Segélykiáltás, 1932 (9. évfolyam, 1-12. szám)
1932-01-01 / 1. szám
B. T. B. 119. 1. Vándor, aki Jézus fényét Még nem láttad sohsem, Visszalököd szent kegyelmét Sietve szüntelen? Hozzád is szól az Úr szava: „Vándor, engem keress! Üdvözítőd törli vétked, Számodra itt a kegy!“ Kar: Számodra itt a kegy! (2) Oh szegény szív, gyógyulás hív, Számodra itt a kegy! 2. Érted, aki bűniszapban Fetrengettél félve S bűneidért halt, mint Bárány, Ömlött egykor vére. .Te békédért, nyugalmadért Oly szívest szenvedett; Fáradt vándor, ó jöjj azért: Számodra itt a kegy! 3. Bűneid már hegymagasak, Számtalanok számra; Csodálatos, hogy van kegye S vére mos tisztára: Csak küldd hozzá imádságod, Csak őhozzá te esdj, Amíg hallod az égi kart: Számodra itt a kegy! B. T. B. 206. 1. 0 Jézus, drága megmentő, Csak Benned vetem reményem, Szent véred által Hozzád jő Gyermeked, kínos éjjelen. O áraszd égi fényedet Könnyen csüggedő lelkembe, Színed elől meg ne vessed, Míg révpartját ott elérte. Kar: Lelked éltemet áthatja. Teljesen a Tied vagyok, Jövőm Véled bármit hozna, Győzelemmel végződni fog. 2. Megváltóm most jövök Hozzád, Hallgatva szent akaratod, Hogy Igéd parancsolatát Megfogadjam Uram legott. Nem vétkezem immár többé Oltárod és Igéd ellen, Kudarcimat győzelemmé Változtasd át békességben. 3. Megváltóm im szent véredhez Jövök Uram, hová mennék Több hittel, erővel vértezz, Hogy győzelmes legyen a vég, Hogy miként Te szerethessek, Rakd reám a lelkek súlyát, A harcok nem ijesztenek, A kehely, mit szent kezed ád. ) EQE$21( Booth Éva főparancsnoknő nemrégen fejezte be európai körútját, melynek során Svédországban, Dániában, Németországban, Angliában és Franciaországban nagyszámú hallgatóság által látogatott áldásos gyülekezeteket vezetett, melyek folyamán sok lélek keresett üdvösséget. Körútja alkalmával sok előkelőség részéről nyert fogadtatást, így a svéd és norvég királyoktól, polgármesterektől, nagykövetektől stb. A magyarországi újságok is közöltek erre vonatkozó híreket és fényképeket. Brazilia: Rio de Janeiro-ban egyik tisztünk egy ottani korcsmában a brazíliai „Segélykiáltás“-unkat árusította és közben a korcsmárossal is beszélgetett, aki erre elmondta, hogy más országból jól ismeri az Üdvhadsereget és gyermekkorában gyakran részt vett a gyülekezeteken. A bseszélgetés annyira meghatotta, hogy kijelentette, hogy az egyenruha látása megbánással tölti el és ezért jelenlegi életével szakítani fog, mert nem képes tovább is lelkiismerete szavának ellentállni. A korcsmáros bezárta üzemét és más foglalkozásba kezdett. India. (Déli kerület.) A trivandrumi fiúotthon most ünnepelte egy éves fennállását és a következő statisztika az otthonnal kapcsolatos könyvkötő műhely teljesítményéről számol be: 10.000 füzet, 700 naptár, 900 jegyzetblock, 50.000 boríték, 17.000 könyv bekötése, 300 kép szerelése, 85.000 Segélykiáltás hajtogatása. Kína. Sanghaiban a helyi hatóság felkérte az Üdvhadsereget, hogy a foglyok gondozását vállalja el. Az Üdvhadsereg rendelkezésére bocsájtottak egy, erre a célra alkalmasan berendezett ipartelepet, továbbá a megkezdéshez szükséges forgótőkét és biztosították, hogy az Üdvhadsereg teljesen szabadon, saját belátása és tapasztalata szerint végezheti a munkát és továbbra is pénzügyi támogatásban fog részesülni. 19 97. Az Üdvhadsereg medáni gyermekotthona. Segélykiáltás 3 AMIKOR hazulról sok örömmel és lelkesedéssel elindultam, az a gondolat foglalkoztatott, vájjon visszatérek-e még? Végre a hosszú utazás után Marseille-ben hajóra szállhattam, azonban rövidesen rájöttem, hogy az ilyen hosszú hajóút veszélyekkel is jár. Vagy egyheti hajóút után nagy vihar tört ki, úgy hogy parancsot adtak, hogy az utasok kössék fel a mentőöveket. A fedélzeten állottam, figyeltem a körülöttem szaladgáló ideges és aggódó embereket és szerettem volna őket megnyugtatni, mert magam részéről semmi ijedelmet sem éreztem. Úgy gondoltam, hogy Megváltóm kezében nyugodt lehetek. Eszembe jutott, ami A Központi Teremben tartott gyülekezetek mind nagyobb közkedveltségnek örvenenek és áldást jelentenek. Tervbevétetett, hogy ez évben egyesített megszentelődési gyülekezetek is tartatnak. December 2 2-án a hadtest-tiszt „Egy nap Istennel“-t vezetett, mely délelőtt és délután tiszti gyülekezetekből és este egyesített gyülekezetből állt. Az utóbbi végén kilenc lélek keresett megbocsájtást. A december 8-án tartott egyesített katonagyülekezet végén pedig 17 bajtárs tett újabb átadást. Vidéki hadosztályok. Örömmel állapítjuk meg, hogy a vidéken munkánk áldásban folyik. Ezt különösen a hadtest-tiszt és Hevesi kapitány legutóbbi debreceni és miskolci látogatása alkalmával láthattuk. E gyülekezetekről lapunk más részén részletes tudósítást közlünk. A szegények barátja. A Főhadiszállás telefonértesítést kapott, mely szerint valaki, aki angolul beszél, látogasson meg egy amerikai házaspárt a Gellért-szállodában. Duggins enzem felkereste őket, velük hosszabb ideig elbeszélgetett. Az Üdvhadsereg munkáját különböző országokból nagyon jól ismerik és azonkívül a szegényeknek jóakarói és támogatói. Végül nagyobb összeget bocsájtottak az Üdvhadsereg rendelkezésére azon kérelemmel, hogy azt a budapesti szegények javára használják fel. Ennek eredményeképen Mátyás tér 2. alatti állomásunkkal kapcsolatban leveskonyhát nyitottunk meg, melynek működéséről ugyancsak lapunk más részén számolunk be. Isten áldja meg és hálálja meg nemesszívű támogatóink ezen cselekedetét. Karácsonyi szegény megvendégeltetés. Minden hadosztályunkban igyekeztünk karácsonykor nemcsak a karácsony örömeiről beszélni, hanem gyakorlatilag a szegények segítségére sietni. A budapesti hadosztályok részére a megvendégeltetést a Főhadiszállás rendezte. Köszönetet szeretnénk mondani mindazoknak, akik e téren segítségünkre voltak. 1932. Mindazért, amit az üdvhadsereg a múltban Magyarországon elért, Istennek adunk hálát és Benne bízunk a jövőre nézve is. A már elérttel egyedül megelégedve nem lehetünk, hanem igyekszünk még többet elérni a saját lelkünk és Isten országa számára. „Egyenként“ a neve és jelszava lélekmentő hadjáratunknak, mely január 3-ikával kezdődik és melynek ismertetését a második oldalon találhatjuk. Ez ismételten felhívást jelent az összes magyarországi szalufisták részére, hogy a zászló mellé állva, legjavukat megtegyék a bűnben élő lelkek megmentésérekor Jézus és a tanítványok a Genezáreti tengeren hajóztak és a Mester szava a viharzó hullámokat lecsendesítette. Amikor medáni gyermekotthonunkba megérkeztem, a három tiszt örömmel fogadott és vagy egy órával később az otthon 38 gyermekével együtt asztalnál ülünk, kik nagy szemekkel néznek, de közben az előttük levő tányérból a rizst mohón kanalazzák. Délután együtt játszottunk a kertben és a fiúk meg a leányok tanakodtak, hogy kik kapnak meg. A fiúk felügyeletével bíztak meg. Kezdetben, mivel nem ismerem a nyelvet, a gyermekekkel való érintkezés nem a legkönnyebb és sokszor szeretetem csak azzal, ha rájuk mosolygok, vagy megsimogatom őket, mutathatom ki. A gyermekek körében nagy feltűnést keltett, mikor kornettomat először meglátták. Ilyet még nem ismertek. És így mindig nagy örömükre szolgál, ha azon játszom. Az Üdvhadsereg itt időnként az itteni rádióban istentiszteleteket szokott tartani. Ezek egyikére engem is meghívtak és kértek, hogy kornettomon játszak egy dallamot. Végül a „Jöjj, óh Jézus a lelkembe“ dallam mellett döntöttem. Isten megsegített és remélem, hogy ezáltal is valamiképen hozzájárulhattam, hogy a sötétben levő pogányokhoz Isten evangéliumának világossága eljuthasson. Itt minálunk az évszakok is máskorra esnek, mint otthon. Amikor otthon nyár van, akkor van minálunk tél. Számomra tehát sok örömöt, változatosságot és tanulságot hozott, amikor a nyár folyamán a gyermekekkel a hegyek közé egy heti „telelésre“ mentünk. Ez alkalommal néhány úgynevezett ,,kanpon“-t látogathattam meg. Ezek olyan kezdetleges lakóalkalmatosságok, ahol a híres „batakiak“ laknak, akik még nem is sokkal ezelőtt emberevők voltak. Egy templom is áll itt, előtte pedig két sír egyszerű emlékekkel, alattuk két misszionárius fekszik. Néhány évtizeddel ezelőtt, mint az első keresztények jöttek e vidékre és Jézusról prédikáltak, azonban sok ellenségeskedéssel és üldöztetéssel kellett megküzdeniük. Egy alkalommal a pogány törzsek reájuk törtek, elfogták és megölték őket. A vértanuság ez esetben is meghozta gyümölcsét, amennyiben két bennszülött, akik a hittérítőket ismerték és kivégzésüknél jelen voltak, a látottak hatása alatt később megtértek, a vértanuk csontjait eltemették és azután e templom építésében közreműködtek és maguk is hittérítőkké lettek. Ezóta a „batakiak“ százai tértek meg az igaz hitre és ha az ember ma közöttük jár, akkor ezt minden félelem nélkül teheti, mert az isteni szeretet, mely szívükbe költözött, leszoktatta őket az emberevésről. Azonban még mindig nagyon kezdetleges állapotban élnek. Aki lakásukat, eledelüket és ruházatukat látja, nem teheti anélkül, hogy szíve rajtuk meg ne esne és vágya ne támadna, hogy segítségükre legyen. A nyomor közöttük nagy. Ez abból is kitűnik, hogy a kutyákat meg a macskákat összefogdossák, egy ideig hizlalják, azután pedig levágják és megeszik őket. Még nagy a nyomor, még nagy a sötétség és még szükség volna hittérítőkre, akik Krisztus evangéliumát és az ezzel járó fejlődést és műveltséget is hirdetik. Talán azok között, kik e sorokat olvassák lesz valaki, aki magát e munkára elhivatottnak érzi, vagy pedig ha bármi okból saját maga el nem mehetne, érzi, hogy Istennel és e szegény felebarátaival szemben kötelessége e munkát anyagilag támogatni. A hittérítők kiküldetése pénzt is igényel és így minden adományt, ami e célt szolgálja, hozzájárul ahhoz, hogy a sötétség fátyola eloszoljon s a pogányok Krisztus számára megnyeressenek. Milyen szép lenne, ha a magyarországi Üdvhadsereg is több misszionáriust küldhetne ki és azok kiküldetésével járó költségeket fedezhetné. Holland-India emberölői között, lantea Erzsébet kapitánynő, az Írdvhadsereg első magyar misszionáriusa utazásának és élményeinek érdekfeszítő leirása. Egyesített gyülekezetek. A Holland-Indiai telep.