Somogyi Néplap, 1972. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-23 / 146. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, E­G­Y­E­S­Ö­L­J­E­T­E­K ! Ára: 80 fillér SomomiNéphp MSZMP SOMOGY MEGYEI B­I­Z XXVIII. évfolyam 146. szám SÁG AN AK LAPJA 1972. június 23., péntek Megkezdte tanácskozását az országgyűlés Jelentés az 1971. évi költségvetés teljesítéséről Faluvégi Lajos pénzügyminiszter parlamenti expozéja Csütörtökön délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés. Az ülésen részt vettek: Lo­­sonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, továbbá Aczél György, Apró Antal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Németh Károly, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páho­lyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Az ülést Apró Antal, az or­szággyűlés elnöke nyitotta meg. Napirend előtt meleg sza­vakkal köszöntötte az üléste­rem vendégpáholyában helyet foglaló Indira Gandhi as­­­szonyt, az Indiai Köztársaság hivatalos látogatáson hazánk­ba tartózkodó miniszterelnö­két. — őszinte örömmel tölt el bennünket, hogy az országgyű­lés jelenlegi ülésén, a magyar nép választott képviselőinek körében üdvözölhetjük őexcel­lenciája Indira Gandhi as­­­szonyt, az Indiai Köztársaság miniszterelnökét, hazánk és a szocialista országok nagyra be­csült barátját — mondotta. — Élénk figyelemmel és ér­deklődéssel kísérjük azokat a történelmi jelentőségű válto­zásokat, amelyek a negyed­­százada függetlenné vált In­diában végbementek. A leg­újabb kori történelem tanul­ságai mindennél meggyőzőb­ben bizonyítják, hogy egy több évszázados gyarmati elnyomás alól felszabadult nép, amely függetlenségét kiharcolva, a nemzeti önállóság útjára lé­pett, történelmileg rövid idő alatt milyen nagyszerű ered­mények elérésére képes. Egy olyan hatalmas ahol az emberiség országban, egy hetede él, az indiai kormánynak és a népnek kitartó erőfeszítései nyomán sikerült megvetni gyors gazdasági fejlődés alap­a­jait. Kívánjuk, hogy az indiai nép további sikereket érjen el az előrehaladás útján. Ehhez a hatalmas munkához politi­kai, gazdasági, tudományos és kulturális tágításával, kapcsolataink g az­együttműködé­sünk szélesítésével igyek­szünk mi is hozzájárulni. az — Világszerte közismert az értékes tevékenység, amellyel Indira Gandhi mi­niszterelnök-asszony hozzájá­rult az egyetemes béke meg­őrzéséhez, a népek közötti ba­rátság és megértés elmélyíté­séhez. Látogatása hazánkban jó alkalom arra, hogy a meg­beszéléseken és a magyar nép különböző rétegeivel sorra ke­­­­rülő találkozóin kicseréljük­­ véleményünket az egymást kölcsönösen érdeklő kérdések­ről, s személyesen is tapasztal­ja azt az őszinte rokonszenvet, amely mindannyiunkban él a nagy indiai nép iránt — mon­dotta. — A Magyar Népköztársa­ság országgyűlése nevében sok sikert kívánok az Indiai Köz­társaság népének és vezetői­nek országuk sáért folytatott felvirágoztató­munkájukhoz — fejezte be üdvözlő szavait Apró Antal. .. . Az országgyűlés tagjai he­lyükről felállva, hosszan tar­tó tapssal, meleg szeretettel köszöntötték Indira Gandhit, az Indiai Köztársaság minisz­terelnökét. Apró Antal ezután bejelen­tette, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az országgyű­lés áprilisi ülésszaka óta al­­kotott törvényerejű rendele­teiről szóló jelentését — az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően — az országgyű­lésnek bemutatta. A jelentést a képviselők között szétosztot­ták. Az országgyűlés tudomás­sal vette az Elnöki Tanács je­lentését. A továbbiakban az elnök közölte, hogy a Miniszterta­nács megbízásából Faluvégi Lajos pénzügyminiszter a Magyar Népköztársaság 1971. évi költségvetésének végre­hajtásáról szóló törvényjavas­latot; dr. Korom Mihály igaz­ságügyminiszter a bíróságok­ról szóló törvényjavaslatot nyújtotta be az országgyűlés­nek; dr. Gonda György, az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának el­nöke pedig a bizottság nevé­ben — a Minisztertanáccsal egyetértésben — a Magyar Népköztársaság ügyészségé­ről szóló terjesztett be. törvényjavaslatot A benyújtott törvényjavaslatokat az ország­­gyűlés tagjai között szétosztot­ták, a költségvetés végrehaj­tásáról és a bíróságokról szóló törvényjavaslatokat előzetes tárgyalás céljából az ország­­gyűlés illetékes állandó bizott­ságai megkapták. Az elnök bejelentette, hogy egy képviselő , interpellációt nyújtott be, ennek tárgyát dr. Pesta László jegyző ismertet­te. Apró Antal ezután közölte, hogy az Alkotmány módosítá­sa szükségessé teszi az ország­­gyűlés ügyrendjének módosí­tását. Bejelentette, hogy mó­dosítás előkészítésére a jogi, igazgatási és igazságügyi bi­zottság kapott megbízást. A bizottság módosító javaslatait az őszi ülésszakon terjeszti az országgyűlés elé.­ Apró Antal ezután javasla­tot tett az ülésszak tárgysoro­zatára, amelyet az Ország­­gyűlés egyhangúlag elfoga­dott. A napirend a következő: 1. a Magyar Népköztársa­ság 1971. évi költségvetésé­nek végrehajtásáról szóló tör­vényjavaslat; 2. a bíróságokról szóló tör­vényjavaslat; 3. a Magyar Népköztársa­ság ügyészségéről szóló tör­vényjavaslat; 4. interpelláció. Ezután megkezdődött a Ma­gyar Népköztársaság 1971. évi költségvetésének végre­hajtásáról szóló törvényjavas­lat tárgyalása. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter emelkedett szólásra. A beruházási tevékenység, életszínvonal-politikánk — Az elmúlt esztendő a IV. ötéves terv el­ső éve volt. Az ötéves terv ki­dolgozása so­rán lártuk körbon a­gazda­sági alapjaink fejlesztésének közös útját, meghatároz­tuk azokat az eszközöket is, amelyek tosíthatják biz­a tervszerű fej­lődést — kezd­te expozéját Faluvégi La­jos. — A gaz­dasági folya­matok azon­ban csak foko­zatosan befo­lyásolhatók, és 1971-ben az új irányzatok mellett, még érvényesültek az előző évek jellegzetességei is. — Az elmúlt gazdálkodási év meghatározó vonása — amely kifejezésre jut az álla­mi költségvetés végrehajtásá­ban is — az, hogy a nemzeti jövedelem az előző évet meg­haladó ütemben, 7 százalékkal emelkedett. Ebben nagy sze­repük volt a korábbinál jóval kedvezőbb mezőgazdasági ho­zamoknak. A gazdasági nö­vekedés üteme az elmúlt évek átlagánál némileg magasabb és jól illeszkedik a szocialista országok fejlődési ritmusába. Javuló hatékonyság — A nemzeti jövedelem gya­rapodásában számottevő té­nyező volt a hatékonyság ja­vulása* A kedvezőbb termelé­kenység, amely évek óta egy­re inkább forrása a nemzeti jövedelem növekedésének, 1971-ben teljes egészében fe­dezte ezt az emelkedést. Ez abból következik, hogy a ter­melő ágazatok összességükben változatlan létszámmal bőví­tették termelésüket.­­ A költségvetési bevételek a termelés és forgalom bővü­lésével, a hatékonyság javulá­sával párhuzamosan emelked­tek, de valamivel várakozása­ink alatt maradtak. A válla­latoktól származott a bevéte­lek négyötöd része. A bevéte­lek 9 százalékkal növekedtek. Az iparvállalatok költségveté­si befizetése több, mint milliárd forinttal kisebb volt,­­ mint az előirányzat. A kohá­szati termékek világpiaci árai ugyanis visszaestek.­­ A megtermelt nemzeti jö­vedelemből a fogyasztást lé­nyegében a gazdasági fejlődés­sel arányosan bővítettük. A felhalmozás azonban a nem­zeti jövedelemnél volt, ezért a tervtől gyorsabb eltérően alakult a fogyasztás-felhal­mozás aránya és a többletfel­használást a külkereskedelem behozatala fedezte. A bevéte­leket meghaladó ütemben, 15 százalékkal nőttek az állami költségvetés felhalmozásokkal kapcsolatos­­ kifizetései. Az erőteljes felhalmozás termé­szetesen nem az elmúlt év sa­játossága, hanem része, foly­tatása a korábban kialakult folyamatnak. A­ költségvetés helyzete — A társadalmi közös fo­gyasztásra szánt eszközök ma (Folytatás a 2. oldalon.) Folytatódtak az indiai—magyar kormányfői megbeszélések Csütörtökön délelőtt az Or­szágházban folytatódott Fock Jenő, a Minisztertanács elnö­ke és Indira Gandhi, az In­diai Köztársaság miniszterel­nöke közötti megbeszélés. A szívélyes, baráti találko­zón jelen volt Péter János külügyminiszter Hollai külügyminiszter-helyettes, Imre dr. Kós Péter, a Magyar Népköz­­társaság új-delhi nagykövete, illetve P. N. Haksar, az indiai miniszterelnöki titkárság ve­zetője és C. B. Muthamma, az Indiai Köztársaság budapesti nagykövete. (MTI) Befejeződött a Finn KP küldöttségének látogatása A Magyar Szocialista Min­­i A Finn Kommunista Párt kispárt Központi Bizottsága­ küldöttsége június 22-én en­­nak meghívására június 15- i utazott hazánkból. 22. között Magyarországon tar­tózkodott a Finn Kommunis­ta Párt Központi Bizottságá­nak küldöttsége, amelyet Ar­vo Aalto főtitkár vezetett. A finn pártküldöttséget fogadta Kádár János, az MSZMP KB első titkára. sőt A finn testvérpárt képvise­megbeszélést Komócsin Zoltánnal, folytattak a PB tagjával, a KB titkárával. Az elvtársi légkörű találko­zón kölcsönösen tájékoztatták egymást a két párt helyzeté­ről, tevékenységéről és véle­ménycserét folytattak idősze­rű problémákról, különös te­kintettel az európai béke és biztonság kérdéseire, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom és az anti­­imperialista harc időszerű fel­adataira. A finn pártküldött­ség látogatása során megis­merkedett az MSZMP városi, megyei, községi és nagyüzemi szervezeteinek tevékenységé­vel, munkamódszerével. Hazaérkezett a magyar pártmunkásdelegáció A Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága meg­hívására Németh Ferencnek, az MSZMP KB tagjának, a Somogy megyei pártbizottság első titkárának vezetésével Mongóliában járt pártmun­kásküldöttség csütörtökön visszaérkezett Budapestre. küldöttség­ Mongóliában vidé­­­ki körútja során ipari üzeme­ket, állami gazdaságokat, me­zőgazdasági termelőszövetke­zeteket tekintett meg, köztük a magyar segítséggel épülő húskombinátot. A delegációt mongóliai tartózkodása során fogadta J. Cedenbal, az MNFP KB első titkára is. Kohl és Bahr véleménycseréje Bonnban csütörtökön véget ért a két német állam képvi­selői közötti megbeszélések e heti fordulója. A kiadott köz­lemény leszögezi: dr. Michael Kohl, az NDK és Egon Bahr, az NSZK államtitkára szerdán és csütörtökön véleménycserét folytattak az NDK és az NSZK között olyan normális jószomszédi kapcsolatok lét­rehozásáról, az egymástól mint amilyenek független álla­mok között szokásosak. Tanácskozik az arab föderáció Az Arab Köztársaságok Szö­vetsége elnöki tagjai — Szadat tanácsának egyiptomi, Asszad szíriai és Kadhafi lí­biai elnök — csütörtökön Mer­­sza Mattuhban zárt ajtók mö­gött folytatta tárgyalásait. A három arab államfő tárgyalá­sainak középpontjában a leg­frissebb közel-keleti fejlemé­nyek, továbbá az Arab Köz­társaságok­­ Szövetsége és az afrikai államok együttműködésének fokozottabb lehetősé­gei állnak. A PARLAMENTBŐL JELENTJÜK Indira Gandhi jegyzeteit Nem hiányzott senki a somogyiak közül — ön képviselő? — Igen. — És tagja az országgyű­lésnek? — Nálunk minden képvi­selő tagja az országgyűlés­nek. Ez a rövid párbeszéd egy indiai újságíró és Lakatos András Somogy megyei kép­viselő között zajlott le fran­ciául. Hogy az Indira Gand­hi kíséretében újságíró milyen itt-tartózkodó szempontból találta érdekesnek a magyar országgyűlés és a képviselők kapcsolatát, annak tisztázá­sára már nem kerülhetett sor, mert tegnap a szokásos ti­zenegy óránál pár perccel korábban fölberregett az or­szággyűlés ülésszakának kez­detét jelző csengő. Az ülés­teremben a televíziósok ref­lektorai várakozóan szegőd­tek a páholyra, ahol hamaro­san meg is jelent az Indiai Köztársaság miniszterelnöke, a Magyar Népköztársaság mi­niszterelnökének kíséreté­ben. Indira Gandhi arcvoná­sait s barna hajának őszes csíkját mindenki ismeri, az újságokból vagy a televízió képernyőjéről. Ott azonban nem érzékelhető úgy szemé­lyes varázsa, mint amikor »élőben« látja az ember. Le­mérhető volt ez a varázs azon is, hogy a képviselők egy emberként álltak fel, és lelkesen megtapsolták a be­lépő miniszter­elnök-as­­szonyt, akit az országgyűlés elnöke üdvözölt. Amikor Apró Antal Indiá­nak a gyarmati uralom alól való felszabadulása óta meg­tett útját méltatta, Indira Gandhi noteszt húzott elő, és jegyzetelt, majd asszonyi ked­vességgel megköszönte a me­leg ünneplést. Az ismét csattanó taps után eltűnt tel­i páholyból kék-lila selyem­szárijának derűs színfoltja, az ülésteremben pedig — Fa­luvégi Lajos pénzügyminisz­ter expozéjával — megkezdő­dött a tanácskozás. Sikerült-e a múlt évben a népgazdaság egyensúlyához egy fokkal közelebb kerülni a szabályozórendszer módosítá­sával? Igazolta-e a gyakorlat az intézkedések helyességét? Igen. Legalább is ez csendült ki az első napon elhangzott hozzászólásokból. Szerencse, hogy a kániku­lai meleggel iái birkózott a légkondicionáló berendezés. Az ülésteremben — a kinti 30 Celsius fokkal szemben — 22 fok volt a hőmérséklet. Tartósan figyelni azonban még így sem volt éppen kön­­­nyű, de fontos dolgokról folyt a szó. Nem is hiányzott senki a somogyi képviselőcsoport­ból. Dr. Guba Sándor a nyá­ri szabadságát szakította meg, Heves megyéből jött­ föl az országgyűlésre. Szokola Károlyné dr. vi­szont »lelépett« az ebédszü­netben. Hogy hova, azt töb­ben is tudni vélték: »valami siófoki ügyet intéz« — rintem inkább fonyódit*>. »sze­S mint kiderült: ezt is, azt is. — »Egy dolgot el se kezd. Neki legalább kettő kell« — mondják ki rá a szentenciát képviselőtársai a folyosón, a délutáni ülésre menet. Szokola Károlyné dr. ugyan­is még az ebédidőt is kihasz­nálja. Intézkedik, szervez, tárgyal fáradhatatlanul. És pontosan beszerzi bélyeggyűj­tő kislányainak is azokat a szép bélyegeket, amelyeket az országház folyosóján vásárolni a szünetekben.lehet R. Zg.

Next