Somogyi Néplap, 1956. április (13. évfolyam, 79-103. szám)
1956-04-28 / 101. szám
Munkások, dolgozó parasztok! Erősítsétek és ápoljátok a munkás-paraszt szövetséget, népi demokratikus államunk szilárd alapját! AZ ELNÖK MIT MOND AZ OTTHONÜLŐ ASSZONYOKNAK...? — Te, ide figyelj, nem lesz szűk ez az ajtó? Baksa Sándor, a lábodi Béke Tsz elnöke feltolja homlokáról sapkáját, s úgy néz Krivarics sülitös Józsefre, a Népakarat elnökére. — Affenét! Métenhatvan csak tán elég? Hát nem elefántokat akarunk mi idehozni, hanem tehenet. Baksa még egyszer szemügyre veszi a fékig felhúzott falból kiemelkedő ajtókeretet, megrágja az ellenvetést: — Hát, szóval — méri meg kinyújtott kézzel a távot — a csillejáratnak szűk lesz. — Hohó, a csillejárat! A sín nem erre jön majd, hanem így, hosszában az istállón. — S lengeti a kezét, mutatja az irányt. Elindulnak az épülő istálló másik ajtaja felé. — Itt lesz a silógödör — mutat túl a mellig érő falon Krivarics József. Baksa Sándor bólogat, odapillant, de az esze máson jár. Megszámolja az építésnél dolgozó embereket: — Egy, kettő, négy, hat, kilenc ... Négy ember, öt asszony. végzitek el a vetést, ha ennyien Hogy itt vannak? — Miért? Negyvenen dolgoznak ma is nálunk. Baksa még feljebb tolja a sapkáját, már egész a tarkójára van a csodálkozástól: — Negyvenen?! Dehát 31 tagotok van! A Népakarat elnöke mosolyog egyet, hamiskásat, ravaszat: — Az igaz... — Hát akkor? — Hát, ide figyelj! Azt kérdeztem két hete az asszonyoktól: akartok pénzt? Baksa kavarhat egyet a fejével, mintegy jelezve: persze, hogy akarnak. Ám a másik ellent int: — Azt mondták, hogy az soká lesz, nekik meg most kell a pénz. Ez az — mondtam én. — Hát az igazgatóság május elején ad nektek előleget. Tíz forintot egy munkaegységre! Baksa visszahúzza a sapkát, le, egészen a szemére, érti már. — Na, látod! Másnap reggel hét jött el, aki eddig még nem dolgozott! Baksa elgondolkodik. — Hát bizony, ez nálunk sem ártana. Mert a krumplivetés már körmünkre ég. — Az úton várakozó a kerékpárja felé int: — Most is oda Indultam, csak benéztem hozzátok, megnézni az építést. Mert mi is hozzákezdenénk, csak nincs kéz. Krivarics széttárja a karját: — Hát... rukkolj ki nekik te is... Balosa bólint,gyorsan kezel, s már megy is. Sürgős a munka, most oda siet, de fejében már azt forgatja, mit mond ő estére az eddig otthon ülő asszonyoknak. Hogy ne csak a Népakarat tudjon istállót építeni a nagy tavaszi munka idején, hanem ők is, a Béke is. — Kunszabó — „ÖZVEGY TSZ-TAGOK" A közérthetőség kedvéért ott kell kezdeni, hogy a nagyatádi Dózsába a tél folyamán 35 családot vettek fel. S ezek közül 34 özvegy férfi! No, nem kell megijedni nagyon. Nem valami új népbetegségről van szó, amibe kizárólag a tsz-be lépők feleségei halnak bele. Csupán a közös munka számára, mintha nem is léteznének... Mert nemcsak hogy nem léptek be az asszonyok, de dolgozni sem igen járnak. A 35 új családból talán ha 15-nek a felesége lépett be. Ezért mondják a Dózsában, hogy van 45 család meg 20 özvegyember. Jó lenne, ha az özvegy tsz-tagok is megházasodnának« — mondják a Dózsában — még pedig minél előbb! Mert a rét még tisztítatlan, és rövidesen nyakukon lesz a növényápolási munka is. A föld pedig nem kérdi: ki a régi, ki az új tag, ki az özvegy, ki nem? Hanem úgy fizet ősszel, ahogy megmunkálták ... A kommunisták, a vezetők példamutatására várnak Magyaregresen A magyaregresi dolgozó parasztokat mostanában az a gondolat foglalkoztatja, hogy a már meglévő Petőfi és Kossuth Tsz-ek tagjaihoz csatlakoznak. A két tsz lelkes agitátorai segítenek a gondolkodóknak: okos szóval meggyőzik őket a helyes útról. A községi pártvezetőség két lelkes kommunistája, Ilia János és Kovács Sándor sokat tesznek ezért. A dolgozó parasztok legtöbbje azonban arra vár, hogy a község párttitkára, Nagy Lajosné mutasson nekik példát a belépésben. Ő azonban — igen helytelenül — még így érvel: »Nem kell erőltetni nagyon dolgot, úgyis megértik az idők szavát.« Varga István propagandista szintén gondolkodik a tsz-belépésről, tévesen azért vár, mert ő a község postása. Pedig feleségét — aki túltesz munkájában sok férfin is — igazán várják maguk közé bármelyik tsz tagjai. Neki meg kell mutatnia, hogy nemcsak párttag, de az új, a nagyüzemi gazdálkodásnak is hű agitátora, követője. Lehetne még tovább sorolni azok neveit, akiknek példamutatására, kezdeményezésére várnak: a végrehajtó bizottság tagjai, Kozári Ernő és Kozári Kálmán is ezek közé tartozik. Kozári Ernő járási tanácstag is, mégsem tudott meg határozottan dönteni az új mellett. Neki, sem elég még az, hogy a község lakói közül már 91 család gazdálkodik közösen mintegy 900 hold földön. Azt mondják a községben, rajtuk, a kommunistákon, vezetőkön a sor, hogy ne csak szóval,hanem tettel is a közös ügy mellé álljanak. Szulimán János Mit olvashatunk a Pártélet legújabb számában A Pártélet legújabb, áprilisi száma szerkesztőségi cikkben emlékezik meg V. I. Lenin születésének 86. évfordulójáról. Segítséget ad a folyóirat az SZKP XX. kongresszusa anyagának tanulmányozásához Ripp Géza: A szocializmusba való átmenet formáiról című írásával. A cikk részletesen foglalkozik a szocializmusba való átmenet tartalmával és formáival, a parlamenti út felhasználásának lehetőségeivel, megmutatja a marxizmus és a reformizmus közötti nagy ellentétet. Ugyancsak sokat segít — elsősorban a politikai gazdaságtan tanfolyam oktatóinak és hallgatóinak — Nagy Tamás: A gazdasági törvények értelmének és szerepének néhány kérdése című cikke, amely hozzászólás formájában Kádár István kandidátusi disszertációjának vitáján is elhangzott. A megyei, járási, párt- és mezőgazdaságban dolgozó vezetők a többi között jól felhasználhatják Győrffy Béláné: Hogyan vizsgálják a pártszervek termelőszövetkezetek gazdálkodását? a című írását. A cikk részletesen foglalkozik a jövedelmezőség értékelésének, a termelés színvonala értékelésének helyes módszerével. Megjelent továbbá a folyóiratban Palkó László: Kommunista helytállás, Balogh István—Lajtai Endre: A pártmunkás tömegszervező munkájáról, Félix Pál: Kína mezőgazdaságának szocialista átalakulása című írása. »A pártélet napi kérdései« rovatban közli a folyóirat: Vértes Imre: A XX.kongresszus anyagaitanulmányozása a pártoktatásban, Török Noémi—Nagy László: A marxizmus—leninizmus oktatása egyetemeinken és főiskoláinkon, Bassa Endre: Huzavona egy újítás körül és Zargó Zoltán: A kukoricatermesztés időszerű kérdései című írását. A »Tapasztalatcsere« rovatban jelent meg Gálé Tibor: Hogyan lehetne élőbb szervvé a budai járási tanács MDP-csoportja? című cikke, amely a XX. kongresszus útmutatásai szerint vizsgálja a járási tanács MDP-csoportjának munkáját és tanácsokkal segíti azt. Ugyancsak e rovatban kapott helyet Ditrói József: A tenmelőszövetkezetek fejlődésének tapasztalatai a zirci járásban, Bakó Ágnes: Az alapszervi vezetőségi ülésekről, Sárosi Jolán: A népfrontmozgalom budapesti tapasztalataiból és Komócsin Mihály: Az értelmiségiek közötti politikai munka Heves megyében című cikke. A Pártélet »Beszélgetés az olvasókkal« rovatában érdekes kérdésekre válaszol, és több olvasó levelét, véleményét közli egy-egy fontosabb problémáról. A folyóirat tartalmát Török László, Mocsár Gábor »Egy párttitkár feljegyzései« című regényéről írt könyvismertetése egészíti ki. # # # Franciaország válaszúton címmel jelent meg az Országos Béketanács »Mi van a nagyvilágban?« külpolitikai füzetsorozatában Lendvai Pál írása a legutóbbi franciaországi eseményekről, a francia gyarmatpolitikáról és az ezzel kapcsolatos ellenállásról. A füzetben sok érdekes kép is megjelent. ...........................mi.......................................................................................................................................... BÓK KUTAKNAK NINCS HELYE A TSZ-BEN Néhány termelőszövetkezetben az utóbbi hetekben a tagság úgy döntött, hogy alapos egyéni elbírálás alapján felvesz olyan tagot, akit korábban jogtalanul a jkalékok közé soroltak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy most már kinyitják a termelőszövetkezetek kapuit a kulákok előtt, hogy akik a múltban kizsákmányolók voltak, a falu szegény embereinek bőrén élősködtek, most egy sorba kerüljenek a becsületes termelőszövetkezeti tagokkal. Ellenkezőleg, ha van ilyen egyén a szövetkezetben, azt is el kell távolítani onnan. Kizsákmányoló volt A somogyaszalói Latinka Termelőszövetkezetben is régóta napirenden van Bók Károly ügye. Bóknak még 1951-ben sikerült befurakodnia és azóta is kisebb megszakítással meghúznia magát a tsz-ben. Rövidesen azonban a közgyűlés dönt az ügyében, s ha helyes álláspontra helyezkedik, kizárja a termelőszövetkezetből. Bók a felszabadulás előtt azok közé a zsírosparasztok közé tartozott, akik keresztül néztek a dolgozókon, akik lenézték a szegényparasztokat. Maga is megvetette a munkáit, 39 holdas gazdaságában csak a parancsokat osztogatta. Ezt Tóth Imre, Koczka Mihály és Szabó István tsz-tagok is bizonyíthatják, akik évekig cselédeskedtek nála. Bele nem való a termelőszövetkezetbe, ezt most már egyre többen hangoztatják és úgy látják, hogy megérett az idő a cselekvésre. Ma is munka nélkül akar élni Ugyanis nem azért furakodott be a szövetkezetbe, hogy ott dolgozzék, hanem tsz-tagságával elterelje kulák voltáról a figyelmet. Számítása azonban nem sikerült, a szövetkezetben végzett »munkája« csak még jobban lerántotta róla a leplet. Nincs még egy tsz-tag, akinek olyan kevés munkaegysége volna, mint neki, alig több, mint 20. Pedig elbírná a munkát, erős szikár ember. A vele egykorú és körülbelül egyforma munkabíró tsz-tagok, mint Szitás Pál is, már 160 munkaegységet szerzett. De Bók nem is akart sohasem két keze munkájából megélni, hiszen a mindig azon törte a fejét, hogyan lehetne dolog nélkül megélni. Most például a megélhetésnek azt a formáját választotta, hogy eladogatja meglévő ingatlanát. Éppen a napokban adott el egy házat 67 ezer forintért, egy istálló épület bontásához pedig azzal a céllal kezdett hozzá, hogy az így nyert téglából majd újabb szép összeghez jut. Mit keres a tss-ben? Jogosan vetették fel tehát elsőnek a Latinka Termelőszövetkezet kommunistái, hogy miért van az ilyen spekuláns ember a termelőszövetkezetben? Egyáltalán mi köze a termelőszövetkezethez? Igazuk van mikor azt ámítják, hogy Bók nem erősíti a tsz-t, hanem inkább visszahúzza a munkában. Az ilyen tag ügyének döntésével pedig nem kell várakozni. A Latinika Termelőszövetkezet az elmúlt két évben megerősödött, a tagok munkafegyelme megszilárdult. Bók eltávolításával pedig csak még jobban erősödnek. Az a helyes tehát, ha a Latinka Tsz tagjai elfogadják a kommunisták javaslatát és eltávolítják maguk közül Bókkulákot, mert az nem való a becsületesen dolgozás szorgalmas tsz-tagok közé. „Ettől az élménytől a néző szíve néhány órára megfiatalodik” A PÁL UTCAI FIÚK a gyermekkor mindent megszépítő messzeségéből integetnék felénk. Mintha ma olvastuk volna. Sok más kedvencünkből alig maradt meg valaki: Don Quijote-ét ma már megmosolyogjuk, Robinson elidegenedett, az Inkák megkoptak, Nyilas Misit elvette tőlünk az iskola, Jókai Verne hősei kihullottak emlékeinkből. De Nemecsek, Boka, ács Feri, a grund, a élnek, ihatnak, lelkesítenek. Finom remegések futnak át gitt-egylet rajtunk, ha kiejtjük e neveket, megmelegszik valami bennünk, mindent elfelejtünk, ami eddig rossz volt, még a nagy-nagy örömök is elhomályosodnak: a Pál utcai fiúkkal senki, semmi nem versenyezhet, nem pusztította el őket sem a háború, sem az élet meg-megújuló vihara, könnyek és mámorok, győzelmek, vagy vereségek. Honnan a Pál utcaiaknak ez a varázsa? Onnan, hogy mi voltunk a Pál utcaiak, mi harcoltunk a grundokért, a más utcabeliekkel, mi lelkesedtünk a gitt-egyletért, a mi golyóinkat vették el a Pásztorfiúk, a mi nevünk került be csupa kisbetűvel az élet jegyzőkönyvébe, s mennyit harcoltunk, míg itt, vagy ott, egy szívben, vagy sok szívben csupa nagybetű lett belőle. A grundon tanultuk a hazát szeretni, lelkesedni az igaz ügyért, életet áldozni egy darabka földért, közösségben a közösségért élni, a grundon tanultunk emberré lenni. El lehet-e felejteni azt, ami életünk egy darabja volt, amikor először tört ki belőlünk az ember, amikor először formálgattuk jogainkat és kötelességeinket, amikor először próbálgattuk erőinket? Nem! Nem tudunk elfelejteni benneteket Pál utcai fiúk, mert nem felejthetjük el magunkat, tiszta szívünket, boldog gyermekéveinket! Ma is az az erő él bennünk, amelyet a grund edzett belénk, az szeretet él tovább bennünk, amellyel akkor kicsi hazánkat áldozatosan szerettük. A TÁNCSICS GIMNÁZIUM I. osztálya a Pál utcai fiúkat eleveníti meg színpadon sorozatos előadásban a gimnázium Dísztermében május 1—2—3-án délután 4 órai kezdettel. Az előadás erénye, hogy a tanulók nem játsszák a szerepeket, hanem élik az életüket. És ez az ösztönös beleélés néha több mint a csinált művészet. Ettől az élménytől a néző szíve néhány órára megfiatalodik. Már csak ezért is érdemes megnézni a Pál utcai fiúkat a gimnázium színpadán. Dr. BOROS DEZSŐ, a Táncsics M. Gimnázium tanára. Melyik üzemünk nem ismer magára? Gyürkőzzünk csak! Gyűjtsünk erőt! De ne kezdjünk neki előbb. Gondolkodjunk, hogy volna jó! Így gyürkőzni oh, milyen jó! De most gyerünk, elmaradtunk! Itt a hajrá, bajban vagyunk!!! Április 28 . Szombat j Valéria Várható időjárás szombat estig: felhős idő, sok helyen eső, helyenként zivatar. Mérsékelt, helyenként átmenetileg megélénkülő keleti szél. A hőmérséklet kissé emelkedik. Várható legmagasabb hőmérséklet szombaton -19 fok Időzött. ol művelődjünk, hol szórakozzunk. Színház: Kálmán Imre: Montmartre ibolya. Este fél 8 órakor, Hegedűs-bérlet. Sarkadi Imre: Szeptember. Tájelőadás Kiklán. Pártoktatás Háza: Könyvkölcsönzés és egyéni tanulási idő 9—14 óráig. EDOSZ Művelődés Háza: Sport- és klubdélután. Textilművek Művelődés Háza: Ifjúsági klubest. Vörös Csillag: MOZIK; con. Osztrák film.Éjszaka a Mont Blan- Szabad Ifjúság: Gyötrelmes éjszaka Jugoszláv film. Siófok: Befejezetlen elbeszélés. Csurgó; Balkezes újonc. Balatonboglár: Szakadék. Barcs; Első szó. Marcali: Barátom Fábián. Lengyeltóti: Körhinta. Tab: Atlanti történet. Igái: Vihar Itália felett. Nagyatád: Ed Martin a pincérfiú. MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZÓK KITÜNTETÉSE A Népköztársaság Elnöki Tanácsa kormány latüntetésben részesítette a termelésben kimagasló eredményt elért több somogyi mezőgazdasági dolgozót. A Munka Érdemrend kitüntetést kapta többek között Kardos Vendel és Cinder István, a baresi Vörös Csillag Tsz brigádvezetői, Denger Mihály, Henczi Katalin, Kardos Vendelné és Ludas Sándorné, a barcsi Vörös Csillag Tsz munkacsapatvezetői. A kitüntetéseket Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke ünnepélyesen adta át az Országházban csütörtökön délután a mezőgazdasági dolgozóknak. SZÍNHÁZI HÍREK A színház igazgatósága felkéri a bérlettulajdonosokat, hogy esetleges bérlettartozásukat mielőbb rendezzék. A színház műsora az alábbiak szerint változott: Április 29, vasárnap: 6 órakor Montmartrei ibolya, Kisfaludy-i bérlet, 30, hétfő: 3 óraikor Montmartrei ibolya, Petőfi-bérlet, este fél Montmartrei ibolya, bérletszünet.8-kor Május 1, kedd: fél 8 órakor János vitéz, i bérletszünet. 2, szerda: 3 órakor János vitéz, bérletszünet, este fél 8-kor Montmartrei ibolya, bérletszünet. — AZ ARGENTÍNÁTÓL MEXIKÓIG című filmet április 30-án délelőtt 10 órakor a Vörös Csillag Filmszínházban mutatják be. Jegyek a TTIT megyei szervezeténél kaphatók. — ORSZÁGOS ÁLLAT- és kirakodóvásár van ma Buzsákon, Bussün és Istváncsiban, május 3-án pedig Nagybajomban lesz. —• ANKÉT LESZ a tanácsi vállalatok gazdálkodásáról. Az ankétot a Megyei Tanács szakszervezeti bizottsága és a TTIT Somogy megyei szervezete május 7-én délután a Megyei Tanács nagytermében rendezi meg. Előadó: Poldesz Albert vállalati pénzgazdálkodási csoportvezető. — A KÉTHELYI PETŐFI SÁNDOR MŰVELŐDÉSI HÁZ avatási ünnepségét április 29-én délután 2 órakor tartják. A megnyitó ünnepség során színre kerül a Szép juhászné című Huszka nagyoperett. Az előadást táncmulatság követi. — ÜNNEPI MOZART-HANGVERSENY LESZ április 29-én délután 5 órakor a Bartók hangversenyteremben. Közreműködnek a Zeneiskola növendékei, emlékbeszédet mond Nyalkas József zeneiskolai igazgató. — FENNÁLLÁSÁNAK 100. ÉVFORDULÓJÁT ÜNNEPLI május 1- én a háromfai általános iskola. Az ünnepi műsoron zászlófelvonás, ünnepi beszéd, úttörőavatás és kultúrműsor lesz. Délután a János vitéz című daljátékot mutatják ide. Az előadást szabadtéri bál követi.