Segélykiáltás, 1939 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1939-01-01 / 1. szám

Az idő Booth Evangelina tábornoktól 1938 el­múlt, 1939 megkezdő­dött. A föld kerekségén mindenütt csendben, né­mán várták az ó­év végét jelző tizenkét óraütést. Mil­liók üdvözöl­ték — sajnos — gondolat- és tartalom­nélküli kiáltással a jövőt, melynek esemé­nyeit Isten bölcsen elrejtette. A szaluf­istának ez az éjféli óra az oda­­szentelés és a nagyobb felelősség­vállalás ideje. Szent közösségben, hívő imában töltik el az ó-év utolsó és az újév első perceit, bizonyságot téve Isten irgalmáról, szeretetéről és újjáteremtő erejéről. Min­den bizonyságtétel, bárhol hangozzék is el, a béke és az igazságosság világító fák­lyája. A gyárak, bankok és ipari vállalatok vezetői komoly arccal készítik számadá­saikat. Mennyi volt az elmúlt év nyere­sége vagy vesztesége? A vállalkozás va­gyona több, vagy a terhe? Várjon fizető­­képességet, vagy fizetésképtelenséget mu­tat majd a mérleg? Fejlődött-e a vállalat, vagy hanyatlott? Krisztus követőjének számvizsgálója mindentudó, mert egy hamis ítélet iszo­nyatot kelt az Úrban, mivel ő mindig, — a legkisebb dologban is — az igazságot kívánja. Kezd­jük ezért az újévet a kegye­lem trónusa tövében és adjunk hálát Is­tennek szeretetéért, hatalmáért és a reánk váró győzelemért. Ismerjük be azonban, hogy nem ütjük meg azt a mértéket, me­lyet a Mindenható tőlünk elvár. Kérjük azonban bűnbocsánatát, mert az erőt, ke­gyelmet ad és Krisztus örökségének ígé­retét. Az idő pénz — mondja az angol köz­mondás. Hol eltékozoljuk, hol megtakarít­juk az időt. Ugyanúgy használhatjuk fel és pusztíthatjuk el az időt, mint a pénzt. Szilveszter éjjelén vessünk számadást időnkkel is. A munkaadó ismeri a pénz értékét is. Milliók és milliók érzékeny veszteséget szenvednek, mert késve érik el munka­helyüket és a késés idejére járó munka­bérüket levonják. Krisztus szolgálata nem kényszer, ha­nem teljes szabadság. A munkaadónak drága az idő, mennyivel drágább Krisztus szolgálatában, az ő Golgothán kifolyt vé­rével megvásárolt idő. Jézus szolgálatá­ban eltöltött idő a világ legdrágább ideje. A repülőgépek gyorsabban szelik a le­vegőt, mint a sasok; a vasutat villamosság hajtja, hogy az órasebességet egy-két ki­lométerrel emeljék; óriási tengeri hajókat építenek, melyek négy nap alatt szelik át az óceánt. Mennyi találékonyságot, meny­nyi költséget, mennyi bátorságot és kitar­tást fejtenek ki a feltalálók és a közleke­dési vállalatok vezetői azért, hogy az uta­sok egy-két órát vagy pár percet meg­takarítsanak.. Mily sokan rohannak a fel­hőkön, tengereken és alagutakon át, hogy azután unatkozva töltsék el idejüket egy szállodáiban, kihasználatlanul hagyva a közlekedési eszközök gyorsasága által nyert időt. Isten gyermekeinek ki kell használniuk minden percet. Teljesítenie a reá váró kötelességeket, el kell végeznie a reá váró feladatokat. Jézus emlékeztet bennünket minden szolgálatra, melyet el kell végeznünk; figyelmeztet az éjszakára, mikor nem munkálkodhatunk. Minden haszontalan szóért számadással tartozunk. Gondoljunk arra, hogy ez a szám­adás már holnap is megtörténhet, s Isten nem adhat nagyobb ajándékot számunkra, mint az egész ezer­­kilencszázharminckilences évet, melynek egyik napja sem áll életünk határköve­ként. Pál apostol úgy az efezusi, mint a ko­­lossébeli tanítványoknak megparancsolja az idő gondos kihasználását. Szívleljük meg az új esztendőben ezt a parancsot. A lélekbúvárok állítása szerint értel­münknek csak a tizedrészét használjuk fel. A világháború alatt láthattuk, hogy az otthonukban álomszuszék, semmivel sem törődő egyszerű emberek is a lövész­­árokban mily találékonyak, bátrak és kez­deményezők voltak. Ha szükségük lett volna az otthonukban erre az erőfeszí­tésre, minden bizonnyal képesek is lettel-; volna rá. Nagyon örülök, hogy jutott egy kis hely a Segély­kiáltás­­ban s ezúton üdvözölhetem Önöket. A II. Krónika így szól: „Mert az Úr szemei fo­rognak az egész földön, hogy hatalmát megmutassa azokhoz, akik­­ hozzá teljes szívvel ragaszkodnak.“ Örül­tem annak, amikor látogatá­saim alkalmával Önök közül sokakat személyesen láthat­tam. Ez alkalmakkor az életnek nagyon sok gyakorlati dolgát tárgyaltuk meg, de sohasem feledkeztünk meg az Úrral való személyes kapcsolatunkat ápolni. A fent­­említett szavakkal kapcsolatban az a kí­vánságom, hogy legyen az Úr az új esz­tendőben is minden tekintetben segítsé­günkre. Köszönetet mondok az otthonszövet­ségi tagoknak fáradozásaikért, melyet az Otthonszövetség érdekében kifejtettek. Az Úr nem marad adós; hogy is mondja: az ő nevében, illetve tanítványai nevében adott pohár víz ne maradjon megfizettet­­len. Mily édes érzés hatja át szívünket, amikor tudatában vagyunk annak, hogy kötelességünket elvégezzük. Adjon az Úr mindnyájunknak bölcsességet és irgalmat, elégséges szeretetet és türelmet. Hankinson úr, a mi régi kedves bará­tunk nagy érdeklődéssel van az Otthon­szövetség iránt s nem egyszer mutatta meg áldozatkészségét azáltal, hogy teát és Isten országának a harcterén szívvel­­lélekkel küzdő katonában is felszínre ke­rülnek a soha nem is sejtett tehetségek. Az Üdvhadsereg erejének titka világszerte az, hogy tanulatlan, egyszerű emberek istenadta tehetségét az Úr segítségével fel­színre hozza, a Mindenható országának szolgálatába állítja. Krisztus katonája az evangélium szol­gálatában nem mondhatja, hogy nagyon fiatal, vagy nagyon öreg vagyok. Úgy fiatalságra, mint tapasztalatra minden hadosztálynak szüksége van. Isten azt mondja: „Józsuában akarok megdícsőítet­­ni.“ Minden teljesen átadott életben Isten dicsőíttetik meg. Isten minden gyermeke vigyázzon és imádkozzon azért, hogy az ideje sem hiábavalóan ne teljen el, sem pedig el ne lustálkodja. Az időt a gondatlansággal el­veszítjük, az önzéssel elfecséreljük, az aggodalmaskodással pedig eltékozoljuk. A világ messze az ideje mögött kullog, gondoljuk sokszor. A mai felvilágoso­­dottság kora formának felvette a koráb­ban kárhoztatott krisztusi tanítást, azon­ban ezen tanítás lényegét maradinak és ódivatúnak ítéli. Ma az üdv napja virradt reánk — har­sogja Isten kürtje. Mi a válaszod erre? Elfogadja-e ezt a mai visszafejlődő, bol­dogtalan anyagelvű, a forradalom felé haladó emberiség? Még rendelkezésünkre áll a Krisztus drága vérén, önfeláldozásával megvásá­rolt idő. Az aratás nagy, a munkás kevés. Minden munkásnak túlóráznia kell. Jöjj, Isten kegyelme erőt ad minden erőfeszí­tés elviseléséhez, cukrot, valamint az évi kirándulás költ­ségeit fedezte. E helyen mondok köszö­netet néki. S most azzal a bibliaverssel zárom soraimat, melyet Bower parancs­nok küldött az 1939. évre: „Ime, újat cse­lekszem, most készül, avagy nem tudjá­tok még? Igen, a pusztában utat szerzek, és a kietlenben folyó vizeket.“ (Ézsaiás 43, 19.) Az Úr kezébe ajánlom mindnyáju­kat az Önökért imádkozó TEURE ALBERTNÉ alezredesné, otthonszövetségi titkár. Útlró Hsvö­ésségytik ÜDVÖZLŐ SOROK A MAGYARORSZÁGI OTTHONSZÖVETSÉGEK NŐVÉREIHEZ. Magyar Keresztyének Naptára, leszakítós bibliai tömbnaptár megjelent. Drága igék, bizonyságtevő igemagyará­­z­atok­at és az életből vett megvilágító tör­téneteket hoz keresztyén családoknak közös áhítat tartására. Iskoláknak igen alkalmas a reggeli csendes percekkor való felhasználásra. Mindenkinek külön sze­mélyes életében is jótanácsokkal, bátorí­tásokkal szolgáló hűséges barát a nap­tár. Külön kiemeljük a négyszínnyo­­másban Biczó András festőművész gyö­nyörű képéből készült művészi hátlapot. Ára: a tömb hátlappal 1.60 P, maga a tömb 1.20 P és könyvalakban, vászon­kötésben a naptár 1.60 pengő. — Meg­rendelhető: Bethánia könyvkereskedés, Budapest, VIII., Gyulai Pál utca 9. sz és a Szerkesztőségünk útján.

Next