Siklós, 1914 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1914-02-15 / 7. szám

2 HÍREK. Farsangi naptár. Február 15-én: A Siklósi Iparosok Olvasó Ott­hona zártkörű farsangi tánc­mulatsága a Nemzeti Kávé­házban. Február 15-én : A Gyüdi Kath. Népszövetség tréfás táncestélye az Erzsébet szálló termeiben. Február 15-én: A sellyei Uri-Banda műsoros táncestélye a „Korona“­ven­­déglő termeiben. Február 18-án: Vókányi „Kaszinó“ táncestélye. Február 22-én : A Cigányvárosi Dal- és Olva­sókör estélye a Központi-szál­lodában. A Siklósi Sport Egylet műsoros táncestélye. — 1914. február hó 7-én, a Központi­ Szálló termeiben. — Szívesen és örömmel ragadjuk meg az alkalmat és a tollat, hogy Sportegyletünknek anyagi és erkölcsi sikerrel párosult szép házi mulatságáról beszámoljunk. A mulatság iránt nem érdeklődő járókelők­nek is észre kellet venniök, hogy a múlt heti szombaton, este, a szokottnál több fogat állott meg a Központi szálló előtt, melyek egymás­után díszes közönséget ontottak ki magukból. A Hotel fényesen kivilágított színházi terme esti 8 óra után csakhamar megtelt Siklós és kör­nyékének fess asszonyaival és leányaival. A csitárok bőven ontották ragyogó fényüket.. .A parfömös, virágillatos langyos levegőben káprá­zatos pompában tündökölt a sok ékes haj­­disz, a sok remek női toalett... A hölgyek szép társaságát kiegészíték a frakkos, szmokingos urak, kikben városunk társadalmának csaknem minden számottevő tényezőjét ismertük fel. A szépszámú közönség lázas érdeklődéssel várta az előadás kezdetét. A műsor első számául dr. Szögyén Hugó, temesvári ügyvédnek „Feminista Törvényszék“ című egy­felvonásos bohósága került színre. A darab prologját Schlesinger Sárika mondotta el bájosan és ügyesen a függöny előtt. Tetszetős előadásával méltán rászolgált a hallgatóság vi­haros tapsaira. Majd szétlibbent a kárpit és tanúi lettünk egy nem mindennapi tréfás törvényszéki jelenetnek, melyet egy kedves leánysereg adott elő, műkedvelői nívót felülmúló összevágó elő­adásban. A szereplő hölgyek valamennyije, név­­leg Kerpner Bözsike, Schweisz Margit, Schmidt Mici, Kremsier Ilonka, ígért Márta, Stotter Lily és Hónig Olga jól töltötték be szerepeiket. Gróf Anci, az„ elnök“ hálás szerepében oly nagy­szerű alakítást nyújtott, a­mi egy hivatásos szí­nésznőnek is díszére válna. Duka Miklós a „vádlott“-at adta. A darab sikerült rende­zéséért Schwarz Ottót illeti a dicséret. Scheiber Jenőné következett ezután, ki Weber„ Grand Koncert“-jét és Liszt„ VI. Rhapsodiá“­­ját játszotta zongorán. Kitűnő zongora­játékos­nak ismertük eddig is, de a­mit ez alkalommal produkált,­fenomenális volt. A­mióta nem hal­lottuk, sokat tanult és nagyon szépen haladt. Brilliáns újtechnikája elsőrendű, ritmikája, di­­namikája elismerésreméltó. Precíz, művészi já­tékát frenetikus taps honorálta. Majd Antal Gyula lépett a deszkára gordonkájával, kit a publikum előlegezett, lelkes tapssal fogadott. Négy válogatott zenedarabot (Kol Nidre, Zigeu­ner Tanz, Bereuse Slave és Tarantella) adott elő kiváló komponistáktól, Scheiber Jenőné mű­vészi zongora kísérete mellett. Antal Gyulát sem kell közönségünknek újból felfedeznünk. Ki­forrott művészi egyéniség, ki nagy mestere hangszerének. Páratlan, finom vonókezelése szebbnél szebb melódiákat csalt ki cellájából. Csendben, nagy figyelemmel hallgatott és élve­zett virtuóz játékát szűnni nem akaró tapsvi­har követte. A műsor utolsó száma melodráma volt, melynek szövegét Harsányi Kálmán írta a nagy Beethoven örökbecsű Pathetik szonátájához. A szövegíró költő érzéseit, Berényi István tolmá­csolta kellemes orgánumával, művészi hanghordo­­zással. Rutinnal előadott szavalata mindvégig lekötötte a közönség figyelmét. A hatásos dek­­lamációt a hallgatóság elismerő tapsokkal jutal­ Fővárosi levél. Budapest, február 12. Igen tisztelt Szerkesztő Uram! Erősen benne vagyok a saizonban. Az exclusiv elite mulatságok, a hangverseny és a színházi események mind megannyi kötelezett­séget és gondot ró a társasági emberre és fő­ként természetesen a hölgyekre. Hogyan is mint jelenjenek meg, ez az a kérdés mely módfelett izgatja a hölgyeket és bizony mondhatom, hogy teljes joggal és okkal. A múlt napokban egy úriasszonnyal beszélgettem e kérdés felett. Sok toalettet írt le nekem, melyek elmondása sok helyet igényelne, de a szép siklósi asszonyok kedvéért még­is megírom, hogy ez idő szerint legizlésesebb itt Budapesten azon trikolszerű estélyi öltözék, melynek anyaga fekete liberty hosszú csipkékkel, arany és ezüstös levélkékkel díszítve. Az ujjak királykék chiffonból csiná­­lódnak. Állítólag ez a saizon legkedvesebb női ruhája. Az igazat megvallva, nem sokat érdekel­nek a toalettek­, mellőzöm a külsőt a tartalom­ért­, hanem a színházi, orfeumi események inkább. Mintha más levegő fújdogálna azóta, a­mióta itt szerepel a Royal­ Orfeumban Psylander, a vászon hőse. Mint jól nevelt mozigrófhoz il­lik, természetesen a Ritz-hotelben lakik. Egy újságíró barátom, — interjúvolás közben — megemlítette Psylandernek azt a pletykát, a­mely az egész világsajtót bejárta legutóbb az állító­lagos szerelmi kalanddal kapcsolatban. Psylan­der — mondja barátom — finoman mosolygott és ellenbizonyítékul tárcájából elővette felesé­gének és gyermekeinek arcképét. — Látja, ezt mindig magammal hordozom. Ho­gy a „Psili“ itt Pesten hogy hódit s meny­nyire rajongnak érte az asszonyok, azt a jó vi­dék is tudja. A napilapok talán még sohasem foglal­koztak annyit és olyan komolyan mulatóhelye­ken szinre került operettel, mint Balassa-Chorin „Éjféli tánc“-ával, mely a „Palais de Danse“­­ban igen nagy és egyhangú sikert arat. Az „Éjféli tánc“ kissé pikáns, de mindenekfelett fordulatos témája egy öreg házasulandó gróf barátnője és menyasszonya körül forog. Hogy a bonyodalomba egy fiatal párisi ficsur is bele­kerül, az csak természetes. Ezt a darabot, mely Palais de Danse szenzációjából Budapest szen­zációjává nőtt, látni és hallani kell. Kell, nem­csak az elsőrangú szövegért, hanem a kitűnő zene kedvéért is. Az operett főszáma a „Csip­kerózsa-keringő,“ mely bátran versenyezhet bár­melyik ismert és sokat játszott keringővel. Kedves szerkesztő uram, ne vegye rossz néven tőlem, hogy annyira lelkesedem a pesti táncpalotáért, de az éjjeli Budapest sok kiváló mulatóhelye közül egy sem rendelkezik annyi ötlettel, humorral, elsőrendű látni­valókkal mint a Palais de Danse, melynek már becéző neve is van, röviden : a „palé!“ Most szombaton remek nizzai karnevált rendez. Szerkesztő uram, jöjjön a „palé“-ba! A viszontlátásra ! Híve , Bohém. — Baranyavármegye bizottságának ülése. Baranyavármegye közigazgatási bizott­sága a vármegye központi székházának kis üléstermében f. hó 10-én tartotta rendes havi ülését. Az ülésen Szily Tamás főispán elnökölt. A előadókon kívül a törvényhatósági bizottsági tagok a megszokott számmal voltak képviselve. Közérdekű ügyek alig kerültek napirendre. A szakjelentések közül különös figyelmet a pénz­ügyigazgató jelentése érdemel, mely a kincstári bevételekről szól. Az elmúlt év összes bevételei eszerint az 1912-ik évi bevételekhez képest 690,416 korona esést tüntetnek föl. A pénz­ügyigazgató jelentésében azzal okolja meg a különbözetet, hogy az adókulcs a földadó kive­tésével lejebb szállott. A vármegye adófizető­képessége egyébként kifogástalan s az adók rendesen folynak be.­­ Figyelmet érdemel az állami főállatorvos gondosan egybeállított jelen­tése is, melyből megismerjük a vármegye múlt évi állatforgalmát is. Az eredmény nemcsak ki­elégítő, de várakozáson felüli. A vármegye terü­letéről a múlt évben a marharakodó vasúti állo­másokon 85,268 darab állatot szállítottak el. Az 1912-ik évi kivitelhez képest 3207 darabbal több állatot szállítottak el a vármegyéből, ami a forgalom örvendetes emelkedését mutatja. Baranya vármegye állattenyészete az országban első helyen áll. Az ülésen részt vettek: Szenge Ferenc alispán, Szinkovich Károly főjegyző, Jeszenszky Lajos árvaszéki elnök, Koszits Ákos dr. tiszti főügyész, Johan Béla dr. tiszti főorvos, Heke­­nast Kálmán min. tan. pénzügyigazgató, Ember János kir. tanfelügyelő, Török Géza kir. ügyész, Alacs Zoltán műszaki tanácsos, az államépíté­­szeti hivatal főnöke, Cseh József állami fő­állatorvos, Jakabffy Imre állami gazdasági fel­ügyelő, Andrits Tivadar dr. országgy. képviselő, Balog József, Jeszenszky Imre, Kiss Emil dr., Pakuszi Gyula törvényhatósági bizottsági tagok és az összes központi előadók. Az ülés d. e. 10 órakor kezdődött. A múlt év második felében életbeléptetett új törvények vég­rehajtásáról emlékezve meg a féléves jelentés során Szinkovich Károly alispánhelyettes vár­megyei főjegyző, különös nyomatékkal emelte ki a közveszélyes munkakerülőkről alkotott tör­vény jelentőségét. Alig lépett életbe, máris ész­lelhető annak hatása. Különösen a kóborló ci­gányok megfékezésére gyakorol a törvény szi­gora eredményes hatást. A siker azonban csak akkor lesz teljes, ha a kormány a dologháza­kat is fölállítja. Terv szerint ezekre még csak 1916-ban kerül a sor. Az előadó véleménye szerint kifejezést kellene adni a bizottság abbeli kívánalmának, hogy a kormány minél előbb állítsa föl az állami dologházakat, hogy a köz­­veszélyes munkakerülőket foglalkoztatni lehessen. A bizottság helyesléssel fogadta el a félévi je­lentést s egész terjedelmében magáévá téve, ter­jeszti föl. — Bírósági kinevezés. Őfelsége, Győry György siklósi kir. jb. albirót királyi járásbiróvá kinevezte. Őszinte, igaz örömmel vettük a hírét e kinevezésnek és ahhoz melegen gratulálunk. — Nász. Klug Zoltán m. kir. honvéd főhadnagy Haidekler Margittal f. hó 14-én köt házasságot. A vőlegény családja a következő értesítést adta ki: Klug Ferenc nyug. honvéd őrnagy gt. és neje tiszteletettel értesítik Zoltán fiuknak Haidekler Margittal folyó hó 14-én dél­után 72­5 órakor a kaposvári róm. kath. tem­plomban történő egybekelési ünnepélyéről. — Siklós, 1914 február hóban. — Hasonló érte­sítést adott ki a menyasszony családja is. — Szabadtanitás. A „Siklósi szabadis­kola“ legközelebbi előadását folyó hó 15-én d. u. 726 órakor, a városháza nagytermében fogja megtartani, melyen dr. Berzsenyi Jenő kir. vezető járásbiró, a szabadiskola elnöke fog a „Francia forradalom“-ról előadni. Előadás után a francia forradalomnak kiválóbb alakjai és jelenetei vetített képekben is be fognak mu­lattatni. Közönségünk figyelmét ez után is fel­hívjuk a rendkívül érdekesnek ígérkező előadásra. — Kér. Nőegylet működése. A jótékony nőegylet f. hó 9-én tartotta közgyűlését a vá­rosháza tanácstermében, Pammer Péterné el­nöklete mellett. Az elnöknő, megnyitójában mél­tatta az egylet érdemeit és jelentései során a következőket terjesztette a gyűlés elé. A tagok sorába lépett 10 új tag, köztük gróf Benyovszky Móritz 100 K. adománnyal, s ezzel a két­ nőegylet ez idő szerint összesen 200 tagot számlál. A múlt évben a vendéglősök 75 K.-t, Sylveszter­­estélyt rendezett siklósi ifjúság 59 K.-t, és a Pécsi Dalárda 30 K.-t adtak, néhai Kohn L. ko-i szőrű megvállástás címén pedig 14 K. jutott, az egylet nemes céljaira. Száz szegény részesült a cipő- és ruha adományban, 25 házi szegény pedig havi 89 K. segélyben. A nőegylet, Budimac „ SIKLÓS“ mazta. A zongorakíséret dicséretes munkáját itt is Scheiber Jenőné végezte. A programmszámokat dr. Berki Gyula konferálta be. A műsor után tánc következett kedvenc cigányunk, Kóródi Nándor víg muzsikája mel­lett. A négyest 60 pár járta. Már régen meg­virradt, a­mikor a társaság oszladozni kezdett... A sikeres mulatságok krónikája tehát is­mét gazdagabb lett eggyel. Érdeme ez a köz­reműködőknek, de érdeme,­­ az agilis rende­zőségnek, az élén Vadnai Jenő egyleti elnöknek is, kik úgyszólván mindent elkövettek, hogy ezen pompás mulatság kellemes emlékként jó ideig éljen emlékezetünkben. 1914 február 15.

Next