny hozta meg. A versenyzőik 2­2 játszmás körmérkőzést játszottak, de az első két döntetlen nem számított, s csak a harmadikért adtak fel egységet, így üldözték a remist. Zu­kertort nagy fölénnyel, 22 ponttal lett első (4 vesztett játszmája volt és 7 nem számított remisre). II. Steinitz 19 III. Blackburne 17.5, IV. Csigorin 16 ponttal. Következtek: Englisch, Mason, Macken­zie, Rosenthal, Winawer, Bird, a magyar Noa dr. és néhány angol. Erről a verseny­ről való Zukertort következő halhatatlan remeke: 175. ANGOL MEGNYITÁS London 1883. május 5. Zukertort Blackburne 1. C4, e6 2. e3. HÍ6 3. Hf3, b6 4. Fe2, Fb7 5. 0—0. d5 6. d4. Fd6 7. Hc3, 0—0 8. b3 Hbd7 9. Fb2, Ve7 10. Hb5, He4 11. Hd6:‘ cd: W2. Hd2, Hdf6 (f5) 13. f3, Hd2: 14. Vd2:, de: 15. Fc4:, d5 16. Fd3, Bfc8 17. Bael, Bc7 18. e4, Bac8 19. e5, He8 20. f4 g6 21. Be3, f5 22. ef:, Hf6: 23. f5, (Itt már­látni kellett a nagy távlatú áldozati kom­binációt!) 23.­­, He4 24. Fe4: de: 25. fg:, Bc2 (Most, úgy látszik, hogy elvész a b2-futó, s vilá­gos támadása Ve1 vagy Vdl után nem kellő ellenérték.) 26. gh:­, Kh8 (Kh7:-re 27. Bh3t, Kg8 28.. Vh6) 27. d5t, e5 28. Vb4!!, B8c5 (Vb4:-re 29. Fe5:t, Kh7r. 30. Bh3f, Kg6 31. Bf6t után nincs védelem, a matt ellen.) 29. Bf8!!!, Kh7. 30. Ve4:t, Kg7 31. Fe5:t, Kf3. 32. Fg7t!!, a sötét feladta. A közvélemény a jövendő világbajnokát Zukertort­ban kezdte látni, s­ a sajtó páros mérkőzést követelt. Zukertort rögtön ki is­ hívta a világbajnokot, Steinitz azon­ban különböző feltételeket szabott. A tár­gyalások több mint két évig tartottak. Végre 1886. január 11-én, New Yorkban megkezdődött a mérkőzés és március hó 29-én ért véget. Az első játszmát Steinitz nyerte, a további négyet egyfolytában Zu­kertort. Ekkor St. Louisba utaztak. Itt egy játszma döntetlenül végződött, hármat pedig Steinitz nyert, tehát behozta hátrá­nyát. Ezután New Orleansban folytatták­ a küzdelmet. Zukertort összeomlott, csak egyszer győzött, hatszor vesztett, négy döntetlen mellett. Az összeredmény tehát:: -10, —5 ,5 Steinitz javára. — A mérkő­zés alatt Zukertort álmatlanságban szen­vedett, gyakran voltak heves szívdobogá­sai. Orvosa el is tiltotta a mérkőzéstől, de Zukertort nem tágított. Az utolsó játsz­mát már oly gyengén játszotta, hogy az általános megdöbbenést keltett. — Idegesz, felmondták a szolgálatot. Egy évvel később, egy londoni verse­nyen még IV. tudott lenni jó erők közt, de pár hónap múlva, Majna-Frankfurtban már a XIV—XVI. helyre került. 1888. jú­nius 19-én vacsora után könnyű játszma­ közben szélütés érte. Kórházba szállítot­ták, s itt másnap d. e. 10 órakor — anél­kül, hogy eszméletét visszanyerte volna­ — elhunyt. A london-foromptoni temető­ben temették el, síremléke ma is megvan. Adataimat Otto Koch és John Keeble ismert sakktörténészek Zukertort-nekro­­lógjaiból vettem — Deutsches Wochen, Schach 110113., ill. British Chess Magazine, 1927. —, továbbá Gunsberg nagymester, Keeble és Havasi Arthur személyes köz­léseiből. Havasi jó barátja volt Hoff­er­nek, Zukertort munkatársának, aki az 1912. évi pöstyéni mesterve­rsenyen, tudó­sítóként volt utoljára az 1865-ben elha­gyott hazai földön. Hoffer sok mindent tudott Zukertortról az intimitások fedték a valóságot: a nagyfokú, de ártalmatlan, hiúságán kívül a kiváló mester minden téren példakép volt és maradt. Romanovszkij nemzetközi mester —, ki­nek a szovjet sakkozás fejlesztésében el­évülhetetlen érdemei vannak — az 1937. évi szovjet bajnokságról írt cikkében — Magyar Sakkvilág 1937. évi 161. old. — azt ajánlja a bajnokság legtöbb résztve­vőjének, hogy tanulmányozzák Morphy, Zukertort, Csigorin, Pillsbury és Janowski játszmáit s csak a kivételnek adja azt a tanácsot, hogy Tar­rasch és Rubinstein stílusát figyelje. — Zukertort tehát még ma sem csak történelmi emlék, hanem élő, egyben hasznot nyújtó tanítás, s bi­zonyos tekintetben követésre serkentő­ minta és példa. Dr. Vajda Árpád 'O' MAGYAR SAKKÉLET — Szerkesztő bizottság: Barcza Gedeon, Bán Jenő, Tóth László. A feladványrovatot Páros György és Sziráki Géza, a levelezési rovatot Négyesy György vezeti.­­— Kiadja a Sport Lap- és Könyvkiadó Vállalat. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest. V., Rosenberg-házaspár u. 1. Telefon: 114—800, 119-680. — Szerkesztőségi fogadóórák: hétfő és csü­törtök 13—15 óra között. — Terjeszti a Posta Központi Hírlap Iroda, Budapest, V., József nádor tér 1. Telefon: 180—850. — Csekkszámla: 61.230 Előfizetési díj egész évre 36.—­ fél évre 18.—, negyed évre 9.— Ft. Kézbesítési és egyéb panaszok bejelenthetők a Sport Lap- és Könyvkiadó terjesztési osztályán: Budapest, VIII., Rákóczi út 57/a, telefon: 143-468

Next