Magyar Sakkélet, 1972 (22. évfolyam 1-12. szám)

1972. január / 1. szám

4 35. Hf6:, Bf6: 36. Be8:, és sötét feladta (1:0). Az első öt fordulóban maradék­talanul érvényesült Ivánkának az a képessége, hogy — labdarúgói ha­sonlattal élve — „szinte beszugge­­rálja a labdát a hálóba”, öt játsz­májából 5 ponttal állott az élen, jelentősen elszakadva legveszélye­sebbnek tartott vetély­társai­tól. Erenska 4,5(1), Verőd 3,5, Polihro­­niade, Georgieva és Vokralova 3—3, Sokolova 2,5 ponttal követte, Gap­­rindasvilinek viszont még mindösz­­sze 2 (!!) pontja volt. Ekkor azonban fordulat követke­zett. Ivánka a 6. fordulóban vere­séget szenvedett Konarkowska-Soko­­lovától, s ezután feltűnően elbizony­talankodott. Verőci viszont éppen innen kezdte meg előretörését... Egy nagy fegyverténye azonban már eddig is volt Zsuzsának: a 4. fordulóban ő is legyőzte a világ­­bajnoknőt. Ezt a játszmát a győztes nagy elemzésével nyújtom át az ol­vasónak : spanyol megnyitás N. Gaprindasvili Verőci Zs. 1. e4, e5 2. Hf3, Hc6 3. Fb5, aS 4. Fc6­, de: 5. Ve2 Érdekes stratégiai gondolat bevezető lépése, de valószínűleg célja az ellenfél ismeretlen útra tereléssel való megzava­rása is. A későbbiek folyamán azonban világos nem valósítja meg következete­sen a stratégiai tervét. 5. 1, Fg4 6. h3, Ff3: Sötét lemond a futópárról, hogy aka­dályozza d4 meghúzását. Világos részé­ről logikusabbnak tűnt 6. h3 helyett előbb 6. d3, majd 7. Hbd2, s csak ez­után h3, bár megnyitási előnyre ez esetben sem számíthat. Most az 5. Ve2 húzás tempóvesztésnek bizonyul. 7. Vf3­, Vd7 8. b3, 0—0—0 9. Fb2, f6 10. Ve3 Újabb tempóvesztés, mert a világos huszár nem léphetett a d2 gyalog véd­telenül maradása miatt, s 10. d3 sem ajánlatos Fb41 miatt. A rövid oldalra sáncolás pedig a korábbi h3 miatt ké­tes, sötét h5-tel és g5-tel használhatná ki a világos királyszárny meggyengü­lését. 10. —, Kb8 11. Hc3, He7 12. 0—0—0, Hg6 13. g3, Fd6 Ez a természetes fejlődő lépés egy­ben akadályozza 14. d4-et, erre ugyanis 14. —, ed4, 15. Bd4­, Ff4! minőséget nyerne. 14. He2, Ve1 15. Kbl, Bhe8 16. Bhe1, Hf8 17. Vf3 Elmulasztja a lehetőséget 14 meghú­zására. 14. f4, He6 18. 15. Fc5 19. d4, Hd4: 20. Hd4:, Fd4: 21. Fd4:, ed: 22. Bd4:, Ve5 után az állást egyenlőnek kell értékelni. 17.­­, He6 18. Vg2, Fa3 (Sötét jó ellenjátékot kapott.) 19. Fa1, Hd4 20. f1 Egyéb lehetőségek: 20. c3, He2, 21. Be2­, Bd3 22. Be3, Vd7! 23. Kc2, Bd3, sötét jelentős pozícióelőnyével, vagy 20. N­d4., ed. 21. c3 (21. d3 a sötét mezők meggyengüléséhez vezetne, inkább a d4 gyalog blokálása kínálkozott Vg2—13— d3-mal.) 21. —, d3 22. c4, VC5, majd 23. —, b5. támadással. 20. —, Vc5 21. Hd­ 4., ed4: 22. e3? Erre nagyon meggyengül a király­állás. Vf3, majd Vd3. és az e-vonalon történő­­bástyakettőzés kölcsönös esélyű pozícióhoz vezetett volna. 22. —, dc3: 23. dc3.? Meg kellett volna próbálni a futóval ütést, mert ez gyalogot veszít. 23. —, Bdl­.ff 24. Bdl., Ve3 25. e5, fe5: 26. fe5,­ Ve5: 27. Vf3, Vc2?! Nagyon számításba jött 27. —, Bf8, de talán a legegyszerűbb 27. —, Fd6! volt. Erre világosnak nem sikerülne já­tékon kívül rekesztenie a sötét futót, s 28. g4, Ve41' 29. Ve4­, Be4: 30. Bd3, Fa3 31. Bd1, Kc8 után a második sor elfog­lalása semmi ellenesélyt nem engedé­lyez világosnak. 28. Ve2­, Be2: 29. c4, g6 30. Bd8f, Ka7 31. Fd4f Ez a sakk kerülte el a figyelmemet az előzetes számítások során. 31. A, c5 32. Ff6, Be3 33. Bd7, Bg3, 34. Bh7Bg1f 35. Kc2, Be2f 36. Kd3 Az utólagos elemzések ezt a király­vándorlást igazolták. A gyalogot védő 36. Kbl-re Kb6 37. Fd8, Bb2f! 38. Ka1 (Kd­-re Ba2:f, majd Kdl-re Fb4) 38. —, Bc2 39. Fc7:t, Kc6 40. Ff4, Bf2 fonala­san nyer.) 36. —, Ba2: 37. Bc7:, Fb2 38. Fe7, Fd4 39. b4? Bonyolítással próbálja meg kihasz­nálni sötét időzavarát. Több remiesélyt adott azonban 39. Fc5 :f, Fc6: 40. Bc5:, Bh2 41. Bg5, Bh3:t 42. KC2, Bh6 43. Kc3 39. —, Ba3f 40. Ke4, Be3f 41. Kd5 41. K£4-re cb4: 42. Fb4:, Bh3: 43. c5, Bh4f 44. Kg5, Ff6t 45. Kf6:, Bb4 és az a-gyalog bevonul vezérnek. 41. —, Be5f (Függő lépés.) 42. Kd6, cb4: 43. c5 43. Ff6-ra b3! 44. Fe5:, Fe5:f 45. Ke5:, b2 nyer, s 43. Kd7, Be7:f­ 44. Ke7:„ b3 után sem lehet a gyalogot feltartani. 43. ”, b3 44. Kd7, Bel :f 45. Ke7­, b2 és világos feladta (0:1). Elemezte: Verőci Zsuzsa nk. mester A boldog győztes nyilatkozata tel­jesítményéről: „Első alkalommal játszottam a világbajnoknő ellen. Úgy látom, hogy az állásfelépítés­nél jól ítéltem meg a pozíciót, a gyalogé­lény érése után azonban érez­tette hatását a nagy lehetőség okoz­ta izgalom. De természetesen így is eddigi sakkpályafutásom legértéke­sebb győzelmének tartom.” Az 5. fordulóban — Polihroniáde ellen — kritikus helyzetbe került Zsuzsa, de ekkor még találékony­sága segített, és megmentett fél pontot. Ezután következett két győ­zelem, s a 7. forduló végeztével egyszerre csak fej fej mellett élen a két magyar: Ivánka, Verőci 5,5, Erenska 5, Vokralova 4,5, Konar­­kowska-Sokolova, Georgieva és Po­­lihroniade 4, Gaprindasvili 3,5 pont. Ám ekkor Zsuzsa, mint ahogy az örömben is társa volt Marikának (Gaprindasvili), a bánatban is az lett, s szintén kikapott Sokolovától. Így amikor a 9. fordulóban egymás­sal került szembe a két magyar, Ivánkának 6, Verőcinek 5,5 pontja volt, utánuk pedig ötös holtver­seny: Sokolova, Vokralova, Geor­gieva, Polihroniáde és Erenska 5—5 ponttal. Mindenki azt várta, hogy Marika és Zsuzsa gyorsan remizik egymás­sal, és még játék közben is találgat­ták, mikor hagyják már abba. Két nk, mesterünk azonban sportsze­rűen a megalkuvás nélküli küzdel­met választotta. Marika körülmé­­nyeskedett, mire Zsuzsa támadás­hoz jutott és 18 lépésben győzött. Ezzel Zsuzsa átvette a vezetést, ketten fél, hárman 1 ponttal kö­vették. Még két forduló van hátra. Iván­ka 1­4 fordulós nyeretlenség után legyőzi Jovanovicsot, majd remizik Georgievával, Verőci két döntetlen­nel (Vokralova, Erenska) fejezi be a versenyt. Polihroniáde viszont előbb üggyel-bajjal remire menti gyaloghátrányos végjátékát Gaprin­dasvili ellen, majd legyőzi Erenskát. Ezzel a pontszámot tekintve utol­éri a két magyart, de pontértéke­léssel mögéjük szorul. A hármas holtversenyből Sonne­­born-Berger pontértékeléssel Ve­rőci Zsuzsáé az elsőség, s ezzel a kupa és az Európa-bajnoki cím. Versenyzői taktikája szembetűnő érettséget mutatott, nem kevésbé megnyitáselméleti felkészültsége is. Míg ő inkább stratégiailag jeleske­dett, Ivánka taktikai megoldásaival, kombinációival tűnt ki. Polihronia­­de az állásfelépítéseiben ízelítőt adott a sokoldalúságból. Érdekes volt megfigyelni pozíciós gyalogál­dozatait, ahogy viharokat kavart fel, azután pedig hirtelen a remire ol­dódás alternatíváit kereste a bo­nyodalmak között. Georgieva egyedül maradt veret­len az egész mezőnyben, Sokolova a magasabb helyezettek elleni ered­ményével, Vokralova a gyengébbek tarolásával tűnt ki. Gaprindasvili — viszonylag gyengébb formája elle­nére is — nagy hatást keltett. Két vereségét higgadtan viselte el, ma­gatartása imponáló volt, s bár gya­korlatilag minden esélyét elvesz­tette, a második félidőben nagy energiával tört előre. Szinte csak hajszálon múlt, hogy nem ő került Polihraniade helyére, hiszen a ro­mán bajnoknő ellen már két gya­log előnyt szerzett. Balszerencsé­jére azonban az ellenkező színű fu­tók meghiúsították, hogy ötös nye­rősorozattal fejezze be a versenyt. A III. női Európa-kupa bajnokság tehát olyan magyar sikert hozott, amely vetekszik női olimpiai csa­patunk 1969. évi, ezüstérmet szer­zett teljesítményével. Befejezésül le­gyen szabad annak a reménységnek adnom kifejezést, hogy az 1972-ben, ugyancsak Jugoszláviában megren­dezésre kerülő női olimpiáig női sakkozóink tovább érvényesítik az önálló gondolkodás jogát, és szerez­nek a mostanival felérő örömöt a magyar sakkbarátok széles táborá­nak. Sápi László mester MAGYAR SAKKÉLET

Next