Somogyi Néplap, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-06 / 31. szám

Békeh­íradó CHARLIE CHAPLIN világhírű filmszínész még a múlt évben béke­­­alapítványt létesített Bécsben. Ezek­ben a napokba Ausztria minden részéből iert­<­ ki­ áradata özönlik az alapítvány felhasználására alakult iroda címére. Az­ iroda ugyanis nem­régiben pályázatot hirdetett olyan írásművek megjutalmazására, ame­lyek a le­gérzékletesebben fejezik ki ezt a­­ gondolatot: »Miért akarok bé­kében’élni?« A pályázat határideje február 15-e. Január derekáig oly sok hangjáték, színdarab, vers, dal, elbeszélés érkezett az iroda címére, hogy a beküldött pályázati munkák valóságos papírhegyeket alkotnak. Különösen magas a beküldött dalok száma. ■ A fén­yképpályázaton részt­vevők képeinek leggyakoribb témája a gyermek. * A BÉKE-VILÁGTANÁCS irodájá­nak bécsi ülésszaka az 1955. május 22-re összehívott Béke-Világtalálko­zó színhelyéül a finn fővárost, Hel­sinkit jelölte meg. Németországban már megkezdődtek a világtalálkozó előkészületei. Februárban és­ciusban Németország mindkét már­ré­szében­ körzeti békekonferenciákon küldötteket választanak a Lipcsében­­ áprilisban összeülő német békekong­resszusra. Ez a kongresszus jelöli ki­­ a Béke-Világtalálkozón résztvevő né­met küldötteket. A Béke-Világtalál­kozóra való előkészületek során Né­metországban nyilvános ifjúsági vi­taesteket rendeznek, mérnök, peda­gógus, orvos és más hivatásbeli dol­gozók részére pedig baráti találkozó­kat tartanak. CHOLTITZ, volt náci tábornokot nemrégiben tábornok társai becsület­­bíróság elé idézték, mivel 1944-ben nem teljesítette Hitlernek Párizs le­rombolására adott parancsát. Téve­dés lenne azt gondolni, hogy Chol­­titz emberiességből kímélte meg a francia fővárost a pusztulástól. A becsületbíróság előtt a volt náci tá­bornok ugyanis kijelentette: csak azért­­ nem pusztította el a francia fővárost, mert nem volt meg hozzá a technikai felszerelése. A KOPENHÁGA UTCÁIN, azokon a helyeken, ahol a náci megszállók dán hazafiakat végeztek ki, a béke­­h­arcosok szavazóurnákat állítottak fel. Később ezeket az urnákat házról házra vitték és felszólították az em­bereket,­­hogy foglaljanak állást Nyu­­gat-Németország felfegyverzésének kérdésében. A titkos és demokra­tikustól­ ellenőrzött szavazás eredmé­nye az­ volt, hogy nagy többség vel­hette el a nyugatnémet felfegyver­zést. w e A NYUGATNÉMET sajtó néhány héttel ezelőtt azt az értesülést kö­zölte," Hogy Adenauer lemondásra akarja’ Bírni Theodor Biankót, bonni kormány hadügyminiszter-je­­­löltjét, ők: az úgynevezett Blank-hi­­vatal Blinden erőfeszítés és költsé­ges propaganda ellenére sem tudta megnyerni Nyugat-Németország if­júságát­­ az új­rafelfegyverzés és hadkötelezettség­­ gondolatának. Egy a nyugatnémet lap most közölte: Adenauer az amerikaiak­­ közbelépé­sére egyelőre meghagyja eddigi he­lyén Biankót. Az amerikai kormány véleménye szerint ugyanis a bonni hadügyminiszter-jelölt túl sokat tud a nyugatnémet újrafelfegyverzés elő­készületeiről. SOMOGYI NÉPLÁP A r­lumanité a francia kormány bukásáról Párizs (MTI). A Mendes-France­­kormányt szombaton hajnalban sza­vazták le a nemzetgyűlésben, ezért a lapok nem tudták még érdemben kommentálni az eseményt. A leg­több lap cikkeiből kitűnik azonban, hogy a helyzet már a kormány bu­kása előtt világos volt. A l’Humanité kommentárjában ki­emeli: Lehullott az álarc a miniszterel­nökről. A lehullott álarc mögött elő­tűnt Mendes-France igazi arca, azé, az emberé, aki aláírta a Wehrmacht felfegyverzésére irányuló szerződése­ket, s aki a legcsalárdabb eszközö­ket is felhasználta arra, hogy rá­kényszerítse az országra a német felfegyverzés elfogadását, azé az em­beré, aki össze akarja tépni a fran­ tette mind a kettőt, ciak szovjet szerződést, hogy bele­sodorja Franciaországot a fegyver­kezési versenybe, s a háborúba, azé az emberé, aki Francia-Észak- Afrikában a terror és a megtorlás politikáját folytatja, s hogy elfojtsa Algír, Tunisz és Marokkó népeinek legjogosabb követeléseit, azé az em­beré, aki oly sok ajándékot adott a trösztök emberéinek, hogy a tőzsde sohasem volt virágzóbb, mint ma, ugyanakkor pedig rendkívül megne­hezítette a dolgozók, a tisztviselők, a parasztok, s a kiskereskedők életét. A miniszterelnök arca a francia nép konok ellenségének arca, s a francia nép már a nemzetgyűlés döntése előtt elítélte őt és politikáját, elve- A bonni kormánykörök lehangoltan fogadták a Mendes-France - kormány bukásának hírét Berlin (MTI). A kölni rádió­ben nemcsak az eddigi kormány szombaton reggel közölte, hogy a észak-afrikai politikája ellen­i­ a­­bonni kormánykörök lehangoltan nyúl, hanem Mendes-France-nak fogadták a francia nemzetgyűlés a nyugatnémet újrafelfegyverzést éjszaka hozott határozatát­ Aden­ elősegítő mesterkedései ellen is. A­auer kancellár rhöndorfi villájú- kölni rádió úgy véli: „Az, hogy ban virrasztva várta a Mendes- Mendes-France bukása milyen France kormányának sorsát eldönő mértékben befolyásolja majd to szavazás eredményet Nyugat­ ... „,. . ..... ,, németországi politikai körök tisz­ 1 Párizsi szerzodesek ratifikálását, jóban vannak azzal, hogy a fran- attól függ, hogy ki kerül­ az új cia nemzetgyűlés döntése lényege- a francia kormány élére.“ Q londoni szövetkezetek követelése London (TASZSZ). A t­öbb minit egymillió taggal rendelkező lond and szövetkezeti mozgalom politikai bi­zottsága határozatot fogadott el, amelyben elítéli az Egyesült Ato­moknak a Kínai Népköztársaság bedt­­ügyeibe való beavatkozását. A hatá­rozat felhívja az angol kormányt, jelentse ki az Egyesült Ál­lamokn­ak, hogy nem számíthat Anglia támoga­tására, ha ragaszkodni fog a kínai belügyekbe való beavatkozásra irá­nyuló tervekhez. A határozat hangsúlyozza, hogy helyre kall áLítatná­ a Kínai Nép­­köztársaság ENSZ-belfi jogait. “Mi emlékszünk — mondja ki a határo­zat —, hogy mind az angol, mind az amerikai kormány Formozát nemü iram Kína részének ismerte el. Ezt figyelembe véve, azzal a fe­lszó­llás­­­sal élünk, hogy a békéhez vezető út első lépéseként vonják ki az ameri­kai fegyveres erőket Formozé­ból.« -4 év tejhozamra számítva.. Vasárnap, 1955. február 6 A Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésszaka A Nemzetiségi Tanács február 4-i ülése Moszkva (TASZSZ). A Nemzetiségi Tanács február 4-i ülésén megkezdő­dött a vita a Szovjetunió 1955. évi állami költségvetés-tervezete fölött. Arszenyij Szafronov, a Nemzetisé­gi Tanács költségvetési bizottságá­nak elnöke a költségvetés-tervezet­tel kapcsolatos korefexátumában kö­zölte, hogy a bizottság javasolja költségvetés bevételi oldalának némi a növelését és a gazdasági, valamint a kulturális célokra szánt kiutalások méreteinek módosítását. Indítványoz­za, hogy a Szovjetunió 1955. évi álla­mi költségvetés-tervezetét a bizott­ság álltal előterjesztett módosítások­kal hagyják jóvá. A Nemzetiségi Tanács ülésén fel­szólaló küldöttek valamennyien amell­ett foglaltak állásit, hogy Szovjetunió ál­lami költségve­tés-ter­­­­vezetőt a költségvetési bizottság mó­dosításával hagyják jóvá. Elterjesz­tettek több olyan javaslatot ame­lyeknek valóraválitása igét nyújt a népgazdaság v­ • .-ben mutatkozó hiányosságok kiküszöbölé­séhez. MONTEVIDEO (TASZSZ) Az Imprensa Popular című brazíliai lap közli, hogy Para brazíliai állam törvényhozó gyűlése egyhangúlag határozatot hozott, mely követeli Brazília elnökétől, vala­mint a szövetségi kongresszus sze­nátusától és képviselőházától, hogy tegyenek intézkedéseket Brazília diplomáciai és kereskedelmi kapcso­latainak helyreállítására a Szovjet­unióval, a Kínai Népköztársasággal és a népi demokratikus országokkal. SZÓFIA (TASZSZ) A bolgár—jugoszláv ha­tárincidensek tanulmányozására és rendezésére kiküldött központi ve­gyes határbizottság január 20—26-án Szófiában megtartotta második ülé­sét. Az ülésen több határozatot hoz­tak a központi és az övezeti vegyes határbizottság további munkájának megjavítására. A bizottság ülése kölcsönös megértés szellemében folyt a le. (TASZSZ) Az ENSZ Gyámsági Tanácsa befejezte a francia igazga­tás alá tartozó Kamerun gyámsági terület helyzetéről szóló jelentés megvitatását. V. F. Grubjakov, Szovjetunió képviselője azt javasol­a­ta a tanács­ tagjainak: tanulmányoz­zák a gyámsági területen kialakult helyzetet és indítványozzák a kor­mányzó hatóságoknak, hogy tegye­nek intézkedéseket a nemzetközi gyámsági rendszer alapvető célkitű­zéseinek teljesítése és e terület ön­­kormányzatának és függetlenségének elérése érdekében. BEJRUT (TASZSZ) Újabb adatok február 3-án este Kairóban szerint megkezdte munkáját az arab ismét or­szágok miniszterelnökeinek értekez­lete. Az értekezlet résztvevői meg­hallgatták a Bagdadból visszatért küldöttség jelentését Nuri Szaid irak­i miniszterelnökkel a török—iraki egyezmény megkötése kérdésében flytatott tárgyalásai eredményéről. A több mint háromórás vita során tekezletre delegált küldöttségét Jo- az értekezlet résztvevői között sem­­Marines Dieckmann, a Német . De­­­­miféle megállapodás nem jött létre.­mokratikus Köztársaság népi kama­­r A következő ülést febr. S­ára hír­­rajának elnöke vezeti. Az értekezlet­ iákt össze. MONTEVIDEO KIS HÍREK A NAGYVILÁGBÓL (TASZSZ) Mint az Imprensa Po­pular közli, Nyugat-Németország atomnyersanyagot vásárol Brazíliá­tól. A Victoria kikötőből 5200 kilo­gramm thorium szulfátot szállítottct ki a hamburgi kikötőbe. Az atom­nyersanyagot a bonni revansiszta kormány amerikai társaságok útján szerzi be — mutat rá a lap. BERLIN (TASZSZ) Mint a Der Morgen cí­mű lap közli, Varsóban február 6-án megkezdődik a Nyugat-Németország verpilitarizálása ellen, a német kér­désről és a leszerelésről folytatandó tárgyalásokért küzdő európai érte­kezlet. A lap közli, hogy a Német Demokratikus Köztársaságnak az­ év munkájában Nyugat -Németország képviselői is részt vesznek. Várható, hogy francia és angol küldöttség is részt vesz az értekezleten. PEKING (Új Kína) Csungking város népi törvényszéke január 20-án mondott ítéletet Csang Kaj-sek négy titkos ügynöke felett. Az elsőrendű vád­lott, Vang Su-sen, akit halálra ítél­tek, Csang Kaj-sek úgynevezett »nemzetvédelmi minisztériumának« katonai összekötő tisztje« volt. másik két vádlott életfogytiglani, il­­­letőleg 10 évi fegyházbüntetést ka­pott. NEW YORK Hatalmas érdeklődés Párizsban a Magyar Állami Népi Együttes előadásai iránt Párizs (MTI). Egyre jobban foko­zódik a Magyar Állam­i Népi Együt­tes hatalmas sikere. A sajtó egyönte­tű dicséreteinek máris megvan a ha­tása. Hatalmas sorok állnak­­ a l’Emp­ire színház előtt és a hét végé­re minden jegy elkelt. Az együttest valósággal elhalmozza állt a különböző szerződtetésű ajánlatokkal, így pél­dául Párizs legnagyobb színháza, a Chatelet-szín­ház február 19-re egy Bartók—Kod­ály-estre akarja­­ lekötni i­tózkodásuk­at, az Állami Népi Együttest. Ezenkívül az együttes nagyszámú hanglemezfellL­ vételi ajánlatot is kapo­t, ugyanígy a televíziótól is. A rádióban máris több a­lkalommal szerepelt. Az­ együttes tagjai megtekintik a várost, délelöttömként múzeumokat látogatnak, áruházakba mennek. Az itteni magyar szervek mindent el­követnek, hogy ke­llemessé tegyék az együttes tagjai számára párizsi tar- Még egyszer Tajisunról : Az Egyesült Nemzetek Szervezeté­nek Biztonsági Tanácsa két nappal ezelőtt­ m­egkapta a Kínai Népköztár­sasság­­ válaszát Hammarrsikjöld főtit­k­ár táviratára. Haimmarsikjöld ebben a táviratban meghívta a Kínai Nép­köztár­saság képviselőjét az ENSZ Biztonsági Tanácsának az újzélandi küldött általi a tajvani helyzet kér­désében előterjesztett — és a Szov­jetunió, valamint a Kínai Népköztár­­saság álltal provokatívnak megbélyesí­tett — javaslat megvitatására. A kínai válasz világos és­­ egyszerű: a Kínai Népköztársaság Tajvan szi­getét olyan területnek tek­in­ti, amely <?si jogon és újkeletű nemzetközi ok­mányok értelméiben is Kína területé­hez tartozik és így Tajvannak az ott meghúzódó Csang Kaj-sek bandáié­­t tálaló megtisztítása .~ Kína belügye. Ezért a­­ Kínai Népköztársaság nem­ hajlandó résztvenni­ az újzéltanidi ja­­vas­lata megvitatásában, de­­ hajlandó megjejenni az ENSZ Biztonsági Ta­kácsában­­ abban az esetiben, ha ott b­eszvíráttek a Szterjetunfia által elők­ítek­esztett jpvarib­itot, amely felszólít­­ja az Amerikai •Eszvesü’ri Alib-mokni, hoffv­eftte­ten fél a ffresÁjWáv»j a KA mnad Nénteöztá­rsasá-a /teri>!,rJe «yicf»-, és na a Biztonsági Tanácsból Kizárnák E &ang''K«V-sefe-*® fek Kájtoiís elSJét:. '^5afiB4innik-Já...ag .újteüandli. javas­­­latból egyetlen momentumot, a tulajdonképpeni főmomentumoit, azt, Hogy e javaslat szerint a Kínai Népköztársaság kössön fegyverszüne­tet Csang Kaj-sekékkel. Mit jellent ez? Először is annak el­ismerését jelentené a Kínai Népköz­társaság részéiről,­­hogy nem egy Kí­na van, hanem kettő. Azt jelentené, hogy Kínai Népköztársaság kormá­nya törvényes kormánynak ismeri el a Csang Kaj-sek-klikket. Sőt: fegy­verszünetet, azaz szerződést kötne ezzel a hordával és így a kínai nép álltal túlseprűizött árulók bandája tör­vényes kormánnyá, szerződő féllé váltra. A szerződő fél azonban nemcsak köthet, hanem fel is bontha­t szerző­déseket A Csang Kaj-sek-kllikkinek tehát mód­jában lenne, sőt, »jogában állna« felbontani, felmondani a fegy­verszünetet és folytatná a­ hadműve­leteket, azaz a Kínai Népköztársa­ság területe edfjemi fegyveres agres­­­sziót. Ebből viszont az következik­, hogy mivel a Gstang , Kaj-sek-klisék katonai szerződést kötött az Ameri­kai Egyesült Államokkal, a hadmű­veletek folytatásához segítségért fo­lyamodhatna szövetségeséhez. Az egészhez nem kel egyéb, mint az, hogy egy Csang­­ Kaj-set­ista marta­­lóc elsüsse a puskáját, az sajtó­ pedig világgá kürtölje, amerikai hogy »provokáció történt« . Lám, ilyen messzire vezethetne, ha az ENSZ Biztonsági Tanácsában si­kerülne az amerikai imperia­listák­­nak és szövetségeseiknek keresztül­­vinnniök az újzélemdi javaslatot. Kínai Népköztársaság kormánya fi­­­gyelembe vette azokat a szemponto­kat, amelyeket­ a Kínai Népköztársa­ság szuverenitása, nemzetközi tekin­téllyé, a kínai nép méltósága és a vi­lág békéje megkövetelt és mindezek alapján az egyetlen helyes választ adta az ENSZ Biztonsági Tanácsá­nak meghívására. Változás a japán külpolitikában­ ­ Nemrég új emberek kerültek a ja­pán kormányzat élére. Az új kor­mány mániiszitereililnöke és külügymi­­nisztere röviddel tárcája után úgy­ nyilatkozott, hogy átvétele fontos, feladatának tartja I helyneáXíttami­­ a normáls diplomáciai kapcsolatokat a Szovjetunióval és kereskedelmet folytatni mind a Szovjetunióval, mind pedig a Kínai Népköztársaság­­ga­l.­­Hatorama miini­sztereln­nök és Si­­gemitev külügym­in­iszter nyil­atkozatta a kedvező, fogad­tatásb­a tan­áb­bak­ a Szov­­jetuniuóban is- és­ a Kínai Népköztár­saságban is. A Szovjetunió hivatartos formában javaslatot tett arra, hogy kezdjenek japán—szov­jet tárgyaláso­kat a diplomáciai kapcsolatok helyre­­állítása­ végett. Mint­­ két nappal ez­előtt japán nészről­ közölték, Japán­­ kormánya­ elfo­gad­ta a Szovjetunió s todiítválogát. . . . . ..... Az,­­Hogy,Japán kiúppfiziskájának: a Joszida-kormány élesen szovjetel­le­­nes és Kína ellenes vonalvezetéséhez képest ilyen fordulat történt, nem a véletlen műve. Az iparilag fejlett, gazdag és népes Japán a háború utá­ni Japán kormányok politikája kö­vetkeztében súlyos gazdasági hely­zetbe került. Az előző kommá­nyok hozzákötötték Japánt az amerikai imperializmus szekeréhez. Ennek kö­vetkeztében mind a­­ mai napig nincs japán békeszerződés, az országot amerikai csapatok tartják megszáll­va. Japán gazdaság­liag és politikai­­lag Amerika függvénye.­­ Az előző kormányok, nem keresked­tek Kínával , a Szovjetunióval és ezzel súlyos károkat okoztak Japán gazdasági életének. Az ország gazda­sága­­ az amerikai befolyás következ­tében egyoldalúan fejlődött:­­lényegé­ben csak a hadiipart fejlesztették. A koreai háború idején a japán­ tőkések bizonyos előnyöket is húztak­­ ebből­s, a koreai fegyverszünet óta azonban beállt a haditermelés pangása­ és­ az amerikai segítség, amelyet e pangás ellensúlyozására ígértek, mindegyre késik. A közvélemény­ látta a mind­inkább súlyosbodó helyzetet, köve­­telM kezdte a Japán- kül­politik­a vo­­nalvezetésének megváltoztatását, a kkapcsolatok helyre­állítását? Káb­ával és a Szovjetunióval. Ez­­ vezetett vé­gül is, Joszidáék bukására, és­­ külpo­litikai fordulatra. Am­erikába­n. .t^ycPppl sincsenek m­­egelégedve­ a japán politika fejle­­ményeivel. Nem­­ nyug­­taja m­­eg az ameriikai imperialisitákat az sem­, hogy­ mind Hatojama, mind Sigemicu­­ igyekezett biztosítani őket arról,­­hogy külpolitikájuk minden lépését­­ velük szoros egyetértésben teszik majd meg. Az amerikai imperialisták­­ attól félnek, hogy a japán külpoliti­­kának még ez a távolb­ól sem követ­kezetes és ingadozásmentes fordulata is veszélyezteti majd egyik legfonto­sabb távolkeletii haditámaszpont­jukait és esetleg komolyan apaszthatja­­ az amerikai tőkések japáni jövedellmeiit is. Ezek az aggodalmak több na­pot arra indítottak, hogy a Joszid­a-kor­­mány eltűnését »nyugat vesztesége­ként« könyveljék el, noha jól tud­ják, hogy­­ az új kormány épp úgy jobboldali, burzsoá politikusokból­ áll,­­­ mint az előző. Az amerikai aggodalmakat azon­ban mégis indokolttá teszi egyetlen­­ dolog, mégpedig­­ az, hogy a japán­­ külpolitikának ezt a fordulatát végső­­­ fokon a japán néptömegek harrcosfiták .kz A japán nép pedig nemcsak azt t akarja, hogy helyreállítsák a diplo­­­mácia­i kapcsolatokat a Szovjetuni­ó­­val és keres­kedjenek­ Kínával meg a Szovjetunióval, hanem azt is, hogy az amerikai csapatok vonuljanak ki Japánból és a kormány folytasson független, békeszerető és a nép ér­­­deké­nek m­egfe­llő külpolitikát. A ja­­a­pán nép a közelgő választások előtt fokozottabban ad majd hangot ezek­nek a követeléseknek. A japán­ töme­gek mozgalma napról-­napra erősebb, ezért az­ , amerikai­­ imperialistáknak valóban kell félniök­ attól, hogy a Ja­ J pappaid!- meet kiallaku­lt helyzet,­yere­­­séget hozhat számukra.

Next