Magyar Sakkélet, 1979 (29. évfolyam 1-12. szám)
1979. április / 4. szám
86 Külföldi események Szabó László: Két nagy versenyen Jugoszláviában Jugoszláviában igen sűrűn rendeznek nemzetközi versenyeket. Én két évvel ezelőtt játszottam utoljára déli szomszédainknál, s most hosszú versenykihagyás után kétszer is szerepeltem: december 1-től 15-ig Mariborban, január 15-től 31-ig pedig Belgrádban. A III. maribori verseny rosszul kezdődött számomra. Az első fordulóban nyerőnek mondható állásból vesztettem Musil ellen, aki a „magyarok réme” lett ezzel, mert Lengyel és Forintos után a harmadik magyar skalpot is megszerezte. A sakkozók általában hajlamosak átengedni magukat a „Mi lett volna, ha . . .” illúziójának. Én sem tudtam szabadulni e gondolattól, amikor a negyedik fordulótól kezdve egymás után négy játszmát nyertem, s a győzelmi sorozat hatása alatt, az akkor vezető Rákics beérésének érdekében erőszakos módszerekhez folyamodtam, s . . . kétszer nullát írhattam be magamnak a tabellába. Arra gondoltam ugyanis, hogy a plusz pont birtokában nyugodtabban alapozhattam volna meg e játszmákat. De hát erre a „ha”ra sohasem kap választ a sakkozó, s kénytelen a realitásokat tudomásul venni, ez pedig csak az ötödik helyre futotta. Három vereséggel ilyen rövid versenyen kevés esély van előbbre kerülni. Az első díjat nagy meglepetésre, de megérdemelten Tomo Rakics, a jugoszláv válogatottnak régebben többszörös tagja nyerte, annak ellenére — vagy talán éppen azért —, hogy ma már alig alkalmazott megnyitásokkal és szűk megnyitási repertoárral (világossal pl. Colle-szerű felállás) vonult fel e versenyen. Elért pontjaival teljesítette a nagymesteri normát. Az alábbi játszmát ugyan nem nyerte meg, de játékára igen jellemző. HOLLAND VÉDELEM A 60/b Rakics—Lombardy 1. d4, f5 2. Hc3, Hf6 3. Fg5, d5 4. f3, e6 5. e4, Fe7 6. e5, Hfd7 7. Fe7:, Ve7: 8. Hb5, Hb6 9. c3, a6 10. Ha3, 0—0 11. Fd3, c5 12. He2, cd: 13. cd:, Vb4f 14. Kf2, Fd7 15. Hc2, Ve7 16. b3, Hc6 17. Vd2, Bfc8 18. h4, Fe8 (a5!) 19. Bagl, Hd7 20. g4!?, fg: 21. Bg4:, He5:!? 22. de:, He5: 23. Bg5, Hd3:-|-24. Vd3:, Fg6 25. Bg6:, hg: 26. h5!, gh: 27. Bh5:, Vf6 28. Hcd4? (He3!), Kf7?(g6) 29. He6:!, Ve6: 30. Hf4, Vb6f 31. Kg2, Bc5 32. Vh7 ? (b4!), d4! 33. Hd5, Bd5: 34. Bd5:, Vg6: döntetlen (Dl). Tarjan szokott fanatizmusával harcolta végig a versenyt, jutalma ezüstérem. Lombardy viszont „lesipuskás” taktikával a harmadik helyet szerezte meg. Bukics biztonsági játékával „kiérdemelte a remi-király” címet, s éppúgy, mint Lombardy, veretlen maradt. Az utolsók elleni három győzelme juttatta előkelő helyezéshez. Radulov az utolsó két fordulóig szintén mint „remi-gyáros” tevékenykedett, s akkor aratott két győzelmével az utolsó pillanatban befurakodott a díjasok sorába. A maribori verseny mint szép emlék marad meg a résztvevőkben, mert a rendezők, a hivatalos kötelezettségükön felül nagy baráti szeretettel vették körül a vendégeket. Végül az eredmény a következő volt: Rakics 9,5, Tarjan (USA) 9, Lombardy (USA) 8,5, Bakics 8, Radulov (bolgár), Szabó 7,5, Jelen 7, Robatsch (osztrák) 6,5, Barle, Musil 6, Puc 4,5, Sztpancsics 4, Orel, Polaszev 3,5 pont. (VII. kategória.) Befejezésül néhány játszma és egy hadállás. BENONI VÉDELEM A 78/c Szabó—Robatsch 1. d4, Hf6 2. c4, e6 3. Hc3, c5 4. d5, ed 5. cd, d6 6. e4, g6 7. f4, Fg7 8. Fb5+, Hfd7 9. Fd3, a6 10. a4, Vc7 11. Hf3, c4 12. Fc2, Hc5 13. Fe3, Fg4 14. 0—0, 0—0 15. Fd4!? Egy, Furman— Dorfman játszmában (1976) 15. h3 ? történt, s sötét 15. —, Ff3: 16. Bf3:, Hbd7 17. a5, Bfe8 18. Fd4: b5 19. ab:, Vb6: 20. Ba2, Bab8 után előnybe került. 15. —, Ff3: 16. Bf3:, Fd4:f 17. Vd4:, Vb6?! Most a fenyegető Ha4 miatt sötét gyalogot nyer, kérdés azonban, hogy a meggyengült al—h8 átló nem lesz-e végzete? 18. a5!, Vb2: 19. Ba2, Vb4 20. e5! 20. —, Hbd7 ? Erre sötét tisztet veszít. Játszma közben átszámíthatatlan bonyodalmakra vezetett volna 20. —, b6! ? 21. Bfl, b5 21. —, Hb3 természetesen tisztet vesztene 22. Fb3: után, mert Vb3: nem megy 23. Bbl miatt. 22. Bbl, Hb3 23. Fb3:, Vc5 24. Vc5:, Hc5: 25. Fc2, Bfe8 26. Hb5:! A legegyszerűbb! 26. —, ab: 27. Bb5:, Hb3 Valamivel nehezebb dolga lett volna világosnak 27. —, Hd3 után, de a lényegen az sem változtatna: sötét végjátéka reménytelen. 28. Fb3:, eb: 29. Bb3:, de: 30. a6!, ef: 31. a7, Kg7 32. Bb7, g5 33. d6, Bd8 34. d7, Kf6 35. Be2, g4 36. Kf2, h5 37. Be8 és sötét feladta (1:0). Világos e helyzetben a legjobb függőlépést borítékolta: 41. g4!, ám Bf4, 42. Be6, fg: 43. hg, Bf3 44. g5, Bf5 után simán elvesztette a végjátékot. Pedig a függőállásból kiindulva érdekes pattlehetőség állt rendelkezésre: 41. g4, Bf4, 42. h4, és a g4-gyalog ütésére áll elő a pattkombináció, más lépésekre viszont nem nyerhető a végjáték. SZICÍLIAI VÉDELEM E 70/a Barle—Szabó 1. e4, c5 2. Hf3, e6 3. d4, cd 4. Hd4, Hf6 5. Hc3, Hc6 6. Hdb5, d6 7. Ff4, e5 8. Fg5, a6 9. Ha3, b5 10. Ff6, gf: 11. Hd5, f5 12. Fd3, Fe6 13. c4!? 13. Vh5- re lásd a Matanovics—Sax játszmát az MSE. 1979. 11. oldalán. 13. —, Hd4!? Korábbi játszmákban 13. —, Fd5: és Va5 f-ot próbálták játszani sötéttel. 14. Hc2? 14. ef:, Fd5: 15. cd:, Vg5 esélyei még tisztázásra várnak gyakorlati játszmában. 14. —, Hc2:f 15. Fc2, 14. Vc2:-re Bc8 erős. 15. —, fe: 16. Fe4:, Bc8 17. eb:, Va5--! 18. Vd2? Ez sötét döntő fölényére vezet. 18. Kfl volt szükséges. 18. —, Vd2,f 19. Kd2:, Fh6f 20. Kdl, f5 21. Ff3, e4 22. Fh6f, Kd8 23. Hc3, ab: 24. Hb5:, Bc5! 25. Hc3, d5 26. Kc2, d4 27. Badl, d3f! 28. Kbl, Ke7 29. Kai, Ba8 30. a3, Bc3.! 31. be., Orel—Lombardy világos lép MAGYAR SAKKÉLET