Sokféle, 1833 (2. évfolyam, 1-104. szám)

1833-03-22 / 24. szám

24. Szám. Béts. Martius 22-dikán. 1853 Emlékeztető Jegyzetek. Martius. 20 Mart.— 1619 I Il­dik Mátyás Királyunk. —*■ 1814. A’ Chas­tilloni Congressus eloszlik, minekutánna a’ Római Pápa szabadságát hathatósan sürgetik a’ Meghatalmazottak. Az Austriaiak elfoglalják Lyont. Napoleon hátúlról akarja megtámadni ellenét, Méryből tehát Arcisnek tart, de útközben az egyesült nagy hadra akad, melly Chalons mellett egyesülni akar Blücherrel. Heves ütközet egész éjfélig. Arcis külsővárosai lángba borúlnak. — 1815. Napoleon meg­érkezik Párisba , ’s elfoglalja ismét a’ thrónt, 21 Mart.— 1581. Beüt a’ mennyke a’ Kanisai puskaportárba, gi ember életét veszti, Bornemisza Várnagy tsak nagy bajjal ta­láltaik meg az omladékok közt. — 1804. A’ szerentsétlen Enchieni Hertzeg agyonlövetik éjjel a’ Vincennesi várárokban ,s itt el is sirol­­tatik (1. 14 Mar.).— 1814. Napoleon még egy hidat veret az Aubén. Gyenge már a’ háború folytatására, ’s kevély, hogy Charentouig viszszavonúlna. Elhagyja tehát most a’ Párisi útat, ’s Vitry - le- Francais felé indúl, hogy Lotharingiához közelítsen. Egy nagy kö­­vetkezésrs szempillant ez! Az Egyesültek meghatározásától sok ha­talmas nép , ’s ország sorsa függ, 22 Nt art. — 15g5 : Bobenhausen a’ Német Vitéz rendnek Nagy Mestere, ki a’ rendnek Magyar Országi gyarmatozását ellenzé. — 18x4: Napoleon átkel a’ Mámén, hogy magát az egyesült nagy­had közösülése közzé vegye, ’s hogy így két oldalról felgönyöly­­gesse, ’s megkerülés által a’ hátrálásra kénszerítse. Merész terv, ha katonai szempontból veszszük, de nagy hiba, ha politicai állását vizsgáljuk Napóleonnak. Az Egyesültek most könnyen kitanúlhatják Páris kívánatit. Schwartzenberg tudósíttatik Diebitsch által N. B. t­j fordulásáról, mellynek okait világosan mutatja Napóleonnak egy a’ Tsászárnéhoz írt, ’s elfogott levele. Gróf Paal Barba (Aube mel­lett) siet, ’s tudósítja az Austriai Tsászárt a’ hadak díj mozgásiról. Ferentz tüstént elhagyja Bart, ’s Dijonba megy. — 1782. VI Pius Pápa megérkezik Bétsbe. Egész Európa bámul. — 1828 . Bétsben tudós Hatvani születésű­ hazánkfia Jung a’ Bétsi Universitásban a­ Toldalék a’ M. Kurírhoz. 24

Next