Somogyi Néplap, 1969. október (25. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-10 / 235. szám

Szakszervezeti tanácskozások Csehszlovákiában A Cseh Szakszervezeti Ta­nács Prágában megtartott ülé­sén Rudolf Pacovskynak, a ta­nács elnökének beszámolója hangzott el. Az ülésen jelen volt K. Pola­­cek, a Csehszlovák Szakszer­vezetek Központi Tanácsának elnöke. Az előadó foglalkozott azzal, hogy a központi szak­szervezeti szervek különböző módon kezdtek hozzá a szeptemberi párthatározatok megvalósítá­sához; szorgalmazta, hogy pártnak fokoznia kell befolyá­­­sát a szakszervezetek tevé­kenységében. Mindent meg kell tennünk azért — mondotta ezután­­, hogy a szakszervezetek meg­őrizzék osztály jellegüket, hogy kivegyék részüket a bonyolult és gyakran népszerűtlen gaz­dasági problémák megoldásá­ból. Kiemelte, hogy a Cseh Szakszervezeti Tanács szervei­ben kezd érvényesülni az in­ternacionalista álláspont. Az előadói beszédet követő vitában a felszólalók egyetér­tettek a Cseh Szakszervezeti Tanács eddigi munkájának ér­tékelésével, az irányelvekkel és a javasolt káderintézkedé­­sekkel A szerdai ülés végén a plé­num határozatokat hozott po­litikai, szervezeti és káderkér­­désekben. A határozatok a szakszervezetek feladatául szabják meg, hogy következe­tesen vigyék végig a harcot a szocialistaellenes nézetek kép­viselői ellen az üzemi és vál­lalati szakszervezetekben, és fejlesszék együttműködésüket a szocialista országok testvér­­szervezeteivel. A Szlovák Szakszervezetek Központi Tanácsa tegnap Po­zsonyban egynapos plénumot tartott, amelyen megvitatták a szakszervezeti tanács elnöksé­gének az előző plénum óta ki­fejtett tevékenységét. Daubner, a szakszervezeti ta­nács elnöke, beszámolójában hangsúlyozta, hogy a szakszer­vezeteknek erőteljesen befo­lyást kell gyakorolniuk a ter­melés fejlesztésére. A szlovák szakszervezetek maradéktala­nul síkraszállnak a Csehszlo­vák Kommunista Párt leg­utóbbi plénumain hozott in­tézkedések megvalósításáért. A vita után elfogadtak egy határozatot, amely ezeket az elveket tartalmazza. Szovjet—tanzániai tárgyalások A Kremlben tegnap folyta­tódtak a tárgyalások.szovjet—tanzániai Szovjet részről Nyikolaj Pod­­gornij, a legfelsőbb tanács el­nökségének elnöke, Kirill Ma­zurov, a minisztertanács első elnökhelyettese, Andrej Gro­­miko külügyminiszter és má­sok, tanzániai részről pedig Nyerere köztársasági elnök és a vele érkezett miniszterek vettek részt a tárgyalásokon. (MTI) 4% indiai reakció támadja a baloldalt Gandhi asszony és öt más baloldali pártvezető tegnap kö­vetelte az indiai kormánypárt fő irányító testületének, az úgynevezett munkabizottság­nak összehívását, hogy meg­vitassák Nidzsalingappa párt­elnök önkényes eljárását, amellyel felfüggesztette tiszt­ségéből a párt balszárnyinak több tekintélyes képviselőjét . Gandhi asszony híveit A miniszterelnök-asszonyt támogató balszárny és a kong­resszus pártot hivatalosan ve­zető reakciós csoportosulás, az úgynevezett „szindikátus« el­lentétei a nyár folyamán vál­tak nyílttá, amikor az Indira Gandhi kormánya bejelentette a bankok államosítását. (MTI) Laird sajtóértekezlete Még tíz évig háború? Laird amerikai hadügymi­niszter tegnapi­ sajtóértekezle­tén kijelentette, hogy az Egye­sült Államok »biztatónak« ta­lálja a vietnami hadszíntéren bekövetkezett viszonylagos fegyvernyugvást, de az ellen­féltől »további jelzéseket« vár, mindenekelőtt a párizsi meg­beszéléseken. Azt is hangoztatta, hogy az Egyesült Államok Dél-Viet­­namban igyekszik a harci cse­lekmények mind nagyobb ré­szét átruházni a­­ saigoni­ kor­mánycsapatokra. Laird mindehhez hozzáfűzte: »•Az amerikai csapatok tovább­ra is fokozzák a harci cselek­ményeket, és nem vonulnak vissza védelmi állásokba.­ A kérdésekre válaszolva hadügyminiszter nem zárta ki a annak a lehetőségét, hogy az Egyesült Államok intervenciós csapatai még S vagy 10 év múlva is Dél-Vietnamban tar­tózkodjanak. (MTI) lF3»S^t € l&OiriS* A jeruzsálemi Al Aksza-me­­cset felgyújtásával vádolt ausztráliai Denis Michael Ro­han bűnpere tegnap folytató­dott A per még a vád tanúi­nak kihallgatásánál tart A bíróság elé járult a me­cset arab gondnoka, az őrt álló izraeli katona, és annak a szál­lodának az igazgatója, ahol Rohan lakott. Az arab tanú többek között elmondotta, hogy sokszor lát­ta a fiatal ausztráliait a me­csetben. Volt eset, hogy ki kel­lett utasítani a templomból, mert illetl­enül viselkedett. Az izraeli katona arról beszélt, hogy a vádlott barátkozni akart vele. A szálloda igazga­tója elmondotta, hogy két nap­pal a letartóztatás után egy titokzatos ismeretlen Rohant a szállodában­ kereste • • • Az AP hírügynökség tudósí­tója azt mondja, hogy az Al Aksza politikai válsággal fel­érő felgyújtásának ügye egyre titokzatosabbá válik, és a val­lomásokból arra következtet, hogy Rohan készakarva pró­bálta magára irányítani a fi­gyelmet a tettének elkövetése előtt. (MTI) GENF A genfi leszerelési értekez­leten tegnap folytatódott az amerikai és a szovjet társelnök által beterjesztett határozati indítvány vitája a tengerfenék atomfegyver-mentesítéséről. A munkaokmány egyik cik­kelye előírja, hogy a szerző­déshez javasolt módosításokat — azoknak érvénybe lépése előtt — a nukleáris fegyverek­kel rendelkező jóvá kell hagyniuk.hatalmaknak A kanadai küldöttség veze­tője, George Ignatieff, bírálta ezt az előírást, s ugyancsak ezt a szövegrészt kifogásolta Olaszország képviselője, Ro­berto Caraccioli nagykövet is. Mindkét felszólaló kifogásolta azt, hogy a szerződés-tervezet — szerintük — nem alkalmaz­kodik a fegyver-rendszerek fejlődésével előállható új kö­rülményekhez. Azt is hangoz­tatták, hogy a szerződés-ter­vezet nem ír elő »elég szigo­rú« ellenőrzési módszereket. (MTI) Vita a tengerfenék atomm­entesítéséről SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1969. október 19. ZaiftMS OMM A csehszlovák kormány el­nökségén belül kialakított munkamegosztást tegnap hiva­talosan is nyilvánosságra hoz­ták. Chaban-Delmas francia mi­niszterelnök a kormányzó Gaulle-ista párt központi bi­zottságának ülésén az ország gazdasági helyzetével foglal­kozott. Kijelentette, hogy a frank­ leértékeléssel nem nyert az ország, de a kilátások ked­vezőbbek. 92 szavazattal, ellenszavazat nélkül, egy tartózkodás mellett (Portugália) határozatilag szó­lította fel az ENSZ-közgyűlés szociális bizottsága a kormá­nyokat, hogy fejlesszék ki az ifjúságban az emberi jogok tiszteletben tartásának, a gyar­matosítás és a fajüldözés hely­telenítésének érzését. A washingtoni külügymi­­nisztérium bejelentette, hogy folytatódnak a közel-keleti kérdés politikai megoldására irányuló szovjet—amerikai kétoldalú megbeszélések­­ Dobrinyin és Sisco között. Az országos műszaki fejlesz­tési bizottság elnöke, Kiss Ár­pád, tegnap Moszkvába érke­zett, ahol a Szovjetunió tudo­mányos-műszaki állami bizott­ságának vezetőivel folytat tár­gyalásokat. A párizsi értekezlet A Nixon-kormány fokozza agressziós harcát A francia fővárosban tegnap délelőtt megnyílt a vietnami értekezlet 37. ülése. A tegnap megtartott vitá­ban felszólalt Henry Cabot- Lodge amerikai küldött, s megpróbálta tagadni, hogy a Nixon-kormányzat a háború folytatására törekszik. Más­részt azt akarta bebizonyítani,­­ hogy a 60 000 katona k­ivoná­­­­sa — a több mint félmilliós amerikai expedíciós hadsereg­ből — »jelentős lépés«. Hasonló hangnemben szólalt fel Pham Dang Lam nagykö­vet, a saigoni bábrezsim kép­viselője, aki a fentiekhez még hozzáfűzte a »titkos találko­zókra« vonatkozó régi javasla­tot is. Nguyen Thi Binh asszony, külügyminiszter, a dél-vietna­mi ideiglenes forradalmi kor­mány küldöttségének vezetője tényekkel cáfolta meg Nixon elnöknek azt az állítását, amely szerint az amerikai kor­mány »lemondott a katonai megoldásról Vietnamban«. Ép­pen ellenkezőleg — mutatott rá —, a­ Nixon-kormányzat cél­ja az agressziós háború foly­tatása és fokozása abból a cél­ból, hogy erőszakkal kénysze­­rítsék a dél-vietnami lakossá­got az Egyesült Államok zsold­­jában álló neokolonialista rendszer elfogadására. Ha Van Lau nagykövet, a VDK képviselője rámutatott, hogy Nixon kormánya nem tel­jesíti az amerikai népnek tett békeígéretet. Továbbra is foly­tatja a Johnson-kormány po­litikáját: nemcsak fokozza ag­ressziós háborúját Vietnamban, hanem legújabban még arra is törekszik, hogy kiterjessze azt Laoszra. Ha Van Lau nagykövet vé­gül ismertette a VDK kormá­­nyának az utóbbi napokban közzétett három nyilatkozatát. Az értekezlet október 16-án, csütörtökön tartja majd követ­kező ülését. (MTI) Maurice Schumann moszkvai útja Maurice Schumann francia k­ülügyminiszter tegnap reggel ötnapos látogatásra a szovjet kormány meghívására Moszk­vába érkezett. A francia külügyminiszter szovjet kollégájával, Gromiko külügyminiszterrel folytat tár­gyalásokat, és látogatásának utolsó napján — hétfőn — a francia küldöttség vezetőjeként részt vesz a szovjet—francia együttműködési vegyesbizott­ság, az úgynevezett »nagybi­zottság« ülésszakának megnyi­tásán. A megnyitó ülés utá­n a számos minisztert magában foglaló francia küldöttség ve­zetését Valery Giscard d'Es­­taing gazdasági és pénzügy­­miniszter veszi át. Andrej Gromiko szovjet és Maurice Schumann francia külügyminiszter Moszkvában megkezdték tárgyalásaikat. Mint közölték, tegnap már meleg, baráti légkörben esz­mecsere folyt egyes időszerű, a feleket kölcsönösen érdeklő nemzetközi problémákról. Maurice Schumann Kraszi­kovval, a TASZSZ tudósítójá­val folytatott beszélgetése so­rán kijelentette, azért utazott Moszkvába, mert szilárd meg­győződése, hogy siker koronáz­ná majd küldetését. Ez a láto­gatás és a francia—szovjet együttműködési bizottság köz­vetlenül ezután kezdődő ülés­szaka újabb tényezővel járul hozzá a két ország baráti egyetértésének fejlesztéséhez a két nép érdekében, a béke és a nemzetközi együttműködés érdekében — fűzte hozzá a miniszter. " Az a hír, amely­ szerint Andrej Gromiko szovjet és Maurice Schumann francia külügyminiszter Moszkvában megkezdte tárgyalásait,­­világ­szerte nagy figyelmet keltett — persze, nem mindenütt azo­nos előjellel. Már az első visszhangokból kitűnik, hogy Washingtonban, London­ban és Bonnban keserű csalódást keltett a francia külpolitikának ez a látvá­nyos lépése. De Gaulle tábornok visszavo­nulását — mint emlékezetes — felfokozott reményekkel kommentálták atlanti körök­ben. Nem csináltak titkot ab­ból, hogy a tábornok-elnök távozásától minden szempont­ból új kurzust vártak a fran­cia külpolitikában, mindenek­előtt a NATO-hoz és a Szov­jetunióhoz való viszonyt ille­tően. Maurice Schumann moszk­vai látogatása elhorvasz­­totta a hidegháború baj­nokainak a francia—szov­jet kapcsolatok megrom­lására irányuló reményeit. Párizs meglehetősen félreért­hetetlen jelét adta annak, hogy­ a de Gaulle utáni Fran­ciaország vezetése meg akar­ja tartani, sőt tovább akarja fejleszteni az utóbbi eszten­dőkben biztatóan fejlődő szovjet—francia kapcsolato­kat. * * * A Gaulle-ista Nation csü­törtöki számában L­ucienne- Hubert Rodier terjedelmes cikkben méltatja és a két or­szág közötti együttműködésben új szakasz megnyitásának mi­nősíti a francia külügyminisz­ter mostani látogatását. Ezt mutatják azok a tények, misze­rint a kereskedelmi forgalom a Szovjetunióval 1966 óta meg­négyszereződött, a következő három esztendőben pedig a két ország áruforgalmának továb­bi megduplázását irányozták elő. Ennek a részleteit fogja majd Giscard d’Estaing pénz­ügyminiszter megtárgyalni szovjet tárgyalópartnereivel. Schumann külügyminiszter viszont elsősorban politikai kérdésekről tanácskozik a szovjet vezetőkkel, különösen Gromiko külügyminiszterrel. Az együttműködés ezen a te­rületen is fejlődik. Gyakran történik ma már meg, hogy a két ország diplo­máciája egyazon oldalon ta­lálható a világ számos feszült­séggel terhes pontján, a béke fenntartásának keresésében. Maurice­­ Schumann látogatá­sa — hangsúlyozza végül Nation — újból meg fogja erő­­­síteni Franciaország elkötele­zettségét a béke érdekében. Ennek a politikának a szente­sítését jelenti majd az a láto­gatás is, amelyet valószínűleg a jövő évben tesz szovjet föl­dön Georges Pompidou köz­­társasági elnök. Harcok a Jordán folyó völgyében Az Asszija, az El Fatah ka­tonai szervezete, Kairóban be­jelentette, hogy az eltelt két nap alatt kommandóegységei kétszer is megütköztek az iz­raeli katonasággal a Jordán folyó völgyében. Az egyik ütközet Um Szidra térségében zajlott le. Nem egész másfél órás harc után az arab ellenállók rakétákkal és más tűzfegyverekkel meg­semmisítettek egy izraeli meg­­figyelőállást. A másik összeüt­közés szerdán este történt Al Szueimánál. Mint a közle­mény mondja, az izraeliek meg­próbálták bekeríteni a kom­mandót, de az ellenállók négy­órás harcban — miközben veszteségeket okoztak az el­lenségnek — kivágták magu­kat a gyűrűből, és visszatértek támaszpontjukra. (MTI) Wpü % ’­­ifi* í< fyr&v Husszein Jordániai király a frontra látogatott szemleútra. Képünkön­ az uralkodó megtekint egy új, brit gyártmányú »Centurion«-páncélost. (Képtávírón érk. — AP—MTI—KS) Összetűzések Chicagóban Súlyos összetűzésre került sor Chicagóban a rendőrség és egy ifjúsági tüntető csoport között. A tüntetők az ellen a Chicagóban folyó »összeeskü­­vési« per ellen tiltakoztak, amelyet a hatóságok a tavalyi chicagói tüntetések szervezője ellen indítottak.nyolc A rendőrök és a tüntetők egyaránt használtak gumiboto­kat, sőt lőfegyvereket. A rend­őrség egy új vegyszert is fel­használt az eddigi könnygáz­­gránátok helyett. Több sérült került kórházba lőfegyverből származó sebbel, bár a hivata­los jelentések sehol sem em­lítették, hogy­ akár a rendőrök, akár a csoport tagjai fegyvert használtak volna. A rendőrség több mint hatvan tüntetőt vett őrizetbe. (MTI) latin-amerkai szakszervezeti mszu­tin Caracasban befejezte mun­káját a latin-amerikai szak­­szervezeti egységkongresszus tanácsának ülésszaka, amely­nek munkájában számos la­tin-amerikai ország szakszer­vezeti küldöttsége vett részt. A küldöttek megvitatták La­tin-Amerika jelenlegi helyze­tét, és megállapították: ma, 150 esztendővel az­után, hogy kivívták Spa­nyolországgal és Portugá­liával lenséget, szemben a függet­ugyanúgy Latin-Amerikát kizsákmányol­ják, mint a gyarmati kor­szakban, csak ezúttal az Egyesült Államok teszi ezt. Az amerikai imperializmus bűne, hogy a latin-amerikai országok népei nyomorban él­nek, és nem élvezhetik ter­mészeti kincseik gyümölcseit Az amerikai imperializmus véres diktatúrákat juttat hatalomra, behatol a gaz­dasági életbe, politikai nyomást gyakorol az egyes országokra, gátolja ezek kulturális fejlődését — mutat rá a tanács határo­zata. A latin-amerikai szakszer­vezeti egységkongresszus ta­nácsa felhívja az amerikai kontinens dolgozóit, hogy val­lási és függetlenül politikai nézeteiktől minden eszközzel szélesítsék a harcot érdekeik védelmében, a munkabér eme­léséért, az alapvető gazdasági ágak államosításáért, a mun­kanélküliség és a külföldi tár­saságok ellen — az igazi föld­reformért, a nagybirtokrend­szer felszámolásáért, nemzeti függetlenségükért

Next