Somogyi Néplap, 1962. április (19. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-14 / 87. szám
SOMOGYI NÉPLAP ^JHőzm't- éP Djejdkßim'i-nitip-ek. a szimfonikus zenekar hangversenyén Stílusosan válogatott műsornál lépett pódiumra hétfőn este a Közalkalmazottak Szakszervezetének Szimfonikus Zenekara Ünneprontásnak és közhelyszerű ismételgetésnek hathat, hogy ezúttal is az érdektelenségre kell szót fecsérelni, s megállapítani mindenekelőtt, hogy ez a hangverseny is — mint az utóbbi időben annyi más — sokkal nagyobb publikumot érdemelt volna. Amilyen örömmel és megelégedéssel láttam, hogy ifjú tanító jelöltjeink egyre nagyobb számmal és fokozódó intenzitással érdeklődnek zeneművészet iránt (csaknem a megtöltötték az erkélyt), a földszint széksorai kongtak az ürességtől, bántóan Az az érzésem, utolsó figyelmeztetés volt ez az est, figyelmeztetés mindazoknak, akik közönségszervezéssel foglalkoznak, vagy kellene foglalkozniuk, s azoknak, akik hirdetik és propagálják zenei rendezvényeinket A kultúra terjesztése nemcsak abból áll, hogy műsort biztosítunk! Miért nem jön a közönség? Rossz a zenekar? Nem kielégítő a sor? Csalódás sorozat érte műa hallgatóságot? Nem! Azért, mert egyszerűen nem tud róla, mert a falragasz elvész a plakátrengetegben, mert a közönségszervező rendszer, úgy látszik, csak arra jó, hogy jutalomüdülésben részesítsünk néhány embert »jó« munkájáért Gondoljunk az ellenpólusra is. Képzeljük el azt az ötven embert, aki a színpadon muzsikál, próbáljuk felidézni munka utáni fáradozásait, a felkészülést, s a letargiát, amelybe egy üresen ásítozó nézőtér taszítja a muzsikusokat. Azt hiszem, soha nem volt időszerűbb ilyen vonatkozásban is napirendre tűzni a legiletékesebbek munkáját! A hangverseny volt és szép, csupán tartalmas néhány nehézséget nem tudott legyűrni zenekarunk. Mozart Cosi fan tutte nyitányával — Kása Sándor vezényelt forma- és stílusérzékkel, lendületesenhangulatteremtő bevezetőt kaptunk. Lehota Dezső, a városunktól Mozart G-dúr hegedűversenyével búcsúzó kitűnő muzsikus játékában csaknem kizárólag a mű technikai megoldásaira összpontosítottta figyelmét. Zeneileg volt némi kifogásunk. Érdekes kettősség jellemzi Mozart e fiatalkori művét. Egyik-másik tételében már az igazi, a kiforrott Mozart szólal meg, másutt, így a harmadik tételben azonban különböző stíluselemeket alkalmaz. A zeneszerző zsenialitásából fakad, hogy mégsem érzünk szakadékot az útkeresés egyes fázisai között, ha így is, néha félszegein is, de Mozart egyénisége, stílusa, kedves könnyedsége, játékossága húzódik meg minden hang mögött. S a megszólaltatásból éppen ezeket a mindenki által ismert és könnyen felfedezhető stílusjegyeket hiányoltam. Kitűnő zongorista mutatkozott be városunkban. Szendrey Imre, több zenei díj nyertese megragadó fölénnyel játszotta Beethoven c-moll zongoraversenyét. Az L tétel patetikus, hősi témája már avatott pianistára utalt, zeneileg azonban a természetfestő II. tétel tetszett leginkább, ebből ismertük fel, hogy Szendrey — aki fölényes technikájával néha szinte elkápráztatja az embert — ennél jóval többet rejt magában. A zenei gondolatok mélységének, hangulatának is avatott tolmácsolója. Kitörő taps köszöntötte az ócska, bár új zongorán szinte hősi tettet véghezvivő művészt. Ráadásként Liszt Rigoletto-parafrázisát játszotta újból virtuóz technikáját csillogtatva. A ráadás azonban sehogy sem simult az est műsorához. Zenekarunk összeforrottan, a harmadik tételbeli botlásoktól eltekintve szinte hibátlanul, egyenrangú félként szőtt, méltán osztozott az játelismerésben. " Kósa Sándor nagy gonddal és hozzáértéssel készítette föl zenekarát Beethoven II. D- dúr szimfóniájának bemutatására. Egységes volt a zenekar, harmonikus kiegyenlítettség érződött az egyes hangszercsoportok között. Bár a szimfóniát egészében egy kissé lelassítottnlak éreztem, ezt a tudatos vagy véletlenszerű tempóváltozást feledtette szép hangzás s az a nem mindig tapasztalható erény, hogy zenekarunk most együtt muzsikált a karmesterrel, s Beethoven életszeretetét, tragédiájának láttán is feltörő életörömét, szerelem utánt idézte. Hangzásbelileg vágyát az I. tételt indító Adagio mottóra emlékszem vissza szívesen, amelyet nagyon szépen oldott meg a zenekar, az egész műből pedig a II. tételt tartottam a legsikerültebbnek; mű kecsességének, bensőséges a líraiságának, szépségének hiteles visszaadása ragadott meg. Jávori Béla Magyar delegáció utazott a Komszomol XIV. kongresszusára A Komszomol április 16-án kezdődő XIV. konresszusára pénteken Pallai Árpádnak, a KISZ Központi Bizottsága első titkárának vezetésével küldöttség utazott a Szovjetunióba. A delegáció tagjai: Nagy Richárd, a KISZ Budapesti Bizottságának első titkára, a Központi Bizottság intézőbizottságának tagja és Vajó Péter, a KISZ Hajdú megyei Bizottságának titkára, a Központi Bizottság tagja. (MTI) A Szovjetunióban megünnepelték az űrhajósok napját Ünnepségek voltak csütörtökön Dusanbében, Tádzsikisztán fővárosában, Bakuban, Kijevben, Ashabadban és Türkménia más városaiban, valamint Minszkben és Leningrádban. Moszkvában és a többi szovjet köztársaság fővárosaiban és a hős városokban tüzérségi díszsortüzek dördültek, majd a lakosság tűzijátékban gyönyörködhetett. (MTI) 6 i Végig az Április 4. utcán Kilenc méterre szélesítik az úttestet — Új vízvezeték és csapadékvíz-csatorna épül — Higanygőzlámpákat állítanak fel Terelőút — jelzi a Kossuth téren egy piros szegélyű tábla. Az Április 4. utca bejáratát sorompó zárja el. Az úton végig fölszedték a kockaköveket. Miért zárták le az utcát, mi készül itt? — kérdezgetik egymást a járókelők. Ezzel a kérdéssel fordultunk mi is Viffh Sándorhoz, a Közúti Üzemi Vállalat mérnökéhez. — Vállalatunk — mondta a mérnök — a DÉDÁSZ-szal és a Hídépítő Vállalattal karöltve augusztus 20-ig teljesen átrendezi az Április 4. utcát. Jelenleg három dömper és két gépkocsi követ hord. Ha ezzel végeznek, lebontják a régi villany- és vízvezeték-hálózatot. Az utca mindkét oldalán kábelvezetéket fektetnek le, majd a jobb oldalon higanygőzlámpáikat állítanak fel. A DÉDÁSZ és a Hídépítő Vállalat előreláthatólag május végére fejezi be a munkálatokat, ezután megkezdődhet az útépítés. Az úttestet kilenc méterre szélesítik. Előbb tizenöt centiméteres homokréteggel terítik le, s erre huszonhárom centiméter vastagságú betonréteg jön, majd négy centi durva és három centiméternyi öntött aszfalt. Az út szélesítése természetesen nem megy a járda rovására. A gyalogjárda mindenütt legalább két és fél méter széles lesz, csupán a Bajcsy-Zsilinszky utca két sarokháza előtt szűkül másfél méterre. Nehézségek máris adódnak. Az utca lakóinak gondot okoz például a szeméthordés, a tüzelőszállítás. Ezt egyelőre csak hétfőn, szerdán és pénteken, reggel 7—8 óra között bonyolíthatják le. Ha megkezdődnek majd a betonozási munkák, kénytelenek lesznek a kukákat kihordani a Latinka Sándor utcába. Nehéz lesz majd az ivóvíz- és áramszolgáltatás is. De számítunk az utca lakóinak türelmére, hiszen az ő érdeke is, hogy városuk, utcájuk szebb, korszerűbb legyen. 110 mázsa füstölt árut készít a Somogy megyei Húsipari Vállalat húsvétin. A sonkák, lapockák, karajok nagy része már az üzletekben van. Képünkön: Elszállításra várnak a sonkák az üzem füstölőjében. OC)OOC<XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX>3COOCXDOOOOGCXXXXXXXXXXXOOOCXXXXXXXXXXXXXX>DOCOOCOOOCCOCOOCX300C030CXXOCXX)OCOa sa két férfi lépett be: Baki brigádvezető és Csávics műszaki. Bocskainé a meglepetéstől alig tudott szóhoz jutni. — Bejöttetek, gyerekek? — kérdezte. — örülök, hogy nem kerültök el, ha a mi utcánkban jártok. A két brigádtag összenézett, és azt mondta a harmadiknak, Bocskainénak: — Hol a faház? — A faház? Odakint. De hát... — Azért jöttünk, hogy megcsináljuk — hangzott ellentmondást nem tűrően. És a Sallai utca 30. számú ház udvarán sokáig csattogott a kalapács. A fejszeütések nyomán ékek szaladtak mélyen a földbe, hogy megóvják a deszkát a kidőléstől. Ez a segítség nagyon jólesett Bocskainénak. Régen volt már, hogy megkímélték őt a férfiaknak való munkától. Most úgy érezte, hogy az az idő jött vissza, hogy nincs egyedül. Ezután még jobban vágyott a brigád közösségébe. Egészen fiatalnak érzi magát, amikor előjön a szó arról, hogy a brigád kirándulni megy. Nézni, látni akar ő is, pótolni, amit fiatal korában el kellett mulasztania. Amikor a brigád ezer forint jutalmat kapott, megkérdezték a tagokat, hogy kiosszák-e, vagy takarékba tegyék, majd kirándulásra költsék hogy a pénzt. Habozás nélkül válaszolta ő is a többiekkel, hogy tartalékolják kirándulásra. Nemsokára újabb összeggel gyarapodott a »Brigád« jeligére váltott takarékbetét-könyv: Baksa újított. Igaz, csak százötven forintot kapott érte, de nem saját céljaira fordította, hanem hozzátette az ezer forinthoz. Ez az egyszerűnek látszó cselekedet annyi sok más jellel együtt azt mutatja, hogy a brigád tagjai formálódnak, s egyre inkább közösségi emberré válnak. Teltek-múltak a hetek. A brigádnapló tanúsága szerint a varrodában csökkent a selejt. (A vasalók tudniillik azt is följegyzik, hogy hány rosszul varrt ruhát küldenek vissza.) Voltak már olyan napok is, amikor egyetlen öltönyt sem kellett visszaadniuk a varrónőknek. Talán dacból ügyeltek most jobban odaát a minőségre? Nem lehetett pontosan tudni. Egyszer híre kelt, hogy egy másik csoportnál is foglalkoznak a szocialista címért küzdő brigád megalakításának gondolatával. Nem sokkal ezután az egyik üzemrészből látogatók érkeztek tapasztalatcserére Baksáékhoz. Baksa azt mondta nekik, hogy brigádnapló mindenki számára nyitva áll. Ha belelapoztak a varrodások, a visszaadott ruhák számát figyelve saját munkájukról is képet alkothattak. Mint kiderült, sokan csak hallottak a szocialista brigádokról, de nem tudták, milyenek is azok. Baksáék eredményeit figyelve egyre többen jutottak arra az álláspontba, hogy a ruhaüzemben is van létjogosultsága a szociálisus brigádversenynek. Amikor a barátsági esten kubai—magyar megjelent Baksa-brigád, hogy ismét lásason, tanuljon, már nem ők voltak az egyedüliek, akik a szocialista címért küzdöttek a ruhaüzemben. Nemsokára kettőre, hatra, majd nyolcra ugrott fel a számuk. Április 6-án Preiszberger Jenőné vezetésével ismét újabb brigád alakult. Tagjai, ha példaképről beszélnek, a Baksa-brigádot emlegetik. Tízüknek ez a brigád adott biztatást, ez a brigád mutatta meg, hogy lehet és érdemes is a kitüntető címért dolgozni. Nemcsak Baksáék bátor kezdeményezésének, helytállásának, hanem az üzem gazdasági, műszaki vezetői figyelmességének is köszönhető, hogy ma versenylázban ég az üzem. A mag kikelt, fává terebélyesedik ... Tizenegyen indultak neki a brigádversenynek, ma már több, mint százan küzddenek a szocialista brigád címért. A Baksa-brigád tagjai szívből örülnek ennek, ők az újaknál jobban összekovácsolódva, nagyobb biztonsággal teljesítik célkitűzéseiket. Könnyebben megtalálják a módját annak, hogy segítsenek magukon, ha felbukkan egy-egy akadály. Akkor is találnak elfoglaltságot, ha a varrodából nem kapnak folyamatosan vasalnivalót. De azért nem bízzák el magukat... Ott vannak sorban egymás mögött, a virágos cserepek mellett. Elöl Baksa, a brigádvezető, mögötte Egri, aztán a fiatal Péterfai, majd Csorba György, Vörös Jánosné, Magyar Géza, Hartman Aranka, Forró Béláné, Bocskai Józsefné és ősz Jánosné, a pártatlan minőségellenőrző következik. Baksa, mint valami karmester hirtelen megfordul, szól Egrinek, s az továbbítja a hallottakat Talán éppen a kazsoki termelőszövetkezetnek ígért társadalmi munkáról, az óvoda körüli parkosításról mondott valamit, vagy ismét újítási ötlete támadt? A hangosbemondó szólal meg: Baksa Gyula brigádjának két lemezt küldenek jó munkájáért. Az alacsony termetű, peckes tartású, piros képű, bajuszos Baksa arca egy árnyalattal pirosabbá válik. Megcsuklik a hangja, és nagyot nyel... ... Aztán halkan megszólal a dal a földszinten és az emeleten... Hallatára felvillan azoknak a napoknak az emléke, amikor elhatározták, hogy a tavalyi sikertelenség ellenére újra kezdik a versenyt. Most jóleső érzés arra gondolni, hogy érdemes volt legyűrni a nehézségeket, hogy sikerült összekovácsolódni, példát mutatni ... Ám e percek elsősorban mégsem az emlékezés, hanem az előretekintés percei. Hiszen a brigád története nem ért véget. Sokat kell még tenniük, amíg a kitüntető cím birtokába juthatnak. Gyakran kell még megzabolázni önmagukban azokat a gondolatokat, amelyeket régi énjük sugall néha, s amelyek arra kísértenek, hogy nem kell a minőségre ügyelni, elég csak a mennyiséget növelni, hogy nem számít, teljesíti-e mindegyikük a tervet, hogy képezik-e magukat, beváltják-e ígéretüket. Vigyázniuk kell arra, hogy lelkesedésük ne lohadjon le. A brigád tagjainak szeme az előttük álló úton van. Az okos megfontolt előrenézés nemcsak saját versenyük sikere érdekében való. Hiszen sokasodik azoknak a brigádoknak a száma, amelyek főleg az ő példájukra lendültek neki a versenynek, és szükségük van a tapasztaltabbak segítségére. Hogy a szocialista brigádmozgalom fájának minden ága, még a legtávolabbi is kilombosodjék. Tizenegyen indultak(3) Stormfeat 1962. április SK, „Biztos" nyerés A megyei ügyészség egyik előadóját valaki a minap »csodálatos« ötlettel kereste föl. — Van egy találmányom, de mielőtt megvalósítanám, tanácsot szeretnék kérni. Ugyanis nem akarom megégetni a körmöm... Arról van szó, hogy a börtönben megfejtettem a lottó titkát. Kiszámítottam, hogy 18 800 szelvénnyel én aratom le a hasznot. Most meg akarom kezdeni kísérleteimet... Az ügyész megnyugtatta, hogy nem követ el törvénysértést, s érdeklődött, hogy hány embert fogad a szelvények kiállítására. Az ügyfél erre is azonnal válaszolt: — Tizenkét ember háromnapi munkájába kerül... Aki nem hiszi, számoljon utána. • • • „A nyugodt Nap esztendeje" A szovjet tudósok felkészülnek »A nyugodt Nap esztendeje^ témakörben végzendő széles körű kutatásokra. 1964 ugyanis föltehetőleg a minimális naptevékenység esztendeje lesz. A Szovjetunióban »A nyugodt Nap esztendeje« egybeesik »A felhőzet évének« kutatásaival, amikor szovjet tudósok százai fogják sokoldalúan tanulmányozni és vizsgálni a felhőzetet és a csapadékot. Az új kutatási módszerek ellenőrzése és az új műszerek elkészítése folyamatban van. • * • Különös színű csapadék A március 24-re virradó éjszakán Cserkesszk városban (Észak-Kaukázus) sárga eső hullott. Az eső megszűntével a város utcáit finom porréteg borította. Ezen a vidéken most figyelték meg először ezt a jelenséget. Ugyanezen az éjszakán a penzai területen narancsszínű hó esett. A szakemberek mindkét jelenséget annak a ciklonnak hatásával magyarázzák, amely március 21-én Észak-Afrika felett alakult ki. Ez a ciklon hozta az afrikai sivatagból a port, amely oly szokatlan színt adott a csapadéknak. Karajan összetűzése egy norvég fotóriporterrel Karajan a közelmúltban Oslóban hangversenyezett. Előzetes kérése ellenére az egyik fotoriporter nem vette figyelembe a karmester határozott kívánságát, és dirigálás közben felvételeket készített. Az egyik szám befejezése után Karajan felszólította a riportert, hogy adja át neki a filmet, erre azonban az illető nem volt hajlandó. A karmester azzal fenyegetőzött, hogy mindaddig nem folytatja a bécsi filharmonikus zenekarral a hangversenyműsor előadását, amíg a riporter nem tesz eleget kívánságának. A fotoriporter tagságát a norvég fotóriporterek oslói klubja egy évre felfüggesztette. , Somogyi Héphm Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztő: KISDEÁK JÓZSEF. Szerkesztőség: Kaposvár, Lenin u. 14. Telefon 15-10, 15-1L Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: WIRTH LAJOS. Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka S. u. 6. (F. v.: László Tibor.) Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesitőknél. Szegedi Nándor Előfizetési díj egy hónapra 11 W.