Simon Géza Gábor: A magyar jazztörténet ösvényein. A magyar jazztörténeti kutatás hatvanöt esztendeje 1958-2023 (Budapest, 2023)
A magyarországi jazztörténeti kutatás főbb területei
13 A magyar jazztörténet ösvényein A magyarországi jazztörténeti kutatás főbb területei 1955-1982 Előképek Nyugat-Németországból, Csehszlovákiából, Belgiumból, a Szovjetunióból, Ausztriából, Lengyelországból, Svájcból, Finnországból, Hollandiából és Dániából. Példák és minták „Aki nem ismeri az igazságot, az csak tökfej. De aki ismeri, és azt hazugságnak nevezi, az bűnöző!" (Bertolt Brecht: Galilei élete) 1955 és 1982 között hét nyugat-európai, tehát alapvetően kapitalista berendezkedésű államban és három kelet-európai, azaz szocialista államban született összesen tizenhárom olyan kötet (nemzeti jazztörténet, nemzeti jazzdiszkográfia), amelyek a többé-kevésbé hivatalosnak tekinthető 1958-as kezdetű és mind szélesebbé, kiterjedtebbé váló, mind nagyobb jazzkörben érdeklődést kiváltó magyar jazztörténeti kutatásokhoz példákkal, mintákkal szolgálhattak. Ezen köteteket a magyar kutatók — az eurojazzt minden formájában megbecsülő, a világ bármely részén élő „kortársaikhoz” hasonlóan - besorolták saját eurojazz történeti könyvgyűjteményükbe. Tették ezt a főleg 78 perc fordulatú gramofonlemezes hangfelvétel eredetik és a mikrolemezes, majd később CD újrakiadások beszerzésével párhuzamosan, így tulajdonképpen a gramofonlemez gyűjtőkből - e kötetek és a hasonló érdeklődésű eurojazz fanek nemzetközi segítségével, útmutatásával - váltak az érdeklődők a magyar jazztörténet megszállott kutatóivá.