Sokféle, 1833 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1833-11-22 / 94. szám
748 dik, még pedig úgy, hogy annak is tsak a' külső színét vizsgálván, minőségét, természetének ’s tulajdonságainak esmerete nélkül vitatja. A’ honnan többször megesik, hogy illyen egymás ellen kikelt grammatizáló közűl egyiknek sints igazsága; — ’s ez az, a’ mi unalmat szerez. — Vannak ismét, kik már beljebb akarnak a’nyelv természete vizsgálásába ereszkedni, de ennek tulajdonait nem magából igyekszenek kitanulni, hanem azokat egyedül más napkeleti nyelvek alkottatása mivoltában keresik. De ha valaki, a’ mi nyelvünk természetének ’s tulajdonainak vizsgálásába, ereszkedvén alkotványának tökélletességeit, szépségeit, mind philologusi, mind philosophusi belátással ki tudja fejtegetni ’s élőnkbe terjeszteni; meg vagyunk győződve a’ felől, hogy annak munkáját, kivált a’ mai időben, minden magyar sőt külföldi is részvétellel 's gyönyörködve olvasandja. A’ feljebb említett két munkának Szerzője Méltoságos Udv. Tanátsos P. Ur, illy nemes hazafiúi tzélból vette a’ magyar nyelvet, — más közhaszonra készülő munkái mellett, —vizsgálódása tárgyául, ’s azt több oldalról szemlélve, alkotványa tökélletességeit terjeszti azokban a’Németeknek és magoknak a’ Magyaroknak is eleikbe. A’ Németekre nézve bővebb az előadás, a’ minek oka nyilvánvaló, a’ Magyarokra nézve, kik nyelvek eránt viseltető buzgóságból szeretnek ’s akarnak is a mondottakról gondolkozni, a’ Méltós. Szerző nyelvünknek tulajdonait rövidebb előadásokra szorította. Ezen munkák Szerzőjének tzélja lévén a’ magyar nyelvnek fényre botsátott ágazatit előadni; minekutánaa kilentz résznek 126 .§-ben a’ beszéd alkotó részein végig ment; a’ többi hat részben ezekről értekezik: X. Rész. A’ magyar törzsek szavakról. XI. R. A’ magyar nyelv elágazásáról. XII. R. A’ magyar nyelv ága-