Somogyi Néplap, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-02 / 231. szám

Péntek, 1953 október 2. SOMOGYI NÉPLAP Jutalomban részesítik az állami gazdaságok őszi betakarítási, szántás-vetési, istállótrágyázási és mélyszántási versenyének győzteseit A földművelésügyi miniszter most kiadott utasítása alapján —­­az aratás-cséplési -békeversenyhez hasonlóan — m­eg­jutalmazzák azo­kat a dolgozókat és állami gazda­ságokat, a­melyeik kimagasló ered­ményt érnitk el­,­­élenjárnak a kor­­mánypro­gramm megvalósítását se­­­gítő versenyben. Az országos versenyt az állami gazdaságok főigazgatósága, a M­E­­JDOSZ illetékes szervével együtt értékkeli. Az értékelés alapján legjobb három­­ termelési igazgató­a­ság 20 ezer, 12 ezer, illetve 6 ezer,­­az országosan legjobb­­ eredményt elérő öt állami gazdaság 50 ezer, 30­­ ezer, 25 ezer, 20 ezer, illetve 15­­ ezer forint jutalmat kap. További 13 gazdaság —• igazgatóságonként ,a legjobbak — 10—1Q ezer forint jutalmat kap. Külön jutalomban részesül a gyümölcsösök őszi munkáiban, rizs betakarítás­aib­an, a gyapot be­­­takarításában, az istállótrágyázási terv teljesítésében, valamint az őszi betakarítás és silózás elvégzé­sében a legjobb eredményt elérő 3—3 gazdaság. Az ilyen 3 gazda­ság közül ez első 20 ezer, a má­sodik 15 ezer, ,a harmadik 10 ezer forint jutalmat kap. Az állami gazdaságok traktoro­sai köz­ül az őszi munkában leg­jobb eredményt elért traktoros 5 ezer, a második 4 ezer, a harmadik 3500, a negyedik 3 ezer, az ötödik 2500 forint jutalomban részesül. Ezenkívül­ igazgatóságonként a leg­jobb, eredményt elérő traktorosok 2—2 ezer, a második l­egjob­bb trak­torosok 1000 1000 forint jutalmat kapnak. A traktorosok versenyét az au­gusztus 20 és december 1 'között végzett munka alapján értékelik. Figyelembe veszik a végzett mun­ka minősége, az alkatrész- és üzem­anyagiés has­znál­ás mértéke mellett a traktoros által az év­­ korábbi részében végzett mimikát is. Az élenjáró gyapotszedők közüki az állami gazdaságok legjobb gya­­potszedője 3 ezer, a második leg­jobb gyapotszedő 2500, a harma­dik-ötödik pedig 2—2 ezer forint jutalomban részesült Ezenkívül; igazgató­ságonkánt a legjobb három gyapotszedő 1500, 1200, illetve 1000 forint jutalmat kap. A gyapot­­szedők versenyének értékelésénél a leszedett gyapotmennyiségen fe­lül figyelembe­ veszik az elvégzett munka minőségét is, va­lamint azt­­hogy a gyapotszedő milyen, átlag­termést adó gyapot táblán érte el eredményét. EGY ESTE SOMOGY­AR­ÁCSON pedig Imre bácsi nem veti­ meg a bort. Olykor-olykor felhörpint egy pohárral, így azután tréfás kedvé­ben viccelődéseivel, vidám hangu­latot teremt, nevetésre készteti a kukoricafosztókat, kínálva őket is a jó borral. A TANÁCSHÁZÁN is estefelé kezdődik a sürgés-forgás. Estén­ként a tanácsházán összejönnek a falu­­ legszorgalmasabbjai, hogy megbeszéljék ,a­­ legfontosabb teen­dőket. Van köz­tü­k párttag és pár­­­tonkívüli, de valamennyiem a­­ párt­­szervezet népnevelői. Itt van pél­dául Nemes elvtárs, a falu egyik szorgalmas gazdája, aki a felsza­badulás ót­a a közösség hű szószó­lója, vezető embere. Ismeri jól a mezőgazdaság minden fortélyát, a falu problémáit. T­anácsot ad a dol­gozó parasztoknak a gazdálkodás­hoz, Krizsarics Imre, Bicsár György és a többiek is azon gon­dolkodnak, hogyan lehetn­e minél­­ jobban végrehajtani az állam­i és helyi feladatokat, j­ob­­b munká­ra, e k­ormányi programm megvaló­sítására mozgósítani a falu dolgo­zói­t. Bicsár György 14 holdas dolgo­zó paraszt már egy hold búzát, egy hold rozsot elvetett, földijeinek nagy,részlét­vetésre Tartalékterületet is­­ előkészítette, bérelt. Az idén búzából­ 13, rozsból 11 és fél, ért el. Hozzá hasonlóan jó­­ termé­se volt másoknak is a községben. Kukoricából pl. 35,­­burgonyából 80—100 mázsa a holdankénti ter­més,. De jövőre még többet akar­nak termelni.­­Ehhez­­ nagy támoga­tást ad­ a kormányprogram­ is. A minisztertanács határozata szerint időben elvégzik az őszi munkákat. A KEDD ESTI ö­s­szej­öv­eteln­ek azonban más vetít a napirendi pont­ja, mint az előzőké. Szerdán reggel a falu népe közé kelllett menniük, hogy eljuttassák Somogyaracs dol­gozóihoz a kormány felhívását negyedik békekölcsön jegyzéséről.­­ A népnevelők ezen az estén fel­készí­ték­­ i fel­ősségtel­jes­ megbi­­zatásuik teljesítésére. Elmondják a falu dolgozóinak, hogy a sok sok kedvezmény, amelyet a párt poli­tikája,­­a kormány pr­ogr­ammja nyú­jtott már eddig i­s számukra: az ingyenes állatorvosi szolgálat, a beadás és az adó csökkentése, a hátralékok­­ elengedése, az árle­­szállítás, ,a jövő évi gazdálkodás biztonságosabbá tétele é­s­ a többi intézkedés, mind-mind az életszín­vonal emelkedését szolgálják. Eh­hez­­ járulnak hozzá a somogyara­­csiak, amikor államunknak k­öl­­c­sönadjáik forintjaikat. A dolgo­zó parasztok megértik ezt és szívesen jegyeznek békeköl­csönt. Ezután pedig még jobb mun­kával harcolnak a­­ kormánypro­­g­­­aram meg­való­sí­tás­áé­r­t, befejeződött a szüret és most már bor i­s kerül a vacsora mellé. Már­­­ őszi árpából 21 mázsás átlagtermést ESTE VAN. A fa­lu idői­g ózó pa­rasztjai a napi munka után haza­­­térnek otthonukba. Odahaza azon­­­ban­ számtalan tennivaló vár még rájuk. A jószág éhesen várja a­­ ha­zatérő gazdát. Sok munkát kell­ el­­látni m­ ilyenk­or a gazdaasszonynak is. A disznóik visítva kérik­­ az ele­­s­ségeit, a­ tehenek fejőse­i,s az as­­­­szonyok dolga. A gazdaasszonynak máig jó vacsorát is kell készítenie­­ a családnak. Utána már­­ ágyba kívánkozik az ember,igazán Mostanában azonban a vacsora után sem fekszenek le­­ az embe­rek, nagy munkáiban van most a falu népe. Esténként több család s gyűl össze egy-egy portán kukori­cás os­ztásra. Vidám beszélgetés mellett fürigén fosztják a kukori­cát. KRIZSARICS IMRÉÉK házánál kis kukoricát fosztanak. Imre bácsi, a gazda, igen jó hangulatban van.­­Két oka van ennek. Az­­ egyik: bő termése lett az idén, némelyik ku­­­koricacső a kilót is megnyomja. S a­­ bő termésből­­ a beadáson, saját­­ szükségletén felül jut szabadpiac­ira is. Éppen azt számolgatja:­­elad­­ pár mázsát és az árából kifizeti az évi jövedelemadóját. Úgy van ő ,a k­ötejezetttséggel: nem szeret tar­tozni, tanácstaghoz illően példát mutat­­ a beadásiban és adófizetés­ben­. Jó kedélyének másik oka: LELEPLEZETT ROKONOK Ha nevük különbözik is, de tet­teikben­, gondolkodásmódjukban •egyek Cigner György törökkoppá­­nyi és Cs. Márkus István isomogy­­egresi lakosok. Az egyik Török­­koppány’b­an, ,a másik Somogyeg­­resen uszított a népi de­mo­krácia, a termelő szövetkezet­ek ellen. Gs. Márkus­­ ez­­ év júliusában, a Nagy Imr­e elvtárs beszédét meg­előző délután háztól-házig járt és­­ azt híresztelte: „megbukott a kor­mány, a­­ tsz-eket is feloszlatják, mindenki lépjen ki“. Majd bement a tanácselnökhöz és őt is, ,a ta­nácstitkárt is megfenyegette, mondván­: „neked is ázllk a kötél, majd építünk magunknak olyan de­mokráciát, amilyent mi akarunk“. Cs. Márkus, alki már többször­­ volt büntetve, egy alkalommal­­ sik­kasztás, másik alkalommal! k­özel­­látá­s -elleni bűncselekmény miatt; közismert hangadó Somogy egre­sen1. A felszabadulás után közvet­lenül élőállatk­ereskedéss­el, ku­­•peck­edéssel fogla­lkozott. A ter­­­melőszövet­k­ezetben egy ideig jó mimikát végzett mint álll­atteny­ész­­tő, de azután a tejet lopkodta és ezért leváltották. Cs. Márkus 1949-b­­en kuláklis­tán volt és mezőgazdasági fejlesz­tési járu­­élkot is fizetett. Hogy lep­lezze mivoltát,­­belépett a­ tsz-be. Belépése után meghúzta m­agát, igyekezett eltűnni, de a háttérből fegyelm­ezetlens­égre uszította a ta­gokat. Éhes disznó makká­ álmodik — mondja ,a régi közmondás. É­s Cs. Márkus igen nagy makkot alkart. Szeptemberben arra uszította tsz-tagokat, osszák fel az állatokat, a a termelőszövetkezet minden va­gyonát. Az Új Élet tsz tagjaihoz járt, mert a községben lévő Petőfi és Kossuth tsz-ek szilárdam kitar­tottak a termelőszövetkezet ügye mellett, nem­­ tűrték Cs. Márkus bomlasztó munkáját. Ha falat, miért ne legyen jó zsí­ros — gondolta Cs. Márkus. Keve­set bevinni, minél­ többet kihozni jelszó­­alapján indította m­eg­­ a­ haj­szát a tsz vagyonának felosztásá­ért. Túl nagyot akart­ azonban­­ ha­rapni,­­s a becsületes dolgozók le­leplezték mesterkedését. A nép bírósága izgatásért, a termelőszö­­ve­tkezeteik­­ elleni búj­togat­á­sért 3 évi börtönre ít­élte. Alma nem­­ esik messze a fájától, még ha férges is­­ ez­­ az álma. Ez is régi közmondás. Cigmer György, akinek malomt­ulajd­onos rokonai v­anna­k, Törökkorpipányban végezte bomlasztó munkáját. Július ele­jén a törökkoppányi Rákóczi tsz­­ iro­dájában Sztálin és Rákosi elvtár­­s ar­ képeit leszedte a fáiról­. Majd később felkereste a tsz-tagokat la­kásukon és kint a mezőn, igy­eke­­­zett ő­ke­t rávenni, hogy lépjenek ki a csoportból. Szeptember 12-én a tsz könyvelőjét arra akarta rá­bírni,­­ho­gy adjon ki utasítást: ne vegyék át, a tsz részére érke­zett műtrágyát, arra nincs szük­ség. Rövidesen már a vetőmag szétosztását követelte azzal, hogy egyénileg küllön-külön akarnák el­vetni. Káros tevékenysége miatt a tsz-ben késett a­ vetés, s e­z azt je­lenti, hogy a következő évben jó pár mázsával­ kevesebb terem, mintha időben elvetettek volna. Ahogy a féliges álma érés­­ előtt lehullik a fáról, úgy huillanak­­ ki a becstelen, a termelőszövetkezet érd­ekeit veszély­eztető bomlaszt­ó elemeik is a termelő-szöv­etik­ezetek­­ből. A bíróság Cigner Györgyöt évi börtönbüntetésre és 5 évi, köz­­­ ügyektől való eltiltásra ítélte népi­­ demokrácia -ellenes, termelői szövet­­kezet ellene­s uszításért. T­ermelői szövetkez­eteink előtt igen n­agy feladatok állnak. Az ősziek betakarí­tása, a szántás­ve­tés mielőbbi befejezése és a ter­­melőszövetkezetek anyagi jólété­nek fokozása megköveteli, hogy min­den tsz-tag becsületesen vegye ki részét a munkából. Arra van szükség, hogy leleplezzék a bom­lasztó­­ elemeket­, akik­­ te­vékenysé­­gükkel gátolják a tis­z fejlődését, eltávolítsák őket a tsz-eik­ből. TANÁCSTAGOK FOGADÓóRÁI A kaposvári városi­ tanács tagjai fogadóórákat tartanak a­­ alábbi időkben: Október 3-án szombaton 9—12-ig öz­v.1 Niémeth Pálné tanácstag Október 7-én, szerdán 9—1­2Huig Wild­eman János tanácstag Október 10-én szomba­tont 9—12-ig Vák­ovecz József taná­cstag Október 14-én szerdán 9—­12-ig Hajimási Mihály tanácstag Október 17­­ én szombaton 9—12-ig Dudás Lajos tanácstag Október 21­­ én szerdán Kovács József­ tanácstag 9—12 ig Október 24-én szombaton 9—12-ig Arató János tanácstag Október 28-án szerdán Bódog Antal tanácstag 9­—12-ig Október 31-én szombaton 9-—12-ig öar. Néi­eth Pálné tanácstag J ' Váczi József népnevelő jól mozgósít a soronlévő feladatokra A skarád­i községi pártszervezet egységes népnevelő csoportjának egyik legjobb tagja Váczi József. .Mint mondja , nagy szükség van Karádon a jó felvilágosító,­­agitá­­ciós munkára, mert a községi mind a begyűjtésben, mind az őszi szán­tás-vetésben alaposan lemaradt. — Ezért mint minden népnevelő,, ő is a­­ begyűjtés szorgalmazását, a szán­tás-vetés meggyorsításával kapcso­latos agitáci­ót tartja legfontosabb feladatának. Jó és eredményes népnayi előmun­­kám­­ egyik alapja­­ az — mondja Váczi elv­társ —, hogy Most a békekölcsön jegyzésit,én fel­* hívom a dolgozók figyelmét ötéves •tek­vüniki nagyszerű létesít­meny­ sm­­re, a kormán­yprogramm célfeltí­­zéseire és arra is, hogy a min­­köz* Elégünk mennyi mindent kapott ab­laku­nktó­l az utóbbi éveidben, így pl. villanyt, kis'Mrhánait,­­gépállo­mást, napközi otthont, bölcsődét, autóbusz járatot.­­Megmiagyarázom­, hogy mindennek megvalósítását az ő — államunknak kölcsönadott —­­forintjai is segítették. A miin­isziter totoiális határozata a negyedük békekölcsön jegyzéséről (kimondja: minden párthatározatot, kor­mányrendeletet alaposan tanul­mányozok, megismerek. Ezen keresztül mindig tudom, hogy melyek a legközelebbi legfontosabb feladatok. Az agitáció során, konkrét­­ adatokkal és szá­mokkal igyekszem meg­győzni azo­kat, akikkel beszélgetek. Pl. most a kormány euroszatosan megjele­nő rendeletei, kedvezményei után ki­számítom, hogy­­ egy-egy dolgozó parasztnak az adókedvezmény, a­­ beadási hátralék elengedése, a be­adási kötelezettség mértékének csökkentése mit jelent. Tapasztal­tam, hogy a­­ számoknak nagy meg­győző erejük van. Egyúttal mind­járt azt is megmutatom, hogy az így megtakarított összegből] s meg­nö­veked­ett jövedelemből­ mii min­dent tud venni családja, gazdasága­ számára is leszállított árakon. A tsz-tagokkal — a kü­lönösen az ingadozókkal — együtt számítoim ki, hogy mennyivel nagyobb jöve­­­del­met érnek el a­­ tsziben, mint ha egyénileg dolgoznának. Rámutatok arra, hogy az új gazdasági évben­­ mennyi és milyen értékű kkedvez­­ményben részesül a tsz, s hogy ez a közösségen belül mit jelent egy­­egy tagra, tehát­ neki­­ is, hogy a faluban lejegyzett ös­­­szeg 20 száza­két a községi tanács _ a falu Jeuültisfrális és szo­ciális beruházásaira fordíthat­ja. Váczi József elv­társ, amikor ai bé­­ke köcsön jegyzésre agitál, ezt is­­ is­merteti a dolgozó parasztokkal. Váczi elvtárs népnevelő munka"­lják­ nem kampányfeladatnak, ha­nem állandó, megtisztelő funkció­nak tekinti, ezért sohasem fele­dke­­­zik meg arról, hogy ,ez személy­ szerint milyen kötelezettséget ró rá. — Csak­ akkor­­ végezhetek eredmé­nyes agitációt — mondja, — hal magam is példamutatóan dolgo­zom, teljesítem kötelezettségei­met, a munkában élenjárok. Mint nép­nevelő, jó kapcsolatot tartok fenn sa hozzám beosztott meghallgatom­ bajaikat, családokkal, beszélge­tek életükről­­ és­ segítek nekik ügyes-bajos dolgaik elintézésében. Igyekszem szoros kapcsolatot kiépí­teni a párt és községünk dolgozói között. Tapaszt­allataimat megbeszé­lem a párttitkár elvtárs­sail,, s a­z ő útmutatása alapján végzem népné­v-élőmunkámat. Csecsemő- és gyermeleÉi Kormányunk felbecsülhetetlen segítséget nyújt a dolgozó anyák­nak azzal, hogy egyre növeli a böl­csődék és napközi otthonok­­ szá­mát. A kormányprogramja megvalósí­tása során további új bölcsődék­, napközi otthonok létesülnek szer­te az országban, így megyénkben is. Ehhez azonban még több szak­képzett gondozónőre van szükség. Ezért a Megyei Tanács Egészség­­ügyi osztálya csecsemő- és aler­­mekgondozó nőképző iskolát indít élőt iskola in­dul Kaposvárott Kaposvárott. JéterérJ­ezhet minden­ 18—30 év közötti egészséges nő, akinek legalább 6 általános iskolai végzettsége van. A j.kérvényeket a­ Megyei Tanács VB XI. egészség­­ügyi osztályának 1953 október 5-ig kell beadni. A kérvényhez csatolni kell: ön­életrajzot, születési­­ bizonyítványt, vagyoni bizonyítványt, legutóbbi iskolai bizonyítványt, orvosi bizo­nyítványt, ha­ már dolgozott, mű­ködési bizonyítványt. Épül a kaposvári tanítóképző A jövő pedagógusainak­­ álmát­ va­lósítja meg a terv megyénkben. Több mint 6 millió forintos beru­­­­házással­ épül Kaposváron az új, ta­­­­ní­tóképző. Vamarna is megyénkben ta­nítóképző, ahol évről-évre tömege­­sen képezik ki a­z új e­mber tová­­­csa­it, gyermekeink nnevelőit, a ta­ní tékát. A mostani tanítóképző épü­lete azonban mér, nem képes­ betöl­teni feladatát. Dö­gcizcdnk egyre növekvő kulturális igényei megkö­vetelik, hogy a jövő pedagógusai korszerű épületben­, nyugodt kö­rülmények közötti felszülih­essene­k gyönyörű hivatásukra, a szociálist ember nevelésére. Kormányunk e téren is segítsé­gére sietett megyéink dolgozóin­a­k Már folyik a mind­en igényt felelé­gítő, tágas, modern tanítóképp építése. A kétemeletes épületben II világosi tanterem szolgálja majd a szocialista pedagógia ügyét. A városunk egyik­­ legszebb he­lyén épülő tanítóképző már a jövő tanévben megnyitja kapuit- ifjúin­k és leányaink előtt, akik a pedagó­gus pályát választották. _­­w "halA___júík Az épülő kaposvári tanítóképző.

Next