Segélykiáltás, 1942 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1942-01-01 / 1. szám

Komárom. „A hívőnek minden lehetséges!“ — Ez ál­dott bibliai ige igen sokszor beigazolódott életünkben. Ebben a kis városban, ahol állo­másozom, hosszas keresés után sikerült új teremhelyiséget bérelnünk, mely minden te­kintetben célszerűbb, mint a régi volt és job­ban megfelel rendeltetésének. A régi terem­ben a búcsúösszejövetelen szép számban ösz­­szejöttünk még utoljára s ezen az estén Isten az ő áldásában részesített minket. Az össze­jövetel végeztével hét lélek járult a kegye­lem trónusához azzal a vággyal, hogy a „régi terem“ elhagyásával ők is elbúcsúznak korábbi bűnös életüktől, szokásaiktól és tel­jes szívvel az Úr szolgálatába állnak, életü­ket az Ő kezébe teszik. — Segítse őket az Ür eme elhatározásaikban! Az új terem megnyitási ünnepélye áldott lefolyású volt. Ez alkalommal Budapestről Hevesi adjutáns jött el, aki a termet ünnepé­lyes keretek között az Úrnak ajánlotta fel, hogy az sok léleknek menedéke legyen, ahol megtérésre találhatnak. Sok munka vár reánk ebben a városban s mi hűen alapítónk jelszavához: „Mentsetek lelkeket és járjatok a legrosszabbak után!“ — visszük az evan­gélium örömüzenetét mindenüvé. A zsoltár­­író imádságát magunkévá téve kérjük: „Oh Uram, segít most, óh, Uram, adj most jó elő­menetelt.“ Gaál Andor. Ne légy hőmérő! Vizsgáld meg egyszer a hőmérőt. Mozdu­latlanul függ. Önmagától sohasem tesz sem­mit; igaz, hogy sokszor nagyon sokat mond. De a lényeg mégis az, hogy mindig csak visszhangja marad környezetének — a me­legben felemelkedik, a hidegben alászáll. Min­dig szolgálatkész, szíves, helyzete, sorsa a környezetétől függ. Ezért minden erénye alapjában véve csak negatív értékű, ered­ménynélküli. Ezzel ellentétben nézd meg az erőgépeket. Dübörög az életkedvtől, tetterőtől és határ­talan lehetőségeket rejt magában. Nehéz ter­heket emel, élettelen tárgyakat hoz mozgás­ba, világosságot áraszt, melegít és áldásos befolyásával mindenütt érvényesül. Alkot, dolgozik és vezet. Ezek szerint vannak „erőgép-emberek“ és „hőmérő-emberek“. E két ellentétes típusból eleget találhatunk az üzleti világban, a tár­sasági életben, a politikában, a különféle hiva­tásoknál, az egyházakban s végül a mi kö­rünkben is. Férfiak, aszonyok célt tűznek ki maguk elé, uralkodnak, egyszóval cselekvő­­képesek, majd vannak olyanok, akik csak tengetik életüket, folyton unszolni kell őket, a mások gondolatának, tettének, véleményé­nek a visszhangjai, majmolói. Az ilyen em­berek hasznosak lehetnek, de csak negatív értelemben. Ha úgy alakulna a helyzet, hogy az ilyen emberek kerülnének az előtérbe, ak­kor megszűnne a haladás, a kutatások, fel­fedezések, a tudomány csődöt mondana és el­jutnánk oda, hogy sem visszafejlődés, sem előrehaladás nem következne be, hanem min­den megállna. Az ily emberek ha jó környezetbe kerül­nek, jók lesznek, az istentelenek társaságá­ban azokhoz hajlanak. A lusták között lus­ták, szorgosok között szorgalmasak. Környe­zetüknek a gondolatát és véleményét tükrö­zik vissza — a csőcselékkel ordítanak, a tö­megtől űzni, az ártól elragadni hagyják ma­gukat. Az „erőgép-ember“ éppen az ellenkezője ennek. Környezetében életet teremt. Mindig azt nézi, hogy újat alkosson, új munkát, új módszerrel. Sohasem mondja: „Ez nem megy!“ Jelszava: „Meg fogjuk kísérelni!" Azt se mondja: „Így jól van!“ Állandóan ke­res, kutat, hogyan lehet valamit jobban meg­csinálni. Ezek nélkül nem volna haladás a vi­lágban, még mindig barlanglakók lennénk. Ők adtak nekünk rádiót, villanylámpát, vas­útat, légi közlekedési eszközöket, telefont és sok más egyebet, ők az előretörő emberiség vezetői. Megfigyelték, hogy egyetlen ember meny­nyire meg tudja változtatni környezetét? Mily csodálatos erő árad azokba, akik kör­nyezetébe kerülnek! Szerencsétlen a sorsa a „hőmérő­ ember­nek“, minden legkisebb fuvallat befolyásolja és a körülmények játékszere lesz. Mily sokan tartoznak az e fajta emberek közé, mily so­kan vannak közöttünk is ilyenek. Vezetőjük­nek mindent megtesznek, terveiket keresztül­viszik, buzgólkodnak, igyekvők, de a leg­kisebb külső befolyásra ellanyhulnak és is­mét hidegek és közönyösek lesznek. Miben rejlik a dinamó-ember erejének a titka ? Teljes összeköttetésben áll az Isten­nel, a Mindenhatóval. Nincs hatalmasabb erő mennyben és földön, mint mikor valaki a reá váró munkában határozott, nem kételkedik képességében és misszióját égő szorgalommal és igyekvéssel tölti be. Önmagában és a meg­oldandó feladatban oly biztos, hogy mind­azok, akik vele érintkezésbe lépnek, kell, hogy érezzenek valamit ebből az erőből. Nem szabad a „hőmérő­ emberek“ közé tartoznunk. Isten országában oly lelkekre, férfiakra és nőkre van szükség, akik dinamó­erővel vannak megtöltve, kiknek tetterejük és bátorságuk másokat is magukkal ragad. MEGŐRIZTE A LÁNGOT ... A legenda szerint élt Flórenzben egy vitéz. Mikor Builon Gottfried Jeruzsálemet elfog­lalta, a vezér után ő hágott fel legelőször a falakon. Ezért azt kapta jutalmul, hogy a szent sír lángjánál legelőbb ő gyújthatja meg a gyertyáját. A vitéz megfogadta, hogy a lángot kiáltatalnul hazaviszi. — Útközben nevetik, sajnálják, bántják. Odalesz a gőgje, az egészsége, de ő mindent eltűr, csakhogy megóvhassa a lángot. Mire hazaér, kimond­hatatlan szenvedések között, egészen más em­ber lesz. De a lángot megőrizte és hazavitte és e láng a sötétben utat mutatott neki. Új­év nagy útjára a hit lángját vidd magaddal. Védd meg és az a sötétben az utat mutatja néked! AKKOR IS ÚGY CSINÁLOK. Egy hívő ember lova a szomszéd kukori­cájába tévedt. Mikor a szomszéd meglátta, befogta, istállójába kötötte, átment a hívő emberhez és így szólt: — A lova a kukoricámban volt, befogtam, ott van az istállóban, jöjjön érte, most az egyszer kiadom, —­ mondta önérzetesen — de ha még egyszer ott találom, megfizet­tetem az okozott kárt! Mire a hívő ember így válaszolt: — A napokban összes marhád a rétemen legelt és én behajtottam őket az udvarodba. És ha ez még egyszer előfordul, ugyanúgy fogok cselekedni! FESTŐ szeretet. Egy szegény asszony lehajolt az utcán, fel­emelt valamit s gondosan a zsebkendőjébe csavarta. Egy rendőr meglátta ezt és azt hitte, hogy értéktárgyat lelt, amit nem akar beszolgáltatni. Utána sietett és kérdőre vonta, hogy mit rejtett el a zsebkendőjébe. Az asz­­szony kibontotta kendőjét, melyben a rend­őr legnagyobb csodálkozására két üvegdara­bot látott. — Miért szedte fel ezeket az értéktelen holmikat? — kérdezte tőle. — Azért, mert ebben az utcában sok sze­gény mezítlábas gyermek lakik, nehogy el­vágják a lábukat — felelte az asszony. A VEZETŐ POSTÁJA Kedves olvasóinknak Istentől megáldott boldog új esztendőt kívánunk. Idézem a zsol­­táros bizonyságát: „Lelkemet megvidámítja és az igazság ösvényein vezet engem az ő nevéért.“ Egyedüli vágyam, hogy tapasztala­tunk ez legyen az új esztendőben. Az Egyetemes Imahetet az év első hetében, január 4—11-ig terjedő időben a Magyar Evangéliumi Szövetség ren­dezésében megtartják. Az imaheti felhívást a szövetség minden állomásának, gyülekezet- rrTrrrrrrmTiíTrTrrrrrm ................................................□ AZ ÜDVHADSEREG „FÄKLYÄ“ könyvkereskedése Budapest, VIII., Szerdahelyi­ utca 17. Telefon: 13-18-13. Az Üdvhadsereg katonái és barátainak bevásárlási helye. — Kapható: BIBLIÁK, KÖNYVEK, ÍRÓSZEREK, PAPÍRÁRUK. Levélpapír bibliamondással. — Levelező­lapok bibliai igékkel. — Osztogatásra alkalmas röplapok. — Az Üdvhadsereg énekkönyve. — Az Üdvhadsereg egyen­ruha-kellékei. — Megrendelések posta útján is eszközlhetők. boocopocmocc­nek, egyesületnek megküldi, amely felhívás az egyes napokra kijelölt imatárgyakat is tartalmazza. Budapesten mind a hat napon m­ás-más helyen egyesített összejövetel lesz és a különböző egyházakhoz tartozók jutnak szóhoz és imához. Könyv- és papírkereskedésünk. Az elmúlt hetekben lehetővé vált, hogy a Szerdahelyi­ utcában megnyissuk „Fáklya“ könyvkereskedésünket. Ez az elnevezés jel­képezni akarja törekvéseinket és ama vá­gyunkat, hogy bárcsak világosságot terjesz­tene e kis üzlet e városnegyedben a Bibliák és vallásos könyvek révén. Karácsony. Karácsony első napján délelőtt egyesített megszentelődési összejövetelünk volt a köz­ponti teremben. A szeretet napján otthonaink­ban is megemlékeztek az ott lakókról. A férfiotthonban 200 lakó gyűlt egybe, hogy el­fogyasszák az ízletes ünnepi vacsorát. A csil­logó karácsonyfa és az ízletes étel megvidá­­mította az élet harcában megfásult arcokat és amikor Papp adjutánsné alkalmi énekét adta elő, sokak szemében könny csillogott. Felszakadtak a fájó sebek, felújultak a régi emlékek a szülői házról. A női otthonban ugyancsak ünnepi teríték várta az ott lakó­kat. Párbeszédek, énekek, szavalatok s végül Isten Igéje hangzott el, utána jó étvággyal fogyasztották el a vacsorát. Kellemes, csalá­dias hangulat töltötte be a léget s ez a rövid együttlét látszólag is felüdítette a megvendé­­gelteket. Legyen a hála Istené! Szeren­csekívánat. Szerencsekívánatunkat szeretnők kifejezni Massányi József és feleségének Magda nevű kisleányuk születése alkalmából. Isten áldja meg a szülőket és segítse őket, hogy gyerme­küket Isten félelmében neveljék fel. Nyilvános összejövetelek minden vasárnap, csütörtök és péntek este 7 órakor. Budapest, Központi Terem, Vili., Rákóczi-út 63., I. Pestszenterzsébet, Tompa-utca 9. Újpest, István-út 1. Debrecen, Csapó-utca 35. Nyíregyháza, Kossuth-utca 11—13. Komárom, Mátyás-utca 27. Felelős szerkesztő és felelős kiadó: Króner Margit kapitánynő. Budapest, Vili., Rökk Szilárd ucca 6. Telefon: 131—M2. Bethánia-nyomda, Bpest, VIII., Gyulai Pál u. 5-542 Felelős: Horváth János.

Next