Sokféle, 1833 (2. évfolyam, 1-104. szám)

1833-05-21 / 41. szám

Isteni félelemre, és tanulásra inték, erköltsi jó maga­viselete által sok örömet okozott. A­­hol sejdítette, hogy szüleinek valami kedves leend, minden figyelmét annak végbevitelére fordítá. Életének tizenkettedik esztendejét elérvén tulajdon ösztönből eltökéltette ma­gában szegénységgel küzdő szülei házát elhagyni, hogy nékik ez által a’ ház fenntartása terhét könnyebbé tegye. Egy közel lévő faluban Klump nevű fuvaros embernél bérbe állott. Egy tallér, egy kopott ümeg, vászon kabát, vászon nadrág, egy mejyre való, és egy fekete fátyol nyakra való vala egész esztendei bére. De minekelőtte még szolgálatba lépne, hallá, hogy a’ Löffenau nevezetű Würtembergi határhelységben a’ burgonya (krumpli) kiásására kézimunkások kerestet­nek. Ezen szép alkalmatosságot, munkája által vala­mit érdemelhetni, nem akará kezeiből ki botsátni. Minthogy pedig a’ burgonya még akkor 1740 eszten­dőben közönségesen el nem terjedt, szándéka volt egy­néhányat eltökítni, és a’ maga születése helyére által plántálni. Azonban ellentállott ő ezen belsőképen ér­zett ingerlésnek, ’s munkabér helyett annyi burgonyát kötött ki magának az alkuban, a’ mennyit a’ tulajdo­nosok vélekedése szerint megérdemlett. Hat teli kosár­ból ötöt haza vitt, ’s Murg-völgy vidékén első bur­gonya-terjesztő lett. Ekkor lépett ő azután a’ fenn érintett szolgálatba, és a’ föld mivelést, baromtenyész­tést, ’s a’ szekerezést tárgyázó szükséges dolgok kita­­núlására fordítá szorgalmát. Több esztendők lefolyása után ön attyához az ál­tala űzött favágásban társul kaptsolta magát, a’ hol állandó figyelme által olly ügyességhez jutott, melly­nél fogva őtet ezen tárgyban senki sem haladhatta fe­­lüil. Berger, atyjának hazafia és barátja, ki a’ behringi faárosoktól favágás mellett ügyelő szolgának tétetett’

Next