Sokféle, 1833 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1833-05-21 / 41. szám
Isteni félelemre, és tanulásra inték, erköltsi jó magaviselete által sok örömet okozott. Ahol sejdítette, hogy szüleinek valami kedves leend, minden figyelmét annak végbevitelére fordítá. Életének tizenkettedik esztendejét elérvén tulajdon ösztönből eltökéltette magában szegénységgel küzdő szülei házát elhagyni, hogy nékik ez által a’ ház fenntartása terhét könnyebbé tegye. Egy közel lévő faluban Klump nevű fuvaros embernél bérbe állott. Egy tallér, egy kopott ümeg, vászon kabát, vászon nadrág, egy mejyre való, és egy fekete fátyol nyakra való vala egész esztendei bére. De minekelőtte még szolgálatba lépne, hallá, hogy a’ Löffenau nevezetű Würtembergi határhelységben a’ burgonya (krumpli) kiásására kézimunkások kerestetnek. Ezen szép alkalmatosságot, munkája által valamit érdemelhetni, nem akará kezeiből ki botsátni. Minthogy pedig a’ burgonya még akkor 1740 esztendőben közönségesen el nem terjedt, szándéka volt egynéhányat eltökítni, és a’ maga születése helyére által plántálni. Azonban ellentállott ő ezen belsőképen érzett ingerlésnek, ’s munkabér helyett annyi burgonyát kötött ki magának az alkuban, a’ mennyit a’ tulajdonosok vélekedése szerint megérdemlett. Hat teli kosárból ötöt haza vitt, ’s Murg-völgy vidékén első burgonya-terjesztő lett. Ekkor lépett ő azután a’ fenn érintett szolgálatba, és a’ föld mivelést, baromtenyésztést, ’s a’ szekerezést tárgyázó szükséges dolgok kitanúlására fordítá szorgalmát. Több esztendők lefolyása után ön attyához az általa űzött favágásban társul kaptsolta magát, a’ hol állandó figyelme által olly ügyességhez jutott, mellynél fogva őtet ezen tárgyban senki sem haladhatta felüil. Berger, atyjának hazafia és barátja, ki a’ behringi faárosoktól favágás mellett ügyelő szolgának tétetett’