Sakkélet, 2002-2003 (52. évfolyam, 1-6. szám)

2003-08-17 / 1-6. szám

— M­arcel Duchamp 115 éve, 1887. július 28-án született egy kis normandiai falu­ban, Blainvilleben. Ifjú művészként Párizsban eleinte grafikáival keresett pénzt, majd a hagyományos poszt­impresszionista jellegű utaktól eltér­ve, sőt a kubista és némi „fauveus" fordulatokat is maga mögött hagyva 20 éves kora után minden addigitól eltérő saját festészetet alakított ki. Két művész fivére a legforradalmibb modern művészeti csoport tagja­ként bátorította szárnypróbálgatá­sát. 25 évesen Duchamp művészete már meghaladta fivérei és barátaik ízlését és törekvéseit. Ekkor készült különleges festményei ma minden, modern művészettel foglalkozó an­tológiában - hazánkban a gimnáziu­mok számára írt esztétika tankönyv­ben is­­ szerepelnek és próbára te­szik a modernségről alkotott ízlés­világunkat .A „Lép­csőn lemenő Akt” (1912) című Duchamp­­festmény hazájában nem aratott elisme­rést, ám a következő évben az Amerikai Egyesült Államok je­lentős modern képző­­művészeti kiállításon botrányokkal kísért feltűnést keltett, és vá­sárlóra is talált, így al­kotójának lehetősége nyílt az első vi­lágháború idején New Yorkba utazni, ahol baráti közeget és ki­váló, gazdag mecéná­sokat talált. L­egfőbb támo­gatója Walter Conrad Arens­berg, (költő és mű­gyűjtő) otthont és műtermet biztosí­tott számára. A műteremben csupán egyetlen hatalmas, minden addigi művészeti produktumtól különböző alkotás érlelődött illetve alakult, a hatalmas üveglapokra festett "Nagy üveg” (1915-1923). A falon pedig hatalmas demonstrációs sakktábla. Arensberg szalonjának tagjai a mű­vészeti forradalom elveinek lefekte­tése és gyakorlatának űzése mellett élénk társasági életet éltek, legfőbb szórakozásuk a szenvedélyesen űzött sakkozás volt. D­uchamp hamarosan a sza­lon legjobb játékosa lett. Arensberg főiskolás évei­ben a Harvard Egyetem sakkcsapa­tának tagja volt, játéktudását azon­ban messze meghaladta egyik jeles vendégének Dr Ernest Southard bostoni ideggyógyásznak , Boston sakkbajnokának játékereje. A dok­tor, és a francia festő sakkpárbaja a nézők számára is élmény volt. Du­­champot ebben az időben a művé­szetfelfogásáról vallott általános né­zetek érvényessége foglalkoztatja. A művészi alkotás egészét, a műalko­tás mibenlétét kétségesnek érezte. Töprengései eredményeként forra­dalmi tevékenységbe kezdett. A fa­lusiak által szülőföldjén előszeretet­tel használt palackszárítót (hazánk­ban ágasfának nevezik), majd New Yorkban sorozatban gyártott bolti termékeket műtárgyként vitt be kiál­lító helyiségbe, saját neve alatt kiállí­totta, ezzel a gesztussal műtárggyá “avatva”, a ready-made összefogla­ló névvel jelölve ezeket. R­endkívüli befolyást gyakorolt ezzel a következő művész­nemzedékekre A művészet­történészek szerint a XX. század első felét Picasso és Matisse alkotá­sai és elvei dominál­ják, a század máso­dik felének meghatá­rozó alakja Marcel Duchamp volt. 1918 -ban Marcel Du­champ elhagyja New Yorkot, és nyolc hó­napra Buenos Aires­­be utazik. Ott külö­nös szenvedély, ön­maga által is sakk­őrületnek nevezett ál­lapot keríti hatalmá­ba. Capablanca par­tijait tanulmányozza, játszmákat kreál. Fel­kutatja a Buenos Ai­­resi sakkegyleteket, játszik erős és gyen­gébb sakkozókkal, a legjobbaktól leckéket vesz Duchamp nyolc hónapos távollét után. ismét New Yorkba AZ AVANTGÁRD KIRÁLY EMLÉKE _______/ A.a Bottók Iván-Görgényi Frigyes Marcel Duchamp MŰVÉSZ-ZSENI ÉS JELENTŐS SAKKJÁTÉKOS SAKKÉLET * 169

Next