Sárospataki Református Lapok, 1923 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1923-06-10 / 23. szám
XVIII. évfolyam. 23. szám. Sárospatak, 1923 június 10. SÁROSPATAKI REFORMÁTUS LAPOK A TISZÁNINNENI REF. EGYHÁZKERÜLET ÉS A SÁROSPATAKI FŐISKOLA KÖZLÖNYE. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. TARTALOM. Püspöki jelentés. (Folyt. köv.) — Harsányi Zsolt: Patak. (Költemény). — A tiszáninneni ref. egyházkerület tavaszi közgyűlése. — Vegyes közlemények. ELŐFIZETÉSI DÍJ: Egész évre ... __________ 500 — Kor. Félévre 250— „ Főszerkesztő: Felelős szerkesztő és kiadó Dr. RÉVÉSZ KÁLMÁN DR. RÁCZ LAJOS 'Főmunkatársak: MARTON JÁNOS, ENYEDY ANDOR, FARKAS ISTVÁN • HIRDETÉSEK DIJA: Egész oldal ........................ 2000*— Kor. Fél . .......................... 1000' . Negyed » ............... _. 500 — . Nyolcad . ... .......... _ 250 — » Püspöki jelentés. — 1923. június 5. — Múlt évi jelentésemet azzal kezdtem, hogy a drágasági hullámok mind jobban tornyosodnak és a vizek már már ajakunkig érnek. Ma már azt mondhatom, hogy a hullámok átcsaptak fejünk felett, valósággal fuldoklunk az áradásban, mindazok, akik készpénzfizetésre vagyunk utalva. A drágaság növekedését a magam szomorú példájával szemléltethetem. Fűtőanyagra 1920/21-ben 32000 K t, 1921/22-ben 50,000 K-t, 1922/23-ban 222.000 koronát adtam ki, 1923/24-ben szerencsésnek mondom magamat, ha 500,000 K elég lesz. * Ebben a képtelen helyzetben valósággánélkülözésre, vagy nagy adósság felszedésére lettem volna kárhoztatva, ha az alsóborsodi és gömöri egyházmegyék gyülekezetei tekintélyes összegű szeretetadományukkal, amit a nagy Sinay debreceni püspök „subsidium charitativum“-nak nevezett, segítségemre nem jönnek, amiért is a nevezett két egyházmegye vezetőinek és közönségének a legmelegebb köszönetemet nyilvánítom. A magyar kormány ez évben is tetemesen emelte úgy az egyházkerület, mint a lelkészek és a püspök államsegélyét, azonban korántsem olyan arányban, amilyenben a drágaság növekedik. Itt valami radikális segítséget kell találni, amire rámutatni azonban nem az én feladatom. A városi lelkészeknél még szomorúbb helyzetben vannak a lelkészözvegyek, árvák és nyugdíjas lelkészek, kiknek azonban úgy az állam, mint különösen egyházmegyéink, elismerésre méltó áldozatkészséggel támogatásukra jöttek s hiszem, ezentúl még nagyobb mértékben segítségükre lesznek. Külföldi testvéreink közül a schweiziak 35000 segélyt küldtek egyenesen a városi lelkészek részére. Dr. Boér Elek főgondnok útján pedig amerikai testvéreink küldtek charitatív célokra 200.000 koronát, melyet az egyházmegyék osztottak ki. A tavaly kilátásban volt évi 10.000 dollár (mai értékben 52 millió) segély azonban elesz- előtt, mint a buborék. Lelkészeinket, illetőleg közpénztárainkat erősen sújtja a kormány azon intézkedése, hogy a lelkészeknek hivatalos utakra engedélyezett feljegy kedvezményt 1. év január 1-vel megvonta. A folyton növekvő drágaság nehéz helyzetbe hozta hivatalos lapunk, a Sárospataki Ref. Lapok anyagi helyzetét is, amiről külön előterjesztés lesz közgyűlésünk asztalán. Tekintettel arra, hogy a püspöki körlevelek közlésével az egyházkerületi pénztárt legalább is évi 200.000 K kiadástól mentesíti, a megfelelő anyagi segítséget feltétlenül megérdemli. A nagy áreltolódásokkal függ össze, hogy az egyházkerületi számvevőszék, a Fonciere biztosítótársaság kimutatása alapján, megállapította azoknak az egyházaknak névsorát, melyek épületeiket a mai viszonyokhoz képest alacsonyan biztosították. Ezeket az egyházakat körlevélben felhívtam, hogy a biztosítási értéket, saját érdekükben, megfelelőleg emeljék, ami a nagy többségnél meg is történt, de mégis maradt néhány egyház, mely ebbeli kötelességének még ma sem tett eleget. Ezekről külön intézkedést fogok kérni. De fordítsuk tekintetünket kedvezőbb tájakra. A hívek buzgósága, templomlátogatása, áldozatkészsége az elmúlt évben is szépen emelkedő irányt mutat. A harcok orgonájává öntött harangok, melyeknek helyén szomorú üresség tátongott tornyunkban, most egymás után visszaszállnak, mint a nagypénteki harangok Rómából s az addig néma tornyokból zengő szóval hirdetik az Isten dicsőségét, a hivek vallásos buzgóságát. Milliókra megy az az összeg, melyet egyházközségeink vagy buzgó hiveink, erre a szent célra fordítottak. Csak mint kiemelkedő és minden dicséretre méltó példát említem meg, hogy özv. Újhelyi Miklósné sz. Tavassy Kornélia ág. ev. vallású úrnő, elhunyt férje, miskolci egyházunk egyik érdemes presbitere végakaratának megfelelőleg, az üresen álló avasi toronyba egy 6 mázsa 75 kilót nyomó „fis” hangú harangot ajándékozott, 1.600.000 ” áldozattal. Ezzel kapcsolatban jól esik jelentenem, hogy úgy az új templomi, mint az avasi templom orgonáinak helyreállítása is folyamatban van, valamint az avasi templomtetőnek megújítása is. Egyházközségeink vagyoni adatairól a következő összesítés ad képet. (A második oszlop a tavalyi összeggel való egybevetés eredménye). Adakozás 16 291,372 K 12.650,158 K Építkezés 24.550,478 „ 20.008,413 „ Együtt több a tavalyinál 32,658,571 K-val.