Sakkélet, 2002-2003 (52. évfolyam, 1-6. szám)
2003-08-17 / 1-6. szám
— Marcel Duchamp 115 éve, 1887. július 28-án született egy kis normandiai faluban, Blainvilleben. Ifjú művészként Párizsban eleinte grafikáival keresett pénzt, majd a hagyományos posztimpresszionista jellegű utaktól eltérve, sőt a kubista és némi „fauveus" fordulatokat is maga mögött hagyva 20 éves kora után minden addigitól eltérő saját festészetet alakított ki. Két művész fivére a legforradalmibb modern művészeti csoport tagjaként bátorította szárnypróbálgatását. 25 évesen Duchamp művészete már meghaladta fivérei és barátaik ízlését és törekvéseit. Ekkor készült különleges festményei ma minden, modern művészettel foglalkozó antológiában - hazánkban a gimnáziumok számára írt esztétika tankönyvben is szerepelnek és próbára teszik a modernségről alkotott ízlésvilágunkat .A „Lépcsőn lemenő Akt” (1912) című Duchampfestmény hazájában nem aratott elismerést, ám a következő évben az Amerikai Egyesült Államok jelentős modern képzőművészeti kiállításon botrányokkal kísért feltűnést keltett, és vásárlóra is talált, így alkotójának lehetősége nyílt az első világháború idején New Yorkba utazni, ahol baráti közeget és kiváló, gazdag mecénásokat talált. Legfőbb támogatója Walter Conrad Arensberg, (költő és műgyűjtő) otthont és műtermet biztosított számára. A műteremben csupán egyetlen hatalmas, minden addigi művészeti produktumtól különböző alkotás érlelődött illetve alakult, a hatalmas üveglapokra festett "Nagy üveg” (1915-1923). A falon pedig hatalmas demonstrációs sakktábla. Arensberg szalonjának tagjai a művészeti forradalom elveinek lefektetése és gyakorlatának űzése mellett élénk társasági életet éltek, legfőbb szórakozásuk a szenvedélyesen űzött sakkozás volt. Duchamp hamarosan a szalon legjobb játékosa lett. Arensberg főiskolás éveiben a Harvard Egyetem sakkcsapatának tagja volt, játéktudását azonban messze meghaladta egyik jeles vendégének Dr Ernest Southard bostoni ideggyógyásznak , Boston sakkbajnokának játékereje. A doktor, és a francia festő sakkpárbaja a nézők számára is élmény volt. Duchampot ebben az időben a művészetfelfogásáról vallott általános nézetek érvényessége foglalkoztatja. A művészi alkotás egészét, a műalkotás mibenlétét kétségesnek érezte. Töprengései eredményeként forradalmi tevékenységbe kezdett. A falusiak által szülőföldjén előszeretettel használt palackszárítót (hazánkban ágasfának nevezik), majd New Yorkban sorozatban gyártott bolti termékeket műtárgyként vitt be kiállító helyiségbe, saját neve alatt kiállította, ezzel a gesztussal műtárggyá “avatva”, a ready-made összefoglaló névvel jelölve ezeket. Rendkívüli befolyást gyakorolt ezzel a következő művésznemzedékekre A művészettörténészek szerint a XX. század első felét Picasso és Matisse alkotásai és elvei dominálják, a század második felének meghatározó alakja Marcel Duchamp volt. 1918 -ban Marcel Duchamp elhagyja New Yorkot, és nyolc hónapra Buenos Airesbe utazik. Ott különös szenvedély, önmaga által is sakkőrületnek nevezett állapot keríti hatalmába. Capablanca partijait tanulmányozza, játszmákat kreál. Felkutatja a Buenos Airesi sakkegyleteket, játszik erős és gyengébb sakkozókkal, a legjobbaktól leckéket vesz Duchamp nyolc hónapos távollét után. ismét New Yorkba AZ AVANTGÁRD KIRÁLY EMLÉKE _______/ A.a Bottók Iván-Görgényi Frigyes Marcel Duchamp MŰVÉSZ-ZSENI ÉS JELENTŐS SAKKJÁTÉKOS SAKKÉLET * 169