Somogyi Néplap, 1966. április (23. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-24 / 96. szám
# SOMOGYI NÉPLAPVasárnap, 1966. április 24. ÉPÜL A BNV Készül az alumíniumipar impozáns, héjszerkezetű pavilonja. Törpe vízmű épül Lengyeltótiban (Tudósítónktól.) Lengyeltótiban kevés a jó ivóvíz. A múlt évben megteremtették a jó vízellátás szervezeti alapját: a Pécsi Vízügyi Igazgatóság közreműködésével, a helyi pártés tanácsi szervek segítségével, a tömegszervezetek összefogásával törpevízmű-társulást alakítottak. A társulás 680 tagja személyenként 2000 forinttal és 500 forint értékű társadalmi munkával járul hozzá az új létesítmény elkészítéséhez. A munkákat a múlt év novemberében kezdték el. A csőhálózatot a hét km hosszúságú terület felében már lefektették. A tervezett félmillió forint értékű társadalmi munkából március végéig 270 000 forintnyit végeztek el. A Pécsi Vízügyi Igazgatóság a vízügyiből 300 000 forinttal, a alapmegyei tanács félmillió forinttal s a községfejlesztési alapból Lengyeltóti ugyanennyivel járul hozzá a vízmű elkészítéséhez. fk/Megduzzadva, sebészet/M gyors csacsogással /Mm vitte a kis patak a sáros vizet. A házakból sárga pelyhes kislibákat tereltek az utcára. Aztán az udvarok néptelenedtek, itt is, ott elis hátul a kertben lehetett látni hajladozó, földet munkáló parasztembereket. — Nézzen körül, talán most a legszebb minden. A major épületeinek fala messziről világított. Közelről a békés, nyugodt kép megváltozott. Kocsi gördült ki, emberek fáradoztak az istállóknál, gép zúgott. Úgy tetszett, a munkálkodó ember lendülete benne vibrál a levegőben. — Ez a gazdaság szíve. Innen indul ki minden. Ezért a napunk rendszerint itt kezdődik. Ott van valahol a műhelynél az elnök is. Kalapját mélyen a szemébe húzza Vörös István somogyvári főagronómus. Szikrázó ez a reggeli napsütés. Fullér József elnök mégis más irányból érkezik, onnan, ahol órisi dongóra emlékeztető hanggal lucernát darál egy gép. — Kevés az ablakunk, ezzel segítünk magunkon valamennyit. — Ebben az évben talán majd másképp lesz. Igaz, most olyan nagy eső volt, hogy egy kicsit megakadtunk. De hát most már csak megváltozik az idő. — Az este meg most reggel beszéltünk a traktorosokkal, hogy most aztán mindent bele! Megint nem lehet nézni a nyolc órát, nyújtani kell műszakot, amíg lehet. Itt vanaak a permetezések. A kukorica alá készen volt a föld, most az eső összeverte, ismét meg kell tárcsázni. Az a baj, hogy csak két tárcsánk van. Holnap kezdjük meg a vetést. Ennyi előretartás kell. Az egykori iroda ma már csak brigádszállásul szolgál. Valamikor, tizenöt évvel ezelőtt innen indult el ez a szövetkezet. Szükség is van az épületre, meg nem árt az emlékeztető sem. ha?— Na, akkor megyünk, JósEszter József erdőfelelős befejezve a tarisznyából való reggelizést, útnak indul Tollián József elnökhelyettessel. A kitermelt fák helyére csemetét telepítenek. A határban összeszereli a Rapidtox permetezőt Miseta József; traktorostársa, Kolonics Ferenc már útra készen áll. — Megpróbáljuk, aztán majd meglátjuk, mit szól hozzá a talaj. — Muszáj csinálni, mert baj lesz. A vegyszer, az igen jó, de nagy pontosságot és gondosságot igényel. — Most permetezzük ezt a sárgarépát. Délután megyünk Trézába, a másik répára, este aztán porozni kell a lent. Közben, ha holnap megkezdődik a kukoricavetés, kell utána mindjárt hangazinozni. — Hiába, meg kell nyújtani a műszakot, mert másképp nem lesz belőlünk semmi sem. REGGELTŐL ESTIG Elindulnak. Ködként hull a vegyszer a földre. Nincs baj, bírja a föld a gépet, mehetnek. — Pista bácsi, jöjjek én is? — Gyere. Megnézzük Máripusztán azt a legelőújítást, az úgyis a te világod lesz majd. A fiatal mérnökgyakornok, Laki István fő beosztása a tehenészet. Fürgén ugrik a hintóra. A határ ezen a részen csöndes. A major közelében takarmánykeverék-táblák terpeszkednek haragoszöld színben. A szakaszos vetés nyoma meglátszik: a legkorábbiakat már elkezdték etetni. — Te könnyebben ugorsz, mérd meg ezt a borsót... ti.— Kilenc, tíz, tizenegy cen— Akkor ezt is lehet már vegyszerezni. Az út mellett balra, a fákkal tarkított legelő egy részén frissen forgatott, simítózott föld. Valaha kitűnő legelő volt, de elbokrosodott,bozótosodott Régóta tervezik már, hogy rendbe teszik. Most hozzákezdtek. Az idén húsz holdat gyepesítenek újra, aztán évenként mindig egy-egy újabb darabot Egyre melegebben tűz nap. Árpa-, búza-, lentáblák. A szárba szökkent kalászosok zizegve beszélnek a széllel. Távolról, mint egy hatalmas sárga szőnyeg, repce virít. Mennyi ígéret, mennyi friss remény, bármerre néz az ember. — Mit lehet mondani? ... Talán amióta nagy téesz lettünk, ez volt az első olyan év, amilyet gazdaember az induláskor elvárhat... De a nagy tsz előtt volt itt kis tsz, és vannak olyanok, mint Lóka István, akinek életében ez a tizenhatodik közös munkában eltöltött tavasz. Tizenkét évig volt kocsis, aztán gyalogmunkára került, és most fél hónapja ismét fogatot kapott. A lovak az istállóban esznek, ő a brigádvezetőt keresi. — Meg akarom kérdezni, hogy merre menjek. Mióta visszakaptam a lovakat, jobbára a háztájikat szántam. Arcát mélybarnára fogta nap. Mondják, néha majdnem a veszekednek érte az emberek, hogy ő kerüljön hozzájuk szántani. Kovács István éjjeliőr már messziről szól oda: — No, akkor jössz hozzám szántani? Száz öl az egész, már elszórtam a trágyát. Megyek mindjárt! Látja ez így van. Az ember keze tele munkával. Van mire nézni. Hogy mit várok? Hát, hallja, jó termést! Jobbat, mint tavaly! Nem azért , én nem panaszkodom. Nekem elég jól ment, és ha mindenki elmenne innen, én akkor is maradnék . A fiatalasszony, ifjúvács Istvánná arca majd hokicsattan, olyan piros zsák, a malacoknak visz Hátán darát . Tavaly nem kapáltam, de meg is látszott. Mondtam is, az idén másképp lesz. Tavalyelőtt ötvennyolc zsák kukorica jutott. Nem mindegy az, hogy van vagy nincs az embernek. Már rendben van a rám jutó kömény, a mákot is megdaraboltam. Nem jó az, ha összejön az embernek. Az árnyékok megnyúltak. Benn a faluban a kettes brigád tanácskozásra gyűlik össze. Az idei tervek, a tavaszi feladatok kerülnek szóba. Ez a szokás, a régi gyakorlat, így kisebb csoportokban jobban meg lehet beszélni mindent. A majorban elcsöndesedett a lucernát daráló gép. A gondozók vállukra vetett kabátban hazafelé ballagnak. Sorba érkeznek be a fogatok, a gépek. Valahol kinn a határban rendületlenül zúg a permetezőgép, és az eső verte földet tárcsázzák, lazítják. Hogy holnap kezdődhessen a kukoricavetés. Vörös Márta Balatonmáriai gondok AMIRE MÁR NINCS ERŐ MINDÖSSZE NYOLC KÖZSÉG tartozik a Balatonmáriafürdő és Vidéke Körzeti Fmsz-hez. Gondjaik igen nagyok, ugyanis a mégis szövetkezetnek kettős feladata van: biztosítania kell a községek lakóinak ellátását, ki kell elégítenie az üdülők igényeit is. S tegyük mindjárt hozzá: évről évre több azoknak a hazai és külföldi vendégeknek a száma, akik a Balaton-part e részét keresik föl. Kevés az éttermük, s azok is korszerűtlenek. A Balaton mentén mindössze két jelentősebb vendéglátóhelyük van: a máltai Két Jóbarát Étterem és a berényi Határcsárda. De hiába költöttek ezekre csak az utóbbi három évben félmillió forintot, a pénzt mintha az ablakon dobták volna ki. A vendéglők konyhái kicsik, a falak vizesek, penészesek. Most fejezték be a két Jóbarát festését, tatarozását, a falak azonban néhány nap után ledobták a festést, s mire a szezon megkezdődik, olyan lesz majd, mintha évek óta nem törődnének vele. Hasonló a helyzet a Határcsárdában is. Konyhája olyan korszerűtlen, hogy az egészségügyi hatóságok már többször megtiltották a főzést, s csak hosszas könyörgésre engedélyezték ismét (?). Akármennyit költöttek is ezekre a vendéglőkre, csak toldozgattak-foltozgattak, s csak nagyjából tüntették el a hibákat. Néhány évvel ezelőtt az üdülőhely fejlesztése érdekében tanácsülést tartottak Balatonmárián. Részt vettek tanácsülésen a megyei és járási vezetők, országgyűlési képviselők és idegenforgalmi szakemberek is. Szenvedélyes hangú felszólalásokban tették szóvá a község lakói, hogy Balatonmária évek óta egy helyben topog, miért az előbbre jutáshoz nem kap segítséget. Már akkor elhangzott, hogy egyes üdülőhelyek túlzsúfoltak — mint Siófok, Földvár stb. —, például Balatonmárián és környékén viszont kihasználatlanul áll a táborozásra és a fürdőzésre kiválóan alkalmas Balaton-part. A TANÁCSÜLÉS után történt is némi változás. A község központjában, az új benzinkút mellett autócsárdát nyitottak, korszerű laszállót rendeztek be. turisAz elhanyagolt strandot, illetve a partszakaszt 3 millió forintos költséggel rendbe hozták. A SZÖVOSE Tervező Vállalat elkezdte egy modern étterem tervének készítését is. Az éttermet a strandon szándékoznak fölépíteni. De a terv úgy készül, mint a Luca széke. Két esetben is elvetették, mert az igényeket figyelmen kívül hagyva az éttermet olyan kicsire akarták készíteni, mint amekkora a Két Jóbarát vendéglő. Most újabb tervbe fogtak bele. De hogy mikorra készülnek el vele, s az építkezést mikor kezdik el és fejezik be, nem tudni. Ha már új éttermet készítenek, jó lenne, ha figyelembe vennék az fmsz vezetőinek javaslatát, akik azt kérik, hogy az étterem fölé építsenek szállodát. A SZÖVOSZ illetékesei szerint ez nem az ő feladatuk. Akkor viszont oldják ezt meg közösen az idegenforgalommal, mert az, hogy egy üdülőhelyen korszerű szálloda is legyen, nemcsak a szövetkezet érdeke. A SZÖVETKEZET VEZETŐI — Czinik Gyula igazgató és Szabó Ottó főkönyvelő — elmondják, hogy sok kezdeményezéssel igyekeznek enyhíteni a gondokon. Cukrászüzemet létesítettek Balatonberényben, s ez ellátja mind a nyolc községüket. Új gépeket, berendezéseket és termoszkocsikat vásároltak. Kétszeresére emelik mozgóárusaik számát. Két új büfét állítanak fel, egyet Külső- Márián, egyet pedig Berényben. Autócsárdájukat ebben a szezonban éjszaka két óráig tartják nyitva, zene és tánc is lesz. Ugyanitt valutabeváltót és kis gépkocsiszervizt létesítenek. A csárda mellett éjszakai táborhelyet rendeznek be. Korszerűsítették a Csillagvárban levő konyhás büféjüket. A melegmúlt évben ellátták hűtőgépekkel, gáztűzhellyel. Megállapodtak az idegenforgalom megyei vezetőivel, hogy a külföldieket rendszeresen elviszik Csillagvárba. Ezt a megállapodást azonban nem tartották meg. Az idén újabb ígéretet kaptak, s bíznak abban, hogy most már több külföldi vendéget fogadhatnak. HIÁBA AZONBAN A legjobb SZÁNDÉK, ha a korszerű vendéglátás feltételei nincsenek biztosítva. A Jugoszláviába és visszafelé lebonyolódó autóforgalom következtében várhatóan megtöbbszöröződik a Balatonmárián és környékén pihenni vágyók száma étkezni. Új éttermekre, eszpresszókra, cukrászdákra lenne szükség. A földművesszövetkezet azonban mindezt létrehozni képtelen a maga erejéből. Ez a feladat a SZÖVOSZ és az idegenforgalom vezetőire Vár. Szalai László Ugye, Ment kell hozzá tíz év ? !... . . . Messzire hangzik a vidámpark zsongása, a zene, a kacagás az úton. Amikor kocsink befordul, a parkolónál alig találunk üres helyet. A mellettünk levő játszótéren apróságok tömege, minden hinta foglalt. Fenn, a virágokkal és pázsittal szegélyezett úton felnőttek sétálnak, mások a modern vendéglátó kombinet teraszán üldögélve figyelik a vidámpark soksok szórakoztató csodáját. Kis hidacskán juthatunk át a volt lőtér területére, amelyből csak a pázsit és a lődombok maradtak meg. A dombok között pavilonok; itt sört kínálnak, amott a legfinomabb borokat kóstolhatjuk. Hátrább, az erdőben pihenőparkon keresztül eljutunk a tollaslabda-pályára, majd a nagy lődomb tövében épült háromezer személyes szabadtéri színpadnak tapsolhatunk .. .műsoraKörülbelül ezt láthatja majd..-a látogató pár év múlva a kaposvári vidámparkban. Egyelőre azonban csak az építési munkálatok legkezdetét nézheti végig az érdeklődő. Thoma Alfonz, a városi tanács építési és közlekedési osztályának részlegvezetője tájékoztatott bennünket a munkák állásáról: — Útkarbantartó és kertészeti brigádjaink most végzik a parkosítást, s aszfaltozzák a park főútvonalait. Szilárd burkolattal látjuk el az Erdősor utca útját is —egyelőre az orvosi rendelőig. Úgy dolgozunk, hogy a május elsejét már kellemes körülmények között tölthessék itt a kaposváriak. Horváth Józsefné, Gálosi Istvánná és Varga Gézáné, a kertészeti brigád tagjai a gruppokat alakítgatják. — Végre lesz majd olyan hely, ahova szívesen eljönnek a városból a felnőttek, gyerekek egyaránt — mondják. Vargáné megemlíti, hogy közel laknak ide, s a gyerekek faggatják, hogy mikor lesz már készen a vidám park, mikor jöhetnek játszani. Ezt a kérdést adtuk tovább Farkas Gézának, a városi tanács építési és közlekedési osztálya vezetőjének. — A vidám park építését két ütemre bontottuk, az elsőnek a tervdokumentációja már régebben elkészült, első ütemben a kis és Az a nagy lőtér területén juk ki a vidám parkot. alakítidén az egész Cseri erdőt Az a város kezelésébe vettük. 1986-ra a városi tanács 200 000 forintot adott a munkálatokhoz. Ebből azz. összegből eddig az útépítésre, a villanybekötésre, a vízbekötésre költöttünk. — Az első ütemben elvégzendő munkák mennyibe kerülnek? — Pontosan kiszámítottuk: 5 395 000 forintba, azonban csak félmillió Évente forintot fordíthatunk erre a célra. Ez azt jelenti, hogy az első ütemet tíz év múlva fejezzük be. Ennek az nek a megrövidítéséhez időa városi tanácstól várunk további támogatást. És persze a kaposváriaktól is. Az összefogásnak, a megértésnek szép példájával találkozhatunk Székesfehérváron, ahol csaknem teljesen társadalmi munkával építették meg a vidámparkot. Megértették, hogy nekik készül, ők szórakoznak ott. Ezt kellene tenni Kaposváron is. S akkor nem lenne a szükség tíz évre ahhoz, hogy riportunk elején leírt környezetben sok kellemes órát tölthessen el a város apraja-nagyja. S. M. Megkezdték az építkezés első ütemét. Nemcsak a liba tollasodik meg... TÖBB PÉNZE LESZ, ha libahízlalási és tollértékesítési szerződést köt a földművesszövetkezettel. A libahízlalási szerződést kötők állami áron takarmányt is kapnak. (5524)