Somogyi Néplap, 1971. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-25 / 278. szám

Vietnami-kínai barátsági nagygyűlés Kedden Pekingiben barátsági nagygyűlést tartottak, ame­lyen felszólalt a VDK Kíná­ban tartózkodó párt- és kor­mányküldöttségének vezetője, Pham Van Dong miniszterel­nök, valamint a házigazdák részéről Csou En-laj, az ál­lamtanács elnöke. Az indokínai népek harcá­ról szólva Pham Van Dong kiemelte az év tavaszán ara­tott Khe Sanh-i győzelmet, és az ellenség vietnami pacifiká­­ciós terveinek meghiúsítását. Rámutatott, hogy ezek a győ­zelmek erőteljes támogatást adtak a vietnami nép diplo­máciai harcához. Kohrtmm Müller találkozó Tegnap a nyugat-berlini schönebergi városházán meg­kezdődött dr. Günter Kohrt­­nak, az NDK külügyminisz­­­teri államtitkárának és Ulrich Müller szenátusi igazgatónak a tárgyalása a nyugat-berlini egyezményből az NDK kor­mányára és a nyugat-berlini szenátusra háruló feladatokról. Az NDK hajlandó hozzájá­rulni, hogy a nyugat-berliniek évente hatszor-hétszer egy­két n­apra, illetve egyszer, egy egész hónapra átkelhessenek­­ az NDK-ba, beleértve annak fővárosát is. (MTI) I Kínai premier a BT-be• Megbélyegezték Portugáliát Az ENSZ Biztonsági Taná­csa kedden, magyar idő sze­rint a késő éjszakai órákban összeült, hogy megvitassa azt a határozati javaslatot, ame­lyet Sierra Leone és Szomá­lia, valamint Burundi terjesz­tett elő követelve, hogy Por­tugália haladéktalanul hagy­jon fel a Szenegáli Köztársa­ság területét és nemzeti füg­getlenségét veszélyeztető erő­szakos akciókkal. Szenegál képviselője kije­lentette, hogy a portugál csa­patok Portugál-Guinea terüle­téről számos agresszív táma­dást hajtottak végre az or­szág ellen. A határozati javas­lat megbélyegzi Portugália ak­cióit, és követeli, tartsa tisz­teletben Szenegál szuvereni­tását. Eugeniusz Kulaga, a Len­gyel Népköztársaság állandó ENSZ-képviselője, a Bizton­sági Tanács soros elnöke üd­vözölte a világszervezet biz­tonsági tanácsában a Kínai Népköztársaság állandó ENSZ- képviselőjét, Huang Huát. Huang Hua válaszul országa azon óhajának adott­ hangot, hogy »a Biztonsági Tanács, az ENSZ alapokmánya szellemé­ben, betöltse hivatását, és a béke fenntartásán munkál­kod­jon« Zágrábban és Horvátország több más egyetemén a hallga­tók keddtől beszüntették az oktatási intézmények látoga­tását. A zágrábi egyetemi hall­gatók szövetségének kezde­ményezésére meghirdetett és december 3-ig tartó diák­­sztrájk kinyilvánított céllá, hogy az ország devizakészle­téből többet juttassanak Hor­vátországnak. A zágrábi egye­temisták akciójával a horvát egyetemi hallgatók szövetsé­gének plénuma is egyetértett. A Horvát Kommuszák Szö­vetsége, valamint horvát po­litikai és társadalmi testüle­tek képviselői helytelenítik a diákok sztrájkját, mint olyan akciót, amely »a Horvát Kom­munisták Szövetségének ma a Jugoszláv Kommunisták Szö­vetségének politikai irányvo­nala ellen irányul­«. SOMOGYI Kfi­LAp ogStfc­fSu­mLwwhHlI Véget ér az alkotmányvita Nagy-Britannia és Rhodesia tegnap délelőtt megállapodott abban, hogy véget vet a két országot egymással szembeál­lító hatéves viszálynak. Ian Smith rhodesiai miniszterel­nök és Alec Douglas-Home brit külügyminiszter délelőtt Salisbury-ben aláírta az or­szágaik kapcsolatát rendező dokumentumot. Hírügynökségi jelentések szerint az­ egyezményben fog­laltakat rövidesen ismertetik az angol és a rhodesiai képvi­selőházban, majd Rhodesiá­ban népszavazásra bocsátják. Ameddig a parlamenteket nem tájékoztatják a megállapodás minden készletéről, nem­ hoz­zák nyilvánosságra a doku­mentum tartalmát és részleteit sem. A brit és a rhodesiai tárgya­lásokról kiadott tény megállapítja: záróközbe­n megál­lapodás alapján olyan javas­latokat terjesztenek elő, ame­lyekkel véget akarnak vetni a két ország közötti alkotmány­vitának.­­ A szerdai megállapodás — írja az UPI — nagy lépés afe­lé, hogy áthidalják a Nagy- Britannia és Rhodesia kapcso­lataiban bekövetkezett szaka­dékot, amely 1965. november 11-én keletkezett, amikor a volt brit gyarmat fehértelepei kormánya egyoldalúan kikiál­totta függetlenségét Az Afrikai Egységszervezet küldöttsége tegnap befejezte kétnapos egyiptomi látogatá­sát. A Senghor szenegáli elnö vezette delegáció három hét leforgása alatt másodszor járt Kairóban, hogy lépéseket te­gyen az arab—izraeli »párbe­széd« felélesztésére. Az afri­kai küldöttek — csakúgy, mint korábban — Egyiptom után Izraelt is felkeresték. Mamduh Szalem egyiptomi belügyminiszter kedden rész­­leges elsötétítést rendelt el.­­szerint a különböző hivatali épületeknek és helyiségeknek teljesen sötétnek kell lenniük, a járművek fényszóróit sötét­kékre kell festeni, a közterek, a parkok és a hidak világítá­sát a felére kell csökkenteni. Teljes lesz az elsötétítés, ha légiriadót rendelnek el. Kairói megfigyelők elmond­ták, hogy a részleges elsöté­títést lényegében négy év óta nem helyezték hatályon kívül; a mostani intézkedés nyilván az eddig »"félszívvel­“ végre­hajtott rendelkezés szigorú tiszteletben tartását célozza. EGYIPTOM­ gy esztendeje már an­nak, hogy a Biztonsági Tanács meghozta emlé­kezetes határozatát, amelyben egyértelműen kötelezték Iz­raelt, hogy ürítse ki az általa megszállt területeket (a Si­nai félszigetet, a gázai öve­zetet, a Golán-magaslatokat és Cisz­jordániát). Azóta a helyzet lényegesen semmit sem változott. Egyiptom többféle módon, többféle taktikával próbálta a döntés végrehajtására rábírni Izraelt — a nasszeri felmorzsoló jel­legű háború, a Jarring-misz­­s-­ és a íi­ ogiis-terv támo­gatása —, mindhiába. A hely­zet semmit sem változott. S az idő egyre jobban Izrael számára dolgozik. Kibucok­at telepítenek a megszállt terü­letekre, s olyan intézkedé­seket hoznak, amelyek tulaj­donképpen konzerválják jelenlétüket. S az izraeli kor­­­mánykörök félreérthetetlen berendezkedési­ szándékát, expanziós törekvéseit, mind­végig támogatja az Egyesült Államok, előbb nyíltan, egy­értelműen később pedig két­színű játékot folytatva. I­­yen körülmények kö­­l­­ött hangzott el Szadat kijelentése —­ miután két napon keresztül meg­szemlélte az egyiptomi had­sereg harckészültségét —, amelyben egyértelműen le­szögezte: ha nem megy szép szóval, Egyiptom a fegyve­rek erejével kényszeríti ki a megoldást. Az első pillanatban hábo­rús fenyegetésnek tűnik az egyiptomi elnök döntése, így értelmezik ezt Tel Avivban, de sok más nyugati újság publicistája is megkongatja a vészharangot. A kommentá­rokban és a nyilatkozatokban azonban zavar van, némi Vajon beszélhe­tünk-e háborús fenyegetésről, agresszív szándékról ott, ahol az ország megszállt terüle­tének felszabadításáról van szó? Különösen azután, hogy az egyiptomi politika haj­landó volt a legmesszebb el­menni, egészen addig, amed­dig egy Kairóban székelő kormány egyáltalán elmehet. Többször utaltak Izrael dip­lomáciai elismerésére (a rész­leteket és a feltételeket tár­gyalásokon kellett volna ki­munkálni), s ezzel kihúzták a Tel Aviv-i héják lába alól a szőnyeget, hiszen ezeknek mindig a »de jure elismerés« megtagadása volt legfőbb el­lenérvük. Ilyenformán lelep­leződött Izrael expanziós po­litikája, s ennek nyílt támo­gatása még az eszközökben cseppet sem válogatós Egye­sült Államok számára is ké­nyelmetlenné vált, fokozott mértékben megnöve­lik­ a légierő szerepét. (1967- ben is elsősorban az izraeli légierő minőségi különbsége döntött.) Nos, a katonai elem­zések szerint a SZÁM—2 és SZÁM—3 rakétákkal, vala­mint a legmodernebb MiG gépekkel felszerelt Egyiptom mennyiségi és minőségi fö­lényben van — a haditech­nika területén. nagy ismeretlen ■— s ami feltehetően manap­ság egy katonai össze­csapás legfontosabb tényező­je — az emberanyag felké­szülése, szervezettsége, harc­­készültsége. (Líbia száz da­rab francia Mirage gépeinek egy része például még fel­szállni sem tud, megfelelő személyzet hiányában.) S nem lehet tudni, hogy az egyiptomi hadsereg harci szelleme — amelyet kétség­kívül erősen fűt a revans­­vágy — mennyire felel meg a követelményeknek. (Érde­kes, hogy Izraelben viszont éppen a belső,­­korábban egy­séges front egyre nagyobb bomlásáról érkeztek hírek.) Végül is, Szadat döntése — függetlenül attól, hogy kato­nailag megalapozott-e vagy sem — nem minősíthető a­ háború egyértelmű kirobban­tására irányuló törekvésnek. Egyiptom változatlanul nyit­va hagyta a kiskaput, békés megoldást, diplomáciai csa­tornákon. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az arab dip­lomaták erőfeszítései az ENSZ közel-keleti vitája előtt, és az Afrikai Egység­szervezet »békéltető« kül­döttségének egyiptomi útja. S ebből a szempontból az egyiptomi gesztus továbbra is inkább politikai, mintsem közvetlen katonai jellegű lé­pésnek tűnik. Ok X A döntés: harc S a State Departement ek­kor hozakodott elő az emlékezetes Rogers­­tervvel, mindenütt amelyhez Nyugaton hozzáragasztották a béke szócskát. Pedig csak a taktika módosulásáról volt szó. Amerika nyíltan Izraelre kényszeríthette volna akara­tát, ha egyszerűen lezárja azt a számtalan kisebb-nagyobb forrást, csatornát, amelyen Iz­raelbe áramlik a pénz, a ha­dianyag és az ember (.­). (Mint ahogy ezt megtette De Gaulle 1968-ban.) De ehelyett Wa­shingtonban egyszerűen csak — úgymond — ideiglenesen leállították a Phantomok szállítását. Phantom, Phantom, Phan­tom ... Az amerikai gyárt­mányú harci gép neve egyre gyakrabban szerepel a közel­­keleti hírek között. Nemcsak képletes értelemben, az ame­rikai—izraeli kapcsolatok értelmezési fok- és hőmérőjeként, hanem ténylegesen is. A közel-keleti Hosszúlejáratú megállapodás igénye Losonczi Pál vezetésével a közeli napokban ma­gyar küldöttség utazik Afrikába. A meglátoga­tandó országok és Magyarország közti kapcsola­tokról és a látogatás céljairól szól három részből álló kommentár sorozatunk. Losonczi Pál a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csa elnökének hivatalos láto­gatása lesz az első alkalom, hogy magyar államfő Algéria területére lép. A látogatás nagy horderejűnek ígérkezik a két ország kapcsolatának fej­lesztésében, hiszen az eddigi együttműködés is gyors sokoldalú fejlődést hozott,és A két ország kormánya az alapvető politikai kérdések­ben azonos, vagy nagyon kö­zelálló álláspontot vall. Vo­natkozik ez különösképpen a közel-keleti helyzetre, amely­nek igazságos rendezésében Magyarország egyértelműen az arab népek oldalán áll. A két ország között a gaz­dasági élet különböző terüle­tein jól fejlődő és további je­lentős lehetőségeket kínáló együttműködés alakult ki. Ezt a következőkben korszerűbb alapokra kívánják helyezni, s mindkét részről felvetődött a hosszúlejáratú megállapodás megkötésének igénye. 1966- ban műszaki-tudományos együttműködési megállapodást írt alá a két ország, s jelen­leg is több mint 100 magyar szakértő működik Algériában. 1970 augusztusában gazdasá­gi együttműködési megállapo­dást kötöttünk, amelynek ke­retében hazánk 20 millió dol­lár hitelt nyújt Algériának különböző gépek és komplett berendezések vásárlására. A kétoldalú szállítások értéke tavaly megközelítette a 4 millió dollárt. Fontos fel­adat kölcsönösen megismerni egymás gazdasági adottságait. E célból magyar belkereske­delmi és gépipari delegáció járt Algériában. Tapasztala­taink alapján a magyar im­port gyorsabban emelkedhe­tett A Chemolimpex Külke­reskedelmi Vállalat a Djebel Onk-kal foszfát vásárlására hosszú lejáratú megállapodást írt alá, amelynek értelmében évenként 100—120 ezer tonna foszfátot importálunk. Az 1968-ban megkötött megálla­podást a kedvező tapasztala­tok után idén újabb három évre meghosszabbították. Má­sik jelentős magyar importárú a narancs; az elmúlt két év­ben évente 8—10 000 tonna na­rancsot szereztünk be Algé­riából. Ezenkívül parafa, da­tolya, füge és más mezőgaz­dasági cikkek szerepelnek be­hozatalunkban. A magyar ki­vitel jelenleg elsősorban tex­tíliákból, különböző műszaki cikkekből, izzólámpából és mézből áll, az idén jelentő­sebb gépexport is indult. Az algíri olimpiai stadiont magyar mérnökök tervezték, ők gondoskodtak az építkezés során a műszaki irányításról és ellenőrzésről. A korszerű eredményhirdető berendezé­seket az Elektroimpex szállí­totta. Nagyobb mennyiségű árammérők exportjára is sor került az idén. A Komplex Külkereskedelmi Vállalat két komplett gyümölcslé vonal szállítására kötött megállapo­dást algériai partnerével 4,3 millió dollár értékben, s to­vábbi konzervgyárak, hűtőhá­zak és malmok exportjáról folytatott tárgyalásokat. Ugyancsak érdeklődnek az al­gériai partnerek a magyar úszódaruk, baromfi­ipari be­rendezések és egy komplett antibiotikum-gyár iránt. Bár a két ország gazdasági kapcsolatai újkeletűek, a vi­szonylagos földrajzi közelség, Magyarország ipari felkészült­sége, másrészről pedig az al­gériai piacról beszerezhető áruk széles skálája nagy lehe­tőséget kínál kapcsolataink további fejlesztéséhez. Reális az az elképzelés, hogy néhány éven belül legalább kétszere­sére lehet növelni a kétolda­lú szállításokat. A két országot érintő nemzetközi politikai sok megvitatása mellett kérdő­Lo­sonczi Pál elnök és a társasá­gában Algériába látogató magas beosztású magyar ál­lamférfiak minden bizonnyal áttekintik majd a gazdasági kapcsolatok helyzetét, alaku­lását­­ is, és e látogatás ered­ményei újabb kedvező lehető­ségeket teremtenek majd két ország közötti politikai és a gazdasági együttműködés fej­lesztéséhez. Tito Romániában Kedden délután — mint már jelentettük — megkez­dődtek Ceausescu román és Tito jugoszláv elnök tárgyalá­sai. A Román Kommunista­­ Párt főtitkára és a román államta­nács elnöke Ceausescu estebé­­éet adott Tito, a Jugoszláv Szocialista Köztársaság elnö­ke és a Jugoszláv Kommunis­ták Szövetségének elnöke és kísérete tiszteletére. A vacso­rán mindkét delegáció vezető­je pohárköszöntőt mondott Ceausescu a többi között hangsúlyozta: a román—jugo­szláv kapcsolatokban már ki­alakult gyakorlat, hogy a két fél évente találkozik és meg­vitatja mind a kétoldalú együttműködés kérdéseit, mind a nemzetközi helyzetet. Tito jugoszláv elnök vála­szában megállapította: »Együttműködésünk, jószom­szédi kapcsolataink nem a klasszikus értelemben­­ vett egymás mellett élést jelentik, hanem két olyan ország köl­csönös barátságát fejezi­ ki, amelyeknek együttműködése olyan hatalmas létesítmé­nyekben realizálódik, például­­ a vaskapu-erőmű­,mint Tito elnök hangsúlyozta, hogy a két ország együttmű­ködése minden téren jelentős mértékben kiterjeszthető. A román—jugoszláv megbe­szélések az időszerű nemzet­közi kérdések megvitatásával folytatódnak. RÖVIDEN Felújította a fegyverszállí­tásokat a Pentagon a haiti diktátor rezsimnek, és ameri­kai instruktorok képezik ki­s, kommunistaellenes és parti­­zán­ellenes erőiket. A fegyve­reket a floridai Air-Trade ma­gáncég szállítja Haitinak. Ngouabi, a Kongói Dolgozók Pártja központi bizottságának elnöke, a Kongói Népi Köz­társaság elnöke kedden Braz­­zaville-ben nagygyűlésen ki­jelentette: változatlan a Kon­gói Dolgozók Pártjának a szo­cialista társadalom építésére irányuló politikája. A Kínai Népköztársaság kairói nagykövete kedden fel­kereste Abdel Szalam el-Zaj­­jatot, az ASZÚ központi bi­zottságának első titkárát, és országa támogatásáról biztosí­totta az arabok harcát, ame­lyet a megszállt területek vis­­­szaszerzéséért vívnak. Visszanyerte szabadságát Valentin Campa, a Mexikói Kommunista Párt Központi Bizottsága Elnökségének tagja. A neves kommunista személyi­séget a titkosrendőrség tartot­ta fogságban. Nyerere tanzániai és Ke­nyatta kenyai elnök kedden Nairobiban jóváhagyta az úgy­nevezett kelet-afrikai közösség (Tanzánia, Uganda, Kenya) költségvetését. A kérdés ren­dezése mindmáig központi ele­me volt a közösség válságának.

Next