Segélykiáltás, 1928 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1928-01-01 / 1. szám

2 ! Hogyan készülök fel a hadjáratra? AZ ALAPÍTÓTÓL: 9 t­él derekán állunk. A hosszú esték, íj a ködös, felhőborította napok el­­­­veszik a munkakedvünket és ki­sebbítik szórakozások utáni vágyunkat és még sok, sok más dolog is akad, mely az évaddal járván, a legalkalmasabbá teszi az időt, hogy lelkek megmentésére, különös erőmegfeszítés tételére használ­juk fel. Nos, az alkalomhoz méltót kell, hogy az Üdvhadsereg is véghezvigyen és vala­mit, ami méltó a mi nevünkhöz, Iste­nünkhöz és a körülöttünk levő szegény világhoz. Mit akarsz TE tenni? Hatalmas méretű üdvhadjárat készü­lődései folynak, mely igénybe fogja venni minden erőnket és hitünket, mely­nek tervei és méretei már bontakozni kezdenek. Nem kell külön megemlíte­nem, hogy elvárom, hogy minden tiszt, bármilyen rangban legyen is, és minden katona, bármelyik hadosztályhoz tartoz­zon is, kiveszi ezen erőfeszítésből részét, bármi legyen is e rész. Azonban bármilyen legyen is a munka, mely a nagy téli hadjárat alkalmával részünkké lesz, egy kötelesig mindnyá­junkra háramlik és én ennek elvégzésére utasítom a legnagyobb őszinteséggel, mellyel ezt bajtársaimnak mondhatom: IMÁDKOZZ ! A munka messzire terjedő hatalmas szervezete sok mindenféle követelményt támaszt és szükségleteinket nap-nap mel­lett fokozza. Szükségünk van sokkal jobb épületekre, megannyival több pénzre, megannyival több tisztre, azon­ban mindezenfelül és mindezenkívül szükségünk van nagyobb mértékre abból a tévedhetetlen bölcsességből, égő lelke­sedésből, mindent legyőző erőből, melyet egyedül a Szent Lélek teljessége képes megadni. Egy a szükséges dolog ! Kedves bajtársam, ha Isten Lelke tölti be szívünket, otthonunkat, hadosztá­lyunkat, szomszédságunkat, megteszi számunkra mindazt, amit csak kérünk és Isten az imát tette azon kijelölt csa­tornává, melyen át ezen nélkülözhetetlen adományát osztályrészünkké teszi. Mi észszerűbb, mi szentírásszerűbb, mi fontosabb, minthogy jobban az imának adjuk át magunkat. És ezért mondom: IMÁDKOZZ! IMÁDKOZZ! IMÁDKOZZ! Úgy jöjj tehát, bajtársam, tisztem, katonám, és boruljunk le Isten előtt szí­vünkkel teljességben, a következőkre ügyelve: 1. Határozzad el, bajtársam, hogy Is­tennel komoly, személyes érintkezést ke­resel. Bármi történjen a gyülekezet alatt, akár beszéd, akár ének, vagy bármi más, törekedj arra, hogy közvetlenül Isten szemébe tekints és szíved Ővele beszél­jen. I­magyülekezetre van szükségünk! Összejöttök imára, legyen tehát gondo­tok arra, hogy tényleg imádkozzatok is. 2. Azután az első dolog, amit a Meny­­nyei Atyától ez alkalommal kérni fogsz, természetesen áldás lesz saját lelked ré­szére. Magadba pillantasz, megvizsgálod magad kívül, belül és megállapítod, hogy mire van leginkább szükséged. Bocsánat, megszentelődés, erő. Ha megbántottad a Szent Lelket, ak­kor kérj bocsánatot. Ha tiszta szív nél­kül élsz, akkor kérjed őt, hogy ajándé­kozzon meg ezzel. Ha kötelességed el­végzésére erőre van szükséged, ezért kell Hozzá fohászkodnod. Mielőtt felkelsz térdeidről, kell azonban, hogy annak bizonyosságát leírjad, hogy minden rendbe jött és elintéztetett Isten között és közötted. 3. Azután biztosra veszem, hogy kérni fogod azt, amiről már szólottam, mint az Üdvhadsereg nagy szükségletéről , a Szent Lélek hatalmas keresztségéről. Addig kell várnunk és kitartanunk, míg a felülről való erő részeseivé nem le­szünk. Ezután jön majd a pünkösd. 4. Azután kérem, hogy minden szalu­­fista őszinte lelkületért imádkozzon. Mert amint az apostol mondja, az igaznak buzgóságos könyörgése nagy erővel bír. Akarod, hogy ezen tűz benned is lán­goljon? Akkor fontold meg, bajtársam, azon nagy valóságokat, melyekkel fog­lalkoznod kell, mikor Isten előtt lebo­rulsz ez alkalommal. Tekints a mennyek minden dicsőségére! Tekints a pokol borzalmas sírhantjára! Tekints a bűnre, hogy mily rettenetes az az Úr szemében! Tekints a tömegekre, melyek az­ őrület széles útját tapodják! Tekints a kereszten az emberiség meg­mentéséért meghaló Krisztusra! Tekints azon tisztaságra, békére és boldogságra, mely téged, bajtársaidat és körülötted ezreket fog eltölteni, ha a Szent Lélekért felszálló imáid meghallga­tásra találnak! Tekints ezen dolgokra, míg szíved égő vággyal meg nem telik és akkor IMÁDKOZZ! 5. Ha már elkezdtél imádozni, foly­tassad is. Mily türelmetlenek vagyunk legtöbb imánknál. Mi őszintén fogunk hozzá, vagy legalább az a látszata és mi­vel nem kapunk választ, mialatt beszé­lünk, elfáradunk és abbahagyjuk felada­­­tunkat. Szüntelen imádkozzatok ! Lelkem oly férfiak és nők seregéért kiált fel, kik készek „szüntelenül imád­kozni“, sőt, miután elkezdtek imádkozni, meg is maradnak e mellett és kik a Mes­ter szavai szerint meg ne reszüljenek. Emlékezzetek meg, bajtársak, hogy az imádkozást folytatni kell egész napon át. Imádkozni kell, amikor az utcán járunk, imádkozni, amikor az ágyban fekszünk, imádkozni kell szüntelenül a szívünk­ben. Igen, ez a terv, így kell előrehaladni nap-nap után. Ha pedig az, amiért imád­kozunk, nem következik be az imádkozás ideje alatt, vagy egy bizonyos napon, sem pedig az azt követő napon sem kö­vetkezik be, folytatni kell az imádkozást és végül a válasz bizonyosan megjön, mert „az Úr, akit ti kerestek, hirtelen jön el az ő templomába“. Ügy, bajtár­sam, IMÁDKOZZ! IMÁDKOZZ! IMÁDKOZZ! A bibliában található bizonyosság alapján, mely a hittel teli ima osztály­része; A kegyelmekért, melyek a múltban ér­tek téged, hadosztályodat, szeretteidet a megválaszolt imák folytán; A dicsőséges csodák miatt, melyeket Isten az Üdvhadsereg által kezdetétől fogva ezideig gyakorolt. A kegyelem tengeréért, melyet Isten reánk és általunk egy szegény, szenvedő, bűnöző világra akar árasztani: IMÁDKOZZ ! IMÁDKOZZ ! IMÁDKOZZ ! Az Úr szolgálójának szeretete és szenvedései. Booth Katalin életképe. 41. folytatás. — Ezen rendszer nyilvánosan elismert tanai között, melyeket egy szavahihető tanú tizenötévi megfigyelés közben gyűjtött, a következőket találjuk: „Az ember gép, ezért cselekedeteiért felelősségre nem vonható, tehát nem is büntethető. — Jog vagy jogtalanság nincs. A bűn csupán a becsületesség egy csekélyebb foka. — Helyénvaló a hazugság, a rabszolgaság, a házasságtörés és a szabad szerelem. — Ezen tanok —­ mondja ugyanazon író — a leg­borzalmasabb következményekkel jártak. Családok százait tették tönkre, férfiak hagyták el feleségüket és gyermekeiket, hogy „Szellemrokonságot“ keressenek, számtalan asszony hagyta el jó férjét és gyámoltalan gyermekeit, hogy „Magasabb összeköttetést“ vegyenek fel. Nem egy ártatlan leányt bolondították el a médium­vadászok, mint „Jó médiumot“ és jóhírüket tönkre­­téve, pár hónap múlva elhagyták őket.­­ A spiritizmus ezen tanai, valamint azon tény, hogy sok médium alkalmilag jó és okos tanácsot oszt, hogy megcsalja áldozatát,­­elég annak bizonyítására, hogy a kérdésben levő szellemek hazug szellemek, kik bírnak azon képességgel, hogy minden embert — Isten igazi, őszinte gyermekeit kivéve — megcsaljanak. — Miképen lehetséges — kérdi —, hogy olyan dolgokat közölnek, melyek csak az elhalt barátok előtt voltak ismeretesek? — Válaszom ez: A démonok szellemei kétségtele­nül épen úgy hatnak a kedélyekre és az emlékezetre, mint a spiritiszta is képes médiumára hatni. Ha már az emberi szellem is ily erősen befolyásolhat egy másikat, mennyivel inkább egy démon, vagy egy rossz angyal az olyan embert, vagy képes azon át hatni, ki magát a befolyásnak teljesen átengedi. Ha a gonosz szellemnek hatalma van az emlékezetet oly mértékben felizgatni, hogy az az elhalt baráttal az alaki, hang­beli, sőt nyelvi közlekedést is visszaidézi, mennyivel könnyebb az ördögnek azt elhitetni, hogy az elhaltnak szellemét látja, hallja és vele közlekedik. —■ Ily módon magyarázhatjuk meg magunknak, hogy démonok az elhalt, megmentett, vagy elveszett barátok alakjában és hangján az emberekkel közle­kednek. Én sohasem tudom azt elhinni, hogy elveszett ! Míg asszonyok sírnak, amint azt oly sokan teszik, — J 9 küzdők; mig kis gyermekek éheznek, amint azt oly 9 I sokan teszik, küzdők ; míg emberek fogházakban I vannak, — küzdők míg egy iszákos is lesz, — küz-­j­dők ; míg egy szegény bukott leány lesz az utcákon, I — küzdők; míg egy sötétségben, Isten fénye nélkül | élő lélek lesz,­­ küzdők ! — KÜZDŐK VÉGEZETIG ! ! lelkeknek megengedtessék azt az áthidalhatatlan sza­kadékot, mely köztük és az élők között tátong, annak parancsa nélkül átlépni, ki azt a szakadékot felállí­totta. Még kevésbé hiszem, hogy a megváltottak, kik már a paradicsomban vannak Jézussal, emberektől vagy ördögöktől ide-oda parancsolhatók lennének. —­ Hogy a spiritizmusnak oly sok követője van, az előttem annak a bizonyítéka, hogy a világ, miután Istentől elfordult és az Örök Szellem hangjával szem­ben —­ kinek hivatása világosságot, büntetést, meg­győzést és az emberi lélek megújhodását előmozdí­tani — süketté vált, mivel szellem nélkül meg nem lehet, a démonokhoz fordul. Az embereknek kell a szellem. Ha az istenit elhagyják, akkor — mint a bol­dogtalan Saul — démonit keresnek. És mégis, csak egy Szellem van, amellyel összeköttetést kell keres­nünk, világosságot és segélyt kérnünk, és ez Isten Szelleme, a Szent Lélek­ Lelke üdvössége és boldog­sága elnyeréséért semmi mást se keressen és semmi köze se legyen azokkal, akik azt teszik. (Olvassa el Ésa. 7, 19.) Gondoljon arra, hogy nemcsak a szelle­mekkel való közösség, hanem azok fölkeresése is vétek. Isten igéje ezt határozottan tiltja és ez mindig a legszomorúbb következményeket vonja maga után. Ellenben töltse be teljességben az a Szellem, aki min­den szükségletünket fedezi. Ezt kívánja önnek Booth Katalinja. HARMINCADIK FEJEZET. 188­5 nyarán Booth Katalin egészsége annyira helyreállt, hogy nyilvános tevékenységét újra megkezd­hette, melyet szinte megszakítás nélkül 1887 karácso­nyáig folytathatott. Habár leányainak, Emmának és Évának súlyos betegségei olykor nagyon is igénybe vették, mégis fáradhatatlanul tovább dolgozott. A vidéki városokat látogatta és számtalan gyülekezetet tartott Londonban is. Mint prédikátor, akkortájt érte el Katalin tevé­kenységének tetőpontját. Előadásaira megszámlálha­tatlan ember­tömegek özönlöttek. Minél idősebb lett, annál inkább érezte annak szükségességét, hogy min­den vallásos beszédében a bűnt tisztán tárja az em­berek szeme elé és a megváltás feltételeit világosan mutassa meg. Egyszer ezen szöveg alapján beszélt: „Nem ezt, hanem Barabbást!“ és a következőket mondotta: „Gyakran elképzeltem, mintha azon iszonyatos bűnnél, Isten Fiának megfeszítésénél jelen lettem volna. Lélekben ott szorongtam a néptömeg között, lekuporodtam Mária, az anya mellé, láttam az ecetet nyújtó katonát, Isten Fiának megtörő szemébe tekin­tettem, és a jelenések szavai jutottak eszembe: „És jön csendesség az égben, mintegy fél óráig.“ (Folytatjuk.) ! Segélykiáltás

Next