Sokféle, 1833 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1833-06-11 / 47. szám
Történetíróknál; nem kételkedhetünk tehát régiségekről.— Hemet (egy régi Történet iró), emlitést tesz, a' Galaktophagok, Hipomogok, és Abierekröl, kik Üdvezitőnk előtt, túl a’ Dunán laktak. Strabo az Abiereket, a Scythák, és Szarmaták közé számítván Krisztáknak nevezi. — Nagy kiterjedésűeknek kelletett lenniek, minthogy több Nemzetekre, ’s Nemekre osztattak fel. Nevezetesebbek valának az Aramaiak, Thaszpiák, Kacziánok, Szacziák, Aramaszpiák, Skolotok, Magogiak, Anthiophiak, és Szirusok. — Szokásiakat bőven közli Strabo, Herodotus, Eschilus, és Homérus, bennek egy barátságos, ember, és igazság szerető Népet lelvén. Herodotus a’ többi közt ezt írja felölök:“ Hogy ezen Nép pompát nem űz, kevéssel megelégszik, tsendes maga viseletű, se városai, se bizonyos lakhelyei nintsenek, a’ mindennapit, ’s sátoraikat magokkal viszik, ügyes vadászok.“ Ugyan azt írja Eschilus, Trogus, Pompejus, és Eherilus koltész.—Hibáznak tehát, kik, minden nemesb érzéstől megakarják fosztani őket, mert ha mi a’ régi történetírókra ügyelünk, nem tsak egy erényes Nemzetre akadunk, hanem egy ollyanra is, melly forró szeretettel viseltetődőtt a’ Tudományokhoz. Anacharsis eggyike Görög ország hét böltseinek eredetére nézve Scytha volt. Abaris, ki a’ Görögök közt tanulta a’ böltselkedést, kit Diogenes annyira magasztal Scytha volt ’s a’ t. —. így a’ gyönyörű tulajdonságokkal ragyogó Scythák eredetek kinyomozására ingert adának a' Történet íróknak. Némellyek a’ Scytha nevet, azon régi német szótól.“ „Schüben,“ minthogy a’ nyilászásban jártasak valának, vélik eredni: de ezen vélemény épen olly bizonytalan mint Bonfiné, ki ezen nevet valami Scytha Királytól, ki Diodór, és Herodotus utáni Hercules fia, 's a’ Scythák Attya volt, eredteti.