Somogyi Néplap, 1972. október (28. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-07 / 237. szám
i iUürkuLtlAkjAl, töYfebOLJETElCl AZ MSZMP SOMO XXVII. évfolyam 237. szám Döntés előtt akkor kezdődik a pályaválasztás? A kérdésre szinte önként adódik a laikus válasz: december körül, amikor az iskolákban a végzős diákoktól megkérdezik, hogy ki hová szeretne menni és kiosztják a jelentkezési lapokat. A munkaerő-tervezéssel és a pályaválasztással foglalkozó szakemberek egészen más véleményen vannak: szerintük a pályaválasztásra való felkészülés folyamat, amely nem korlátozódik néhány hétre vagy esetleg hónapra, s az ezzel kapcsolatos tevékenység nemcsak a végzős osztályokra terjed ki. S ebben a felelősségteljes, sokrétű munkában szerepet kapnak a vállalatok pályaválasztási felelősei is. Ez a hálózat még nem alakult ki teljesen, de a pályaválasztási felelősök tevékenységére már most is számítanak. Rájuk — a beiskolázási gondok enyhítése mellett — az a feladat is vár, hogy segítsenek beilleszkedni a fiataloknak a munkahelyi közösségekbe, ismerjék meg minél előbb az ottani szokásokat, a feladatokat, értsék az üzem, vállalat célkitűzéseit. Azt, hogy mennyire fontos a fiatalok megfelelő fogadása, jól szemlélteti a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat példája. A náluk végzett ipari tanulók negyven százaléka a szakmunkásbizonyítvány kézhezvétele után évről évre otthagyta vállalatot. Az idén a vállaalat központjában ünnepélyesen osztották ki a bizonyítványokat, s a végzettek 90 százaléka nyomban átment a munkaügyi osztályra. Természetesen nem lehet ezt a változást csak ennek az egy rendezvénynek az eredményére írni... De legalább olyan fontos a fiatalok tájékoztatása a lehetőségekről: azt hiszem, senki sem tudná felsorolni valamennyi választható szakmát. Néhány keresettet mindenki ismer. Az újakat? Aligha. Pedig a technika változásával egyes szakmákban csökken, másokban viszont erőteljesen nő a »kereslet«. Az építőiparnál maradva: a technológiai változás maga után vonja több új szakma ismerőinek képzését, míg egyesekből jóval kevesebb kell. A baj csupán az, hogy e szakmák egy részében Somogyban jelenleg nincs képzés. Példaként az épületszerelőt lehet említeni, de hozzá hasonló más is akad. Pedig a következő években egyre több épületszerelőre lesz szükség. Beiskolázni ide csak úgy lehet a fiatalokat, ha előbb megismertetjük velük: mit nyújt ez számukra, milyen lehetőséget teremt az új szakma. Ezért is kell szélesebb értelemben felfogni a pályaválasztási tevékenységet, s nem lehet csak egy vagy néhány ember munkájának tekinteni. Időben sem szabad éppen ezért csak néhány hétre vagy hónapra korlátozni. Sokkal előbb kell megkezdődnie, mint amikor a jelentkezési lapokat kitöltik, s a tanintézetekhez juttatják el. A pályaválasztással is egyre több ember foglalkozik. Nem csupán a családok gondja ez, hanem a vállalatoké, üzemeké és a munkaerő-tervezéssel foglalkozó szerveké is. És e munka eredménye tulajdonképpen az igények és lehetőségek egyeztetésével mérhető. Ara: 8 € fillé 1972. október 7., szombat A SZOT ülése Tanácskozás az üzemi szervek jog- és hatásköréről A Szakszervezetek Országos Tanácsa pénteken ülést tartott. Első napirendi pontjaként Gál László, a SZOT titkára a vállalati és üzemi szakszervezeti szervek jog- és hatásköréről terjesztett elő jelentésit, majd rámutatott, hogy a szakszervezeti mozgalomban az irányító munkát is erőteljesen tovább kell javítani. Ennek alapvető feltétele, hogy jobban alapozzanak a tagság előzetes véleményére, javaslataira, s a dolgozókat fokozatosan vonják be a fontosabb kérdések eldöntésébe is. A továbbiakban a SZOT titkára az ellenőrzési, véleményezési és döntési jogok gyakorlásának tapasztalatait elemezte. A dolgozók érdekvédelmének egyik legfontosabb tényezője ugyanis az alapos, mélyre ható ellenőrzés. A műhelybizottságoknak mindenekelőtt azt kell figyelemmel kísérniök, hogy a vállalati szakszervezeti tanács vagy az szb és a vállatvezetés megállapodásait, határozatait végrehajtják-e az adott munkahelyen, s számon kell tartaniuk a dolgozók javaslatainak sorsát. Végül a SZOT titkára a tanácsülést számos javaslatról tájékoztatta, amelyeket a vállalati szakszervezeti szervek nyújtottak be a szakszervezeti munka további javítására. A második napirendi pontként Timmer József, a SZOT titkára a magyar szakszervezetek nemzetközi munkájáról számolt be. Ezután Földvári Aladár, a SZOT elnöke a két ülés között végzettt munkáról számolt be. Végül széles körű vita alakult ki a szakszervezetek jog- és hatáskörének érvényesüléséről. A tanácsülés valamennyi előterjesztett jelentést egyhangúlag jóváhagyta. (MTI) Párdi Imre Moszkvába utazott Megbeszélések a gazdasági együttműködésről Pávdi. . Imre,, , az Országos Tervhivatal elnöke pénteken Moszkvába utazott, hogy ott N. K. Bajbakovval, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökhelyettesével, az állami tervbizottság elnökével megbeszélést folytasson a két ország közötti gazdasági együttműködés időszerű kérdéseiő. (MTI) Háromszor jeleztek légiriadót Saigon körül támadtak a népi erők Rakétákkal lőtték Hanoit • Általános mozgósítás Dél-Vietnamban Az amerikai légierő B—52-es nehézbombázói nagy arányú szőnyegbombázásokat hajtottak végre a a dél-vietnami főváros körzetében, hogy megakadályozzák a felszabadító erők feltételezett nagyobb csapatösszevonásait. Ismét támadták a Demokratikus Vietnam területét is: Hanoiban háromszor volt tegnap légiriadó, s hat amerikai támadó gépet lőttek le a VDK fölött. Az amerikai légierő B–52- es nehézbomibázói két év óta nem hajtottak végre Saigon körzetében olyan nagy arányú szőnyegbombázásokat, most, péntekre virradóan, mint A nyolcmotoros óriásgépek 14 hullámban bombázták a fővárosi katonai körzet területét abban a feltételezésben, hogy a felszabadító erők nagy arányú csapatösszevonásokat hajtanak végre Saigon kapui előtt. A nyugati tudósítók írják: Saigonban egész éjjel remegtek az ablakok a szűnni nem akaró légitámadások következtében. Ugyanakkor Saigontól 10, 12 és 27 kilométerre zajlottak le pénteken jelentősebb összecsapások a felszabadító fegyveres erők és a Thieu-katonaság között A fővárosból északnyugat felé vezető 13. számú országút több szakaszán — a saigoni jelentés szerint — »felfüggesztették forgalmat«. (A saigoni katonai a körök szóhasználatában a »felfüggesztés« gyakorlatilag az ellenőrzés lenti!) A népi elvesztését jelzők Saigon hegy környékén tegnap öt falut felszabadítottak. A B—52-es légierődök csütörtökön és pénteken egyébként 1260 tonna bombát szórtak le a főváros közelében a szabadságharcosok feltételezett állásaira. A B—52-esek ezenkívül támadták az úgynevezett északi front tartományait, a Da Nangtól délre elterülő hadműveleti övezetet és a kambodzsai határ mentén húzódó felszabadított területeket. A felszabadító fegyveres erőknek a saigoni alakulatok ellen végrehajtott rajtaütésszerű támadásai e héten már másodszor emelkedtek egy 24 órás időszakon belül száz fölé. Pénteken közzétették Saigonban Tran Thien Khiem miniszterelnök, had- és belügyminiszter rendeletét, amely felszólítja a fegyveres erőkhöz nem tartozó összes férfiakat, jelentkezzenek vagy a (Folytatás a 2. oldalon.) Az egész gazdaságnak nyereségesen kell termelnie Dr. Dimény Imre előadása az állami gazdaságok vezetőinek tanácskozásán arab hármas csúcs Pénteken a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében rendeznék meg az állami gazdaságok vezetőinek második országos tanácskozását, amelyen több mint négyszázan vettek részt. Dr. Dénári Lajos mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes megnyitója után dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter értékelte a mezőgazdaság szocialista állami nagyüzemeinek munkáját. Dr. Dimény Imre elmondotta, hogy a gazdaságok területi koncentrációja lényegében befejeződött: átlagos földterületük alkalmas a korszerű termesztési és tartási technológiák széles körű bevezetésére. A gazdaságok munkájánál előtérbe lépett a gazdaságosság és a jövedelmezőség, amit az is jelez, hogy a úgy alakították ki nagyüzemek termelési szerkezetüket, hogy lehetőség szerint , a legnagyobb nyereséget érhessék el. A rentábilis gazdálkodás előmozdítására egész sor, s azóta már bevált központi intézkedés történt. Ezután rámutatott: a gazdaságokban különböző módon növekedett a termelés és a nyereség; ebben a tekintetben eléggé nagyok a különbségek, ami a vezetés hatékonyságával és az eltérő természeti adottságokkal függ össze. Kifejtette: a kedvezőtlen természeti adottságok valóban sok mindent meghatároznak, de a gazdaságok vezetőinek ilyen körülmények között is lehetőségük van az eredményes gazdálkodás megszervezésére, amit egész sor jó példa bizonyít. Sajnos, az ellenkezőjére is van példa: a gazdaságvezetés hibája miatt 1971-ben kilenc gazdaság került nehéz anyagi helyzetbe. A bajok forrása itt a vezetők gyengesége volt, nem pedig a természeti adottságok mostohasága. A nem kellően megfontolt vezetési döntések következménye, hogy helyenként a vállalati alapokat túlságosan nagy összegű hitelek felvételével terhelik, ami anyagi nehézségeket teremt. — A Vezetőknek azt is tudomásul kell venniök, hogy ma márnem elegendő néhány termelési ágban kiugró eredményeket felmutatni, hanem a közgazdasági környezet figyelembe vételével az egész gazdaságot kell nyereségesen vezetni — mondotta. Ezután arról szólott, hogy a fejlesztésnél alapos megfontoltságra van szükség, a türelmetlenség nem jó tanácsadó. A koncentrálódás és a szakosodási semmiképpen folyamat például sem járhat együtt az állóeszköz-állomány idő előtti selejtezésével. Elismeréssel szólt dr. Dimény Imre arról, hogy az állami gazdaságok a magasabb szintű gazdasági együttműködés, a társulás lehetőségeinek megteremtése óta szorgalmazzák a különféle anyagi érdekeltségen alapuló közösségek létrehozását. Eddig két egyesülést és ugyanennyi közös vállalatot alapítottak és mintegy hetven egyszerű gazdasági társulás szerveződött közreműködésükkel. Az együttműködés bővítésének fontos követelménye, hogy a gazdaságok felismerjék: a többletnyereség feltétele az összehangolt munka, a leggazdaságosabban előállított, kitűnő minőségű végtermék. A nagyobb nyereség alapja tehát a közös munka és a közös érdekeltség. A miniszter leszögezte: az élelmiszergazdasági együttműködés továbbfejlesztésénél olyan termelési és árukapcsolatok kialakítására kell törekedni, amelyekben az érdekeltek — a termelők és a feldolgozók — a többletjövedelmet közreműködés arányában osztják meg egymás között. Ezután Klenczner András, az állami gazdaságok központjának vezérigazgatója számolt be a nagyüzemek eredményeiről és terveiről. — A nagyüzemek úttörő munkával járultak iparszerű termelési hozzá az rendszerek kialakításához és a szántóföldi növénytermesztés fellendítéséhez, s nagyobb összegű beruházásokkal foltozták a termelést — mondotta, s a továbbiakban a beruházásokról szólott, majd arról, hogy a munkaszervezést még javítani kell és a műszaki fejlesztést is megalapozottabbá kell tenni. A tanácskozás részvevői ezután megvitatták a mezőgazdasági termelés, feldolgozás és forgalmazás időszerű kérdéseit. A tanácskozás ma, szombaton folytatódik. Véget ért Kairóban pénteken véget ért az Arab Köztársaságok Szövetsége elnöki tanácsának 5. ülésszaka. Ennek keretében Szadat egyiptomi, Kadhafi líbiai és Asszad szíriai elnök kétnapos tanácskozáson áttekintette a jelenlegi közel-keleti politikai és katonai helyzetet, valamint a szövetség egyes szervezeti kérdéseit. Mohamed Ahmed, a tanács titkára az ülésszak után közölte: az államfők megvitatták a két Jemen közötti testvérgyilkos háború kérdését, és megbízták Szadat elnököt, hogy a két államban ténymegállapító körúton levő személyes megbízottjának visszatérése után — tegye meg a szükséges intézkedéseket a konfliktus rendezésére. Az elnöki tanács tanulmányozta az NSZK-ban élő arab állampolgárok ellen hozott intézkedéseket, és úgy döntött: hasonló korlátozásokat léptet életbe a három köztársaságban tartózkodó NSZK-állampolgárokkal szemben. Az Elnöki Tanács ülésszakának befejeztével Kadhafi líbiai államfő elutazott Kairóból. Gierek befejezte Párizsi tárgyalásait Edward Gierek, a LEMP Központi Bizottságának első titkára és Georges Pompidou francia köztársasági elnök pénteken Párizsban aláírta a Lengyel Népköztársaság és Francia Köztársaság barátsági a és együttműködési nyilatkozatát — jelentette a TASZSZ. Edward Gierek párizsi tárgyalásairól nyilakozatot adott a lengyel távirati iroda (PAP) munkatársának. Kijelentette, hogy elégedett párizsi látogatásának eredményével. Az aláírt két okmány nagy jelentőségű a lengyel—francia kapcsolatok további fejlődése és erősödése szempontjából. Az egyik — a barátságról és együttműködésről szóló nyilatkozat — politikailag is nagyon fontos. A másik okmány a gazdasági, ipari és tudományos, műszaki, együttműködéséről szóló szerződés. Ez megerősíti az együttműködésről eddigi szféráit, újakat jelöl ki, megteremti ehhez a szélesebb kereteket és a kedvezőbb feltételeket. Edward Gierek, az LEMP KB első titkára és kísérete pénteken befejezte franciaországi látogatását, és Párizsból hazautazott Varsóba. (MTI) • Munkáspárti kongresszus nem állt ki a javaslat mellett A brit munkáspárt kongresszusa pénteken nem volt hajlandó kiállni egy olyan határozati javaslat mellett, amely követelte az internálások haladéktalan megszüntetését, Írország egyesítését és a protestáns ultrák »fegyveres klubjainak« leszerelését. A blackpooü országos kongresszus pénteki zárónapján vitára bocsátott határozattervezetet azokban az órákban vonatta vissza a pártvezetés, amikor Belfastban megerősítették a hírt, hogy egy szélsőséges protestáns csoport átcsapott az Ír Köztársaság területére, és ott fegyvereket zsákmányolt (állítólag az illegális IRA ideiglenes szárnyétól). Az Írországgal kapcsolatos szavazás volt a munkáspárti kongresszus záróakkordja, blackpooli kongresszusi teremben október 11-én a konzervatív pártkongresszus ül össze. Vasárnapi számunk tartalmából LAJOS GÉZA: A nagyváros az Ob partján (3. oldal) REZES ZSUZSA: „Alvó óriás“ (4. oldal) HORÁNYI BARNA: Őrző gömbakácok alatt (5. oldal) LESKÓ LÁSZLÓ: Gyökerek (7. oldal) SZEKERÉNYI LEHEL: Egy vonattal később (8. oldal) PINTÉR DEZSŐ: A nagy üzletek vége (iö. oldal)