Somogyi Néplap, 1972. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-14 / 112. szám

a világpolitikában II Nixoni aknapolitika Baljós jelekkel kezdődött e hét a politikában. Európa­­szerte ugyan mindenütt meg­­hatottan és boldogan emlékez­tek meg az emberek a győze­lem napjáról, amely a náci Németország — huszonhét év­vel ezelőtti — feltétel nélküli kapitulációját, a második vi­lágháború szenvedés- és vér­tengere után a béke eljövete­lét jelentette, a párizsi Viet­­nam-konferenciájának újbóli félbeszakítása és az amerikai flotta példátlan arányú csapat­összevonásai azonban vetették sötét árnyékukat előre Európa békeszerető népei reménnyel — s némi aggoda­lommal — néztek Bonn felé, ahol a Brandt-kormány és az ellenzék birkózása a csúcs­pontjára ért Ugyanakkor a Német Szövetségi Köztársa­ságban tartózkodott Rogers amerikai külügyminiszter is, aki — úgy hírlett — nyugat­európai körútján az európai béke és biztonság ügyéről tár­gyal majd Bonn vezető politi­kusaival. Hétfőn azonban Ro­gers — anélkül, hogy tanácsko­zott volna az NSZK vezetői­vel — váratlanul Washington­ba utazott, hogy részt vegyen az Egyesült Államok nemzetbiz­tonsági tanácsának ülésén. A Washington Postban héják egyik ismert újságírója a a dél-vietnami hazafiak sike­res előnyomulásával kapcso­latban már a »végső vereség­ről­« cikkezett, s vietnami vál­ság tragikus színezetű emlege­tésével — mint kiderült — épp a közvéleményt igyekezett föl­készíteni a hétfői tanácsülé­sen hozott a nixoni döntésekre­ ­. Nixon hétfőn este — ma­gyar idő szerint a keddre vir­radó éjszakán — drámai hang­vételű beszédében bejelentet­te a Vietnami Demokratikus Köztársaság kikötőinek akna­zárral való elzárását, azaz a tengeri blokádot. Elrendelte Észak-Vietnam minden közle­kedési útjának tömeges mére­tű bombázását is, hogy maxi­málisan megakadályozza min­denféle szállítmány továbbítá­sát a VDK kikötőibe, illetve területén. Az Egyesült Álla­mok saigoni hadvezetősége épp aznap jelentette be, hogy az elmúlt hat nap során az ame­rikai légierő repülőgépei ezer bevetésben támadták — tonna számra zúdítva le bombater­­hüket — a VDK különböző területeit, mikor a Tonkini­­öbölben állomásozó 7. ameri­kai flotta hadihajói és heli­kopterei elaknásították Haip­hong kikötőjét, s ütegeik tüze végigsöpört a VDK parmenti vidékein... A Nixon kormánynak ez az újabb eszkalációs lépése meg­döbbentette a világot, s óriási felzúdulás támadt. Az európai államok kormányfői, külügy­minisztériumai és szervei táviratban társadalmi tiltakoztak az amerikaiak barbár eszka­lációs lépése ellen, amely — nyilvánvaló visszavágásként a dél-vietnami hazafiaknak déli hadszíntereken elért sike­­­reire — sérti a VDK szuvere­­nitását és a hajózás nemzet­közi szabadságát szavatoló szerződéseket Mert nem arról van szó — amit bejelentésében Nixon bi­zonygatni próbált —, hogy az Egyesült Államokat »megóv­ják a megszégyenüléstől«, ha­nem arról, hogy megmentsék a vietnamizálás hírhedt tervét, amely nyilvánvalóan kudarc­ba fulladt; nem arról van szó, hogy a vietnamiaknak »mód­juk legyen problémáikat tár­gyalás útján« rendezni, ha­nem a népellenes saigoni re­zsimmek nyújtott katonai tá­mogatásról. Ezt ismerték fel világszerte a mukások és diákok milliói, AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA Vasárnap: Pártközi tanácskozások Bonnban a ratifikációs vita előtt. számban.Választások Olaszor­Hétfő: Rogens amerikai külügymi­niszter »váratlanul« meg­szakította európai körútj­át. Amerikái repülőgépek miadták a VDK területeit. tá­Bonnban kitűzték a »keleti szerződések« második ol­­vasá­sámak időpontját. Kedd: Nixon bejelentette a VDK kikötőinek elakknásítását. Xuan Thuyt fogadta Koszi­­­gin szovjet miniszterelnök. Budapesten megkezdődött a négyoldalú együttműködési közös bizottság tanácskozá­sa. Szerda: Hanoiban kórházaikat, lakó­épületeiket bombázták az amerikai repülőgépek. Ma­gyar kormánynyilatkozat ítélte el Nixon agresszív lépését. Félbeszakították a bonni ratifikációs vita tanácsko­zásait. Csütörtök: Úja­bb repülőgép-támadás Hanoi ellen. Világméretű tiltakozás az amerikai ag­resszió ellen. Szovjet kor­mány nyilatkozat. Péntek: Aláírták az NDK és Romá­nia barátsági és együttmű­ködési szerződését. Parafál­­ták­ a két német állam ál­talános közlekedési szerző­dését. Dél-Vietnamban An Hoc városát támadták a népi erők. Szombat: Bizonytalanság Washing­tonban Nixon moszkvai utazását illetően. Heves harcok Dél-Vietnam­­ban. Agnew alelnök Tokió­ban tárgyal. Szőlőtermelő gazdaságok figyelmébe! Vállalatunknál raktárról kaphatók 25-30 °/i-os firengedménnyi az alábbi szőlészeti gépek és eszközök: RHS—40 sajtoló 158900Ft RC—300 szőlőzúzó 46690Ft RSM metszőfelszerelés 7010Ft RS—31 metszőolló 6170Ft RS—33 szőlőpermetező keret 5050Ft RSU—33 univerzális permetező keret 9150Ft Várjuk megrendeléseiket. AGROKER, KAPOSVÁR Jutar út Telefon: 14-231 (1214«) esetszám léptek az utcá­ra, s tömeggyűléseken, tüntetéseken tiltakoztak az agresszió nixoni eszkalá­ciója ellen. Stockholmban és Bostonban, Bécsben, London­ban, Budapesten, Nyugat-Ber­­linben és New Yorkban (so­rolhatnánk még sokáig) ezrek, meg ezrek léptek az utcára, s tették fel jelszavaikban meg­fogalmazott kérdésüket: »Kiért kockáztat Nixon egy harma­dik világháborút?« — »Elég volt a bűnös tettekből, Nixon! Távozzanak az amerikaiak Vietnamból!« — Ilyen és ha­sonló táblákat vittek a párizsi tízezrek, miközben ütemesen kiáltozták: »Nixon gyilkos!« — »Vietnam a vietnamiaké!« Felemelték szavukat ameri­kai szenátorok, lelkészek, írók, tudósok is, hogy a VDK ellen irányuló nyers brutalitás és a »felperzselt föld« taktikájának alkalmazása semmivel sem igazolható. A Zsenmin Zsipao a 700 milliós kínai nép nevében fo­galmazta meg mélységes fel­háborodását. A japán lapok Nixon »katasztrófapoli­tikájá­nak« súlyos veszélyeire figyel­meztetnek. Mert megengedhe­­tő-e a nemzetközi jog szelle­mében blokád elrendelése egy olyan ország ellen, amelynek az Egyesült Államok sosem üzent hadat? A Magyar Népköztársaság kormánynyilatkozata és az egy nappal később nyilvánosságra hozott szovjet kormánynyilat­kozat is megfontolt, de hatá­rozott és éles hangon ítélte el, az Egyesült Államok Viet­namban elkövetett agresszív cselekményeit, az eszkaláció fokozását, amelynek következ­tében ez a háború olyan jelle­get ölt, amely mind nagyobb mértékben érinti sok ország és nép érdekeit. Felszólították az Egyesült Államok kormányát, hogy vonja vissza a VDK el­len hozott újabb agressziós in­tézkedéseket, s térjen vissza a vietnami probléma megoldá­sának egyetlen reális lehetősé­géhez, a párizsi tárgyalóasztal­hoz. Le Due Tho, a párizsi Viet­­nam-konferencia szaktanács­adója sajtóértekezletet tartott a hét végén, s ezen ismét le­leplezte az amerikai kormány tárgyalásos rendezést halogató agresszív politikáját. Nyomaté­kosan kifejezésre juttatta azt is: a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormány kész a tárgyalásokra, csupán azt utasítja el, hogy az Egye­sült Államok kormánya elfo­gadhatatlan feltételekhez kös­se a tárgyalások újrafelvéte­­lét. Kiemelte Le Duc Tho, hogy a vietnami kérdés megoldásá­ban k­­­atonai és a politikai probléma elválaszthatatlan egymástól. A Hanoiban akkreditált kül­földi tudósítók egyik csoportja pénteken meglátogatta a fog­lyul ejtett amerikai pilóták egyik hanoi táborát. Ott a fo­goly David W. Hoffmann ame­rikai őrnagy ezt mondta: »Té­vedés lenne azt hinni, hogy a mostani támadás elősegíti a békét Mi már tudjuk, hogy addig nem lesz vége ennek a háborúnak, míg a vietnami nép ki nem vívja függetlensé­gét ... — Mister Nixon min­dig azt mondja: közelebb akar­ja hozni a vietnami béke nap­ját — tette hozzá egy másik pilóta —, s minket akar ki­szabadítani, azért bombázza Északot Valójában pedig ezzel csak elodázza hazatérésünk napját... A nixoni »aknapolitika«, amelyet az egész világon el­ítélnek, a dél-vietnami bábre­zsim kudarcain végül is egyál­talán nem segít. A népi erők nagy offenzívája töretlenül folytatódott a héten is: Hűé környékén összezárult az ost­romgyűrű, An Loc városából pedig épp tegnap űzték ki az utolsó saigoni zsoldosokat is. A héten feszültebbé vált po­litikai légkörben (hatott az aknapolitika!) a keleti szer­ződéseket támadó bonni ellen­zék sem maradt »tétlen«. A hét elején a sorozatos pártközi tár­a­gyalások után már kitűzték szovjet—nyugatnémet és lengyel—nyugatnémet szerző­dések ratifikációs vitáját, az utolsó pillanatban mégis el kellett odázni a döntést. Koc­kázatossá vált a Brandt-­kor­­mány többsége is. Mert bár a bonni huzavonát kedvező irányban befolyásolja az NDK és az NSZK első nem­zetközi jogi jellegű (közleke­dési) szerződésének parafálá­­sa, a »nagypolitika hideghul­láma« mégis kedvezőtlenül hatott. Az Egyesült Államok agresszív cselekményei, a há­ború és pusztítás kiterjesztése Indokínában ugyanis közvetle­nül veszélyezteti a békét és a nemzetközi biztonságot. S e fejlemény sok reményt és vá­rakozást semmisít meg, szer­­tefoszlatva több olyan kísérle­tet, amely az utóbbi időben a feszültség enyhülését és a nemzetközi megértést szolgál­ta. Az Egyesült Államok kor­mányát mindezért súlyos fe­lelősség terheli. Épp most, amikor a helsinki SALT (a ha­dászati fegyverek korlátozá­sáról folyó) szovjet—amerikai tárgyalásain már — a hírek szerint — végső szakaszba ju­tott egy részlet megegyezés kidolgozása. És a tervbe vett moszkvai utazástól is már szinte csak napok választják el az Egyesült Államok elnö­két. Kurucz Ferenc Vietnami hadihelyzet Változatlan hevességgel folynak a harcok An Loc tar­tományi székhely körül, Sai­gontól mintegy 100 kilométer­re északra. A szabadsághar­cosok gyalogsági egységei pán­célosok fedezete alatt a saigo­ni rendszer katonáinak utolsó állásait is felszámolták a vá­ros déli részében. A B–5­2-es repülő erődök szombaton hajnalban 6 beve­tésben támadták a város köz­vetlen környékét. Saigoni ka­tonai szóvivők szerint a haza­fiak rendkívül hatásos kézi légelhárító fegyverek alkal­mazásával három amerikai re­pülőgépet lőttek le. A partizánok folytatják elő­renyomulásukat a 13. számú út mentén a főváros, Saigon felé. Pénteken összecsapásra került sor Chon Thanh váro­sában, An Loctól 32 kilomé­terre délre. A saigoni kor­mánycsapatok súlyos vesztesé­geket szenvedtek. A dél-vietnami fővárostól 40 kilométerrel északnyugatra, Trang Bang körzeti székhely térségében hatórás ütközet zajlott le. A hazafiak március vége óta most kerültek a leg­közelebb Saigonhoz. Viszonylagos nyugalom ural­kodott a központi fennsík had­színterein. A nyugati katonai megfigyelők szerint azonban ez »vihar előtti csendet­ je­lent, számítani lehet a haza­fiak újabb akcióira. A NAGYBAJOM és VIDÉKE ÁFÉSZ * 2-es számú vegyes- és a 10-es számú önkiszolgáló boltjába AZONNALI BELÉPÉSSEL szakképzett boltvezetőt keres FIZETÉS MEGEGYEZÉS SZERINT. JELENTKEZNI LEHET AZ ÁFÉSZ ELNÖKÉNÉL. __________________________(12164) Azonnali felvételre keresünk boltelszámoltató adminisztrátorokat a nyári idényre, valamint bolti eladókat ■Uloktil Boglárig lévő kölcsönző boltjainkba. Jtltitktik­: Berkereakadelmi Kölcsönző Vállalat balatoni ánelszámoló agyrél­a, Balaton­boglár, ktkStt, A nemzetközi jog történe­tében soha nem léte­zett olyan ténylegesen védelmi jellegű politikai-ka­tonai szövetség, mint amilyet 1955. május 14-én a lengyel fővárosban aláírt Varsói Szerződés életre hívott. A ti­zenhét évvel ezelőtti fenyege­tő európai helyzet parancso­­lóan előírta a szocialista or­szágok erőfeszítéseinek egye­sítését, a hatékony önvéde­lem megszervezését. Az azóta eltelt időszak eseményei min­den tekintetben igazolták lépés megtételének helyessé­­­gét. A Varsói Szerződés egész eddigi fennállása alatt betöl­tötte alapvető funkcióját: megbízhatóan garantálta va­lamennyi szerződő fél területi sérthetetlenségét, nemzeti szuverenítását, függetlenségét és szabadságát. A koalíciónkban testet öl­tött hatalmas erő — a hat­vanas évektől már a világpo­litikában is egyre határozot­tabban jelentkező katonai erőfölényünk — eredménye­sen visszatartotta a nyugati agresszív köröket a kockáza­tos kalandoktól, s biztosítot­ta a szocializmus építésének legkedvezőbb nemzetközi fel­tételbiz­tonságot,és az általános hiz­több mint másfél évtized­del a szerződés aláírása, a szocialista országok egyesített fegyveres erőinek létrehozá­sa után a tények meggyőzően igazolták, hogy földrészünk­nek ebben a században élve­zett viszonylag leghosszabb békés időszaka elsősorban az erőviszonyok javunkra tör­tént eltolódásának köszönhe­tő! Ebből logikusan követke­zik a kérdés: miért ne lehet­ne a még mindig bizonytalan európai békés állapotot tartós és szilárd alapokra helyezni? Emlékeztetnünk kell arra, hogy a Varsói Szerződés tag­államai már az alapító ok­mányban kimondták: »Ha létrejön az európai kollektív biztonsági rendszer és e cél­ból általános európai kollek­tív biztonsági szerződést köt­nek — amire a szerződő fe­lek állandóan törekedni fog­nak —, a jelen szerződés az általános európai érvénybelépésének szerződés napján érvényét veszti­. A Szovjetunió, a szocialis­ta országok kormányai tehát már közel húsz éve is esz­köznek — nem pedig célnak — tekintették a Varsói Szer­ződést. A cél azóta is válto­zatlan: a békerendszer kollektív európai megteremtése. Ha ezt a célt sikerül elérni, nem lesz többé szükség sem a NATO-ra, sem a pedig a Varsói Szerződés szervezetére. A Politikai Tanácskozó Testület 1966-os bukaresti, az 1969-es budapesti, az 1970-es berlini és az 1972-es prágai ülésein mindvégig az általá­nos biztonsághoz vezető utak és módok vizsgálata állt a fi­gyelem középpontjában. A legutóbbi prágai ülésszakon már azok az alapelvek is megfogalmazódtak, amelyek a jövő Európájának államkö­zi kapcsolatait, a katonai erő­szaktól mentes békés egymás mellett élést szabályozhatnák. Minden további előrelépés­hez azonban az szükséges, hogy a két szembenálló koalí­cióban a katonai elemek sú­lyát — a politikai és gazda­sági együttműködés javára — fokozatosan csökkentsék. A népek körében az euró­pai biztonság eszméje mind vonzóbb, a NATO legmaka­csabb erőinek taktikázása miatt ellenállása, azonban lassú az előrehaladás. To­vábbi kitartó, következetes harcra, a szocialista országok még aktívabb fellépésére van szükség ahhoz, hogy vissza lehessen szorítani az európai enyhülés ellenségeit. Ebben az összefüggésben — mivel a­­ NATO-nak növelik katonai erejét — a Varsói Szerződés tagállamai sem engedhetik meg maguknak közös védel­mi potenciáljuk gyengítését. E­gyesített fegyveres erő­inknek — miként múltban — a jövőben­­ is védeniük kell az európai és a világbékét. S ebből be­csülettel vállalja a reá eső részt néphadseregünk. A szo­cializmus védelmében való aktív részvétel legsajátabb nemzeti ügyünk. Az európai biztonságért vívott harcban azt tekintjük legfőbb felada­tunknak, hogy megfelelő súllyal támasszuk alá szo­cializmus védelmében való kárát, s erőnkhöz, lehető­geinkhez mérten előbbre ve­gyük a testvérországokt együtt vállalt közös ügyün­ket. Serfőző László alezredes A Varsói Szerződés és az európai biztonság RÖVIDEN Észak-Írország nagyobb vá­rosaiban most már ismét rendszeressé váltak a fegyve­res összetűzések. Piotr Jaroszewicz, az LEMP KB PB tagja, lengyel minisz­terelnök ma, vasárnap Berlin­be érkezik, ahol részt vesz a lengyel katonák és a német antifasiszták közös emlékmű­vének felavatásán. Feszült hangulatban zajlott le tegnap a Nyugat-Berlint megszállva tartó szövetséges haderők szokásos évi dísz­­szemléje. Több mint 5000 nyugat-berlini fiatal tüntetett az Amerika-haus előtt, Nixon vietnami háborús politikája ellen. Előzetes becslés szerint a jö­vő szerdán kezdődő látogatási időszakban háromnegyed mil­lió nyugat-berlini lépi majd át az NDK határát A Lábodi Állami Gazdaság gumijavitó üzeme, Lábod: mindennemű gumiabroncsok és tömb javitását rövid határidőre (^296' A BALATONBOGLÁRI F­Ű­S­Z­É­R­T-fiókhoz azonnal felveszünk TAKARÍTÓNŐT, SZAKKÉPZETT HENTEST, ÉRETTSÉGIZETT ADMINISZTRÁTORT ÉS GÉPKOCSIRA ÁRUSZÁLLÍTÓT. A fióknál kedvezményes áron ebédet és magas kereseti lehetőséget biztosítunk. Jelentkezés személyesen a fiók igazgatójánál. (727«)

Next