Siklós és Vidéke, 1907 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1907-01-06 / 1. szám
lehet engem arra bírni, hogy a dolog megoldását elsiessem és a kellő megfontolásra, megérlelésre magamnak időt ne vegyek. Ez nem jelenti azonban az ügynek elhúzódását. Én ugyanígy találtam megoldatlanul a néptanítói fizetésrendezésnek fontos ügyét. Ott is érvek helyett elkeseredetséggel jöttek elémbe. Én azokról tudomást nem vettem. Ha tudomást vettem volna róluk, az egy indok lett volna arra, hogy az az ügygyel ne foglalkozzam azzal a jóakarattá, melylyel vele foglalkoztam. Megmondottam, annyi időt kell magamnak vennem, amennyire szükségem van, hogy a kérdést minden méltányos érdek és minden szempont mérlegelésével megoldjam legjobb tudomásom, legjobb lelkiismeretem szerint. (Lelkes éljenzés.) Nem tartott sokáig. Önöknek is csak azt mondtám uraim, hogy e kérdéseket is legjobb lelkiismeretem és legjobb tudásom szerint meg fogom oldani annyi idő alatt, amenyi szükséges nekem arra, hogy egy érett megoldást létesítsek legjobb mnyasom szerint. (Éljenzés.) Az eddigi előzmények talán meggyőzhetik önöket arról, hogy mi nem henyélünk (Éljenzés és taps.), hogy mi a kérdések tanulmányozását nem úgy értjük, hog ez azoknak elaltatása, hanem úgy értjük, hogy ezeknek érett megoldása a lehető legrövidebb idő alatt de nem a lehetőnél rövidebb idő alatt történjék. (Éljenzés.) Legyenek meggyőződve, hogy ügyük fontosságától teljesen át vagyok hatva és midőn a kérdés tanulmányozását kilátásba helyezem, önöket csak arra kérem, hogy ezt a kérdést ne elkeseredéssel tárgyalják, hanem férfiúi higgadtsággal és a nemzeti kultúra munkásaihoz méltó szellemben fáradozzanak az ügyért. A küldöttég a miniszter válaszát éljenzéssel vette tudomásul. ..Mint oldott kéve széthull nemzetünk.“ Tinta : Dömény Zoltán. Fájó érzés fogja el szivünket, ha nemzetünk koszorús dalnoka Tompa Mihály eme prófétaszerü sóhaját kell ajkunkra venni, midőn naponta látjuk, hogy mint özönlik a magyar nép óriási áradata Amerikába, s mint pusztul a kiszipolyozás és kivetkőztetés folytán a magyar nemzet fáinak gyökere. És nem lehet semmi kétségünk az iránt, hogy nemzetünknek egyik legsúlyosabb bajával állunk szemben, s hogy ennek az elharapódzott bajnak határt alig szabhatunk. A tiszta színmagyar lakosság, amely ezer éven át jó és balsorsban ezer csapás között sem mozdult erről az édes anyaföldről, amelyen apáink vére folyt, ma vándorbotot vesz kezébe, s megy más hazát, jobb hazát keresni. Ha olvassa az ember a hivatalos kimutatást 1904 év július 1-től 1905 június 30-ig kivándorolt öszszesen 163.691 magyarországi honos és pedig szintiszta magyar 45. 300 óriási szám ! És a magyar kormány tehetetlenül áll ez óriási számokkal szemben. Mikor 1903 évben megalkották a kivándorlási törvényt, Tisza István gróf akkori miniszterelnökre ugyancsak zúdították a kárhoztatás nyilait, amikor megkötötte a Cunard Line hajós társasággal ismeretes szerződést. És ma az uj nemzeti kormány uralkodása alatt, illetékes helyen új kivándorlási hajós társaság létesítésén fáradoznak, mely hajós társaság azután szállítja hajóm a munkabiró férfiakat és nőket, hogy pusztuljon a magyar ! Szomorú karikatúrája a sorsnak, midőn a többi európai nemzetek évszázadokai ezelőtt kezdették meg rajaikat kibocsájtani, melyre példát nyújtott hazánkba a bevándorolt német, cseh, sváb stb. akkor a magyar, — daczára, hogy tönkre tette a tatár török, német lálhatatosan megmaradt vérével szerzett és védett hazája földjén. És most, midőn kezd az ország fellendülni, a műveltség és kereskedelem fellendülni , most kezd a színmagyar ország kivándorolni. Mi ennek az oka? Könnyű rá a felelet ! Elsősorban az, hogy a magyar földmivelő ugyanazon földdarabban, ugyanazon gazdálkodási móddal tud csak megélni, mint ez előtt akár 500 esztendővel. Igen ám, csakhogy azóta nagyot változott a világsora. Közbe jött a nagy átalkulás minden a világon megdrágult, drágább a csizma, drágább a ruha, drága a hús, a dohány, az ital. Megnőttek az ország kiadásai, meg nőtt az adó. És az átkos bélyeg monopolium mint rákfene a magyar nemzet testén. És a magyar gazda ember csak úgy szánt vett, mint azelőtt, pe Siklós és Vidéke. 3. oldal. 1906. január 6. dig több búzája nem terem mint az előtt termett. Természetes, hogy megingott a gazdasági mérlege. Minden gazda ember jól tudja, hogy akinek csak egynegyed rész lelke van, még ha adósság nincs is rajta ezen negyedrész telek terméséből, ha kifizeti minden köteleségeit: papját, tanítóját, egyházát, iskoláját, állami adóját, vármegyei és községi adóját, körorvost, mezőőrt, és ha elveti a jövő évi termőföldjeit nem marad annyira, hogy karácsonyig kenyere legyen családjának. Hát még ha adósága van ? És mi van a zsellérekkel és gazdasági munkásokkal? Ezek nyáron ugyan szépen keresnek, de egész télen nincs hol dolgozniok, még ha akarnának is. Egy gazdasági munkás vessen össze éjt napot nyáron, feleségestül együtt, hogy annyit tudjon keresni, hogy télben ne éhezzen, arról meg szó sincs, hogy valamit félre tehessen. Mi van a kis iparossal, suszterral, asztalossal, szabóval stb. Ezeket pedig a gyári ipar tette tönkre. Ma ugyanis a szuszter képtelen jóravaló cipőt elkészíteni 8—9 koronán alul. És ez a 8—9 koronás cipő a legrosszab anyagból van. Ugyanezt a cipőt a gyárból vásároló kereskedő adhatja 4 - 5 koronáért, így van ez minden kisiparossal. Tönkre is mentek legnagyobbrészt, és csak a tizedrésze ha tud dolgulni. Régente a kisiparosok mind jó módú emberek voltak. Ma szegényebbek a napszámosnál is. Éhez járul a magyar ember utálata és ellenszenve a kereskedéssel szemben. Alig látni egy egy városban egyet, hogy tőzsgyökeres magyar embernek üzlete legyen. A közvetítő kereskedelmet sem szereti. Hol látunk csak egyetlen gabona ügynököt a magyar gazda emberek közül ? !Sehol. (Folyt. köv.) 607. száza. 1906. végre. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. Alulirótt bírósági végrehajtó az 1881. évi LX.-c. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a bécsi belvárosi cs. és kir. járásbiróságnak 1906. évi CNI 738 b. számú végzése következtében Dr. Móricz Zwegenthal bécsi lakos ügyvéd által képviselt Heinrich Hirsch bécsi kereskedő Horn Janka siklósi lakosné ellen 427 kor. tőke s jár. erejéig 1906. évi julius 27-én foganatosított kielégítési végrehajtás utján le- és felülfoglalt és 1535 koronára becsült következő ingóságok, u. m. szobabútorok, női ruhák, különféle posztók és összes belti állványok nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a sikósi kir. járásbíróság 1906-ik évi VI., 152/40 számú végzése folytán 427 kor. tőkekövetelés, ennek öszszes járulékai erejéig Siklós községben alperesné lakásán leendő eszközlésére 1907. évi január hó 9-ik napjának d. u. 1 órája és folytatólag Klein Károly házában levő bolti helyiségében határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-c. 107. és 108. §-ai értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet ígérőnek szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le és fdülfoglaltatták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi L.X. tc. 20. §. értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Siklóson, 1906. évi december 27-én. Schreyer János kir. kir. végrehajtó. N y it-t é r. Az e rovatban közlöttekért nem vállal felelősséget a szerk.) Jn szerencsém tisztelettel értesíteni a nagyérdemű közönséget, hogy a „Pelikán“ nagy vendéglő bérletét újévkor átvettem. Úgy szállodámat mint vendéglőmet a nagyérdemű közönség becses pártfogásába tisztelettel ajánlom. Jó ételek és italokról gondoskodva van. Siklós, 1907. janur hóban. STANITS FERENCZ nagy vendéglős. 07 e g h i v ó. Az Alsó-Szent-Mártoni Népbank Szövetkezet 1907. évi január hó hó 20-án délután 2 órakor az intézet hivatalos helyiségében tartandó XI. évi rendes közgyűlésére. TÁRGYSOROZAT: 1. A közgyűlési jegyzőkönyv hitelesitésére 2 tag választása. 2. Elnök üzleti jelentése. 3. A felügyelő bizottság jelentése. 4. Az 1906. évi számadások és mérleg megvizsgálása, a nyereség felosztása, úgy az igazgatóság és felügyelő bizottság felmentése. 5. A lejárt 1904./1906 évi társulat vagyonának mikénti felosztása iránti határozat kimondása. 6. Az elnök, alelnök, pénztárnok, ellenőr, 3 választmányi és 3 felügyelő bizottsági tag megválasztása. 7. A tagok részéről teendő indítványok tárgyalása. Ha tagok a közgyűlésen kellő számban meg nem jelennének, az alapszabályok 24. §-a értelmében 14 napra új közgyűlés fog kitűzetni, amely közgyűlés tekintet nélkül a megjelent tagok számára jogosítva lesz mindenben érvényesen eljárni és intézkedni. Alsó-Szent-Mártonben, 1907. január 1. Az igazgatóság.