Somogyi Néplap, 1973. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-22 / 68. szám

tp5 Ára: 80 fillér Somogyi Néplap W­S­Z­H P S­OM­O­G­Y MEGYEI B­IZO­TTSÁGÁNAK LA­P­J­A XXIX. évfolyam 68. szám 1973 március 22., csütörtök Megkezdődött az országgyűlés tavaszi ülésszaka Beszámoló a kormány kétéves munkájáról „Minden lehetőségünk megvan a negyedik ötéves terv teljesítéséhez”4 A Parlamentben tegnap megkezdődött aíz országgyűlés tavaszi ülésszaka. Legfel­sőbb államhatalmi testületünk tanácskozá­sán részt vett Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizott­ságának első titkára, Fock Jenő, a Minisz­tertanács elnöke, Aczél György, Fehér La­jos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Németh Károly és Nyers Rezső, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagjai, továbbá a Köz­ponti Bizottság titkárai, a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált diplomáciai képvi­seletek számos vezetője. Az ülést Apró Antal, az or­­i munka és leírhatatlanul nehéz szággyűlés elnöke nyitotta­­ körülmények között vívott ön­­meg. Megemlékezett történés­­i védelmi harc után a túlerő­­műnk kimagasló forradalmi­ben levő nemzetközi és hazai eseményének évfordulójáról, a Magyar Tanácsköztársaság megalakulásáról. — Munkásosztályunk, dolgo­zó népünk — mondotta — a Nagy Októberi Szocialista Forradalom példáját követve megdöntötte a tőkés—nagybir­tokos uralmat, kezébe vette sorsának irányítását, és Szov­­jet-Oroszország példáját kö­vetve elsőnek teremtett prole­tár hatalmat a Duna völgyé­ben. A tanácsha­talom létre­hozásával hazánk a haladás élvonalába került. Olyan­ tár­sadalmi rend megvalósításáért vívott hősi harcot, amely új korszakot nyitott a dolgozó emberiség számára, és azóta legyőzhetetlen világrendiszer­­ré vált. Bebizonyította, hogy csak a szocialista rendszer ké­pes véget vetni a tőkés ki­zsákmányolásnak, a népek elnyomásának. — A Ma­gyar Tanácsköztársa­ságot 133 napi csodálatos alkotó reakció leverte. Eszméi azon­ban ki­téphe­tetlenül éltek a munkásság és a tovább sze­gényparasztok szívében, és mindazokéban, akik megértet­ték, hogy csak a munkáshata­lom hivatott új útra vezetni a nemzetet.­­ Csaknem három évtize­de, hogy a Szovjetunió felsza­badító harca és a magyar dol­gozó nép forradalmi küzdel­me elsöpörte a 25 éves ellen­forradalmi rendszert, s a szo­cializmus ügye győzött ha­zánkban. A Tanácsköztársaság céljai most megvalósultak. magyar nép' — a munkásosz­­­tály és pártjának vezetésével, a szocialista országok testvéri közösségére támaszkodva — sikeresen munkálkodik a szo­cialista társadalom teljes föl­építésén. így lett népköztár­saságunk jogos örököse és hű­séges folytatója a Magyar Ta­nácsköztársaság ügyének, for­radalmi hagyományainak — hangoztatta Apró Antal Az országgyűlés elnöke ez­után bejelentette, hogy az Elnöki Tanács a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvény­­erejű rendeleteiről szóló je­lentését az országgyűlésnek­­ bemutatta. A jelentést a kép­viselők tudomásul vették. A Minisztertanács megbízásából dr. Korom Mihály igazságügy­miniszter benyújtotta az or­szággyűlésnek a büntető eljá­rásról szóló törvényjavaslatot. Az ügyrendnek megfelelően arról is tájékoztatta a képvi­selőket az országgyűlés elnö­ke, hogy hatan nyújtottak be interpellációt. Az országgyűlés ezt köve­tően elfogadta az ülésszak tárgysorozatát­:­­1. A Minisztertanács elnöké­nek beszámolója a kormány munkájáról; 2. A büntető eljárásról szó­ló törvényjavaslat; 3. a Legfelsőbb Bíróság el­nökének megválasztása; 4. interpellációk. A napirendnek megfelelően ezután Fock Jenő, a Minisz­tertanács elnöke emelkedett szólásra. statisztikáról javaslatokat­ szóló törvény- Erősödtek a szocialista vonások Hazánkban a közrend és a közbiztonság szilárd. Bizton­sági szerveink őrködnek a belső megbízhatóan rend meg­óvásán, határozottan fellépnek a bűncselekményeket elköve­tőkkel szemben. A bíróságok ítéletei következetesek, bár a kormány megítélése szerint kí­vánatos lenne gazdasági bűn­­cselekményeknél, vétségeknél az anyagi kártérítéssel, a pénz­­büntetéssel keményebben élni. Fegyveres erőink tervszerűen fejlődnek. Néphadseregünk fejlesztését a Varsói Szerző­désbe tömörült országok had­seregeivel összhangban, egysé­ges elgondolások alapján vé­gezzük. A követelményeknek megfelelően és lehetőségeink arányában folytatjuk ellátásu­kat korszerű harci, technikai eszközökkel. A személyi állo­mány jól­ kiképzett, po­litikai­­erkölcsi állapota jónak mond­ható. Szélesebb alapokra he­lyeztük a honvédelmi felkészí­tést, a polgári védelmi okta­tást Tovább fejlődött népünk ál­talános műveltségi színvonala. Erősödtek a népünk munkájá­ra és magatartására jellemző szocialista­ vonások. Alapvető célunk, hogy felkészítsük az ifjú nemzedéket élethivatására, az építő munkára, a szakmára, a közösségi és magánéletre, a szabad idő értelmes és kultu­rált eltöltésére. Igyekszünk felkelteni az ifjú nemzedékiben, de az idősebb generációkban is az önképzés és továbbképzés, az ismeretek szüntelen megújításának és gyarapításának igényét. Az irodalom és a művészetek álta­lában a szocialista eszmeiség jegyében fejlődnek. Fock Jenő beszéde Tisztelt Országgyűlés! Kormányunk munkájának középpontjában a Magyar Szocialista ,­­ Munkáspárt X. kongresszusa határozataiból adódó feladatok és az ország­­gyűlés által két évvel azelőtt elfogadott kormányprogram megvalósítása áll. Az 1971-ben jóváhagyott kormányprogram időarányos részét végrehajtot­tuk. Hazánkban szilárd alapokon, vívmányaink résével erősödik továbbfejlesz­rendszerünk. Munkásosztályunk, dolgozó né­pünk helytállása nyomán tár­sadalmunk építése tervszerűen halad, előbbre léptünk a szo­cializmus teljes felépítésének útján. Az ország belpolitikai hely­zete kiegyensúlyozott. Az ál­lamhatalom szilárd, alapvetően minden területen érvényesül pártunk iránymutatása alapján a munkásosztály vezető szere­pe. Tovább erősödött állam­rendszerünk politikai alapja, a munkás-—paraszt szövetség. Fejlődött a társadalom dolgo­zó osztályainak és valamen­­­nyi rétegének összefogása. Fokozódik a dolgozók részvétele a közügyek intézésében kidolgozása­ Társadalmunk lényegétől el­választhatatlan a közéleti de­mokratizmus, a szocialista közgondolkodás és a közer­­kölcs­ fejlesztése. Az üzemi, a tanácsi szervek megszervezeték, és útján, a te­­a­tömeg- mozgalmak keretében egyre fokozódik a dolgozók részvé­tele a közügyek intézésében. Mind teljesebbé válik a kép­viseleti szervek szerepe, a nép egyre inkább saját ügyének intézője. A kormány különös gondot fordít a törvények és jogsza­bályok gondos előkészítésére. Megválasztása óta olyan tör­vényjavaslatokat terjesztett az országgyűlés elé, mint a szö­vetkezeti mozgalom erősítését szolgáló,­­ a szóló, valamint szövetkezetekről a fiatalok problémáinak gyorsabb és szervezettebb megoldását elő­segítő ifjúsági törvény javas­lata. A kormány részt vállalt a BBódasított alkotmány­­es szövegének­ban is. Az állami feladattá vált egészségügyi politikánk alapel­veit és célkitűzéseit tartalmaz­za a megalkotott új egészség­­ügyi törvény. Az igazságszolgáltatás haté­konyságát, a törvényesség biz­tosításának fokozását szolgál­ták a bíróságiról és az ügyész­ségről alkotott törvények­. A népgazdasági tévézésről szóló törvény megalkotása pedig egy negyedszázada meglévő való­ságot, tartós, időálló gyakorla­tot igazolt, amely társadalmi és állami rendszerünk egyik alapvető intézménye volt és marad. Még ebben az évben hasonló jelentőségű törvények megal­kotása vár legfőbb államhatal­mi és államigazgatási szer­veinkre. Az­­ országgyűlés jelenlegi kerül­eti & büntető­el­járásról szóló törvényjavaslat megvitatására és várhatóan el­fogadására. Az országgyűlés őszi ülésszakán kívánja a kor­mány előterjeszteni a minisz­teri felelősségről, valamint a Évről évre nő a nemzeti jövedelem Tisztelt Képviselő Elvtársak! A kormány az MSZMP X. kongresszusa határozatainak végrehajtására, az országgyű­lés által jóváhagyott program­jának, valamint pártunk Köz­ponti Bizottsága időközbe ki­dolgozott útmutatásainak megvalósítására az eltelt két évben számos határozatot, rendeletet hozott. Országunk gazdasági fejlő­dését jelzi, hogy a nemzeti jö­vedelem évről évre érdemlege­sen nő. Az eddigi ütemet foly­tatva és az 1972. évi főbb ará­nyokat megtartva,­­ minden le­hetőségünk adott a negyedik ötéves terv teljesítéséhez. Az eredmények mellett szin­te természetes, hogy gazdasági életünkben részben az­­ ötéves tervünket megelőző időszakiból eredő nehézségek is jelentkez­tek. Kedvezőtlenül alakult a nemzeti jövedelemből a felhal­mozás aránya, a külkereske­delem és a költségvetés egyen­súlya. Ezeket a kedvezőtlen je­lenségeket és a teendő intéz­kedéseket 1971 decemberében megtárgyaltuk a párt Közpon­ti Bizottságában, a kormány­ban, az országos gazdasági ak­­­ívaértkezeleten és más fóru­mokon, végül az 1972. évi terv és költségvetés vitája során az országgyűlésben. In­tézked­éesek 1972-ben mindhárom területen javulást értünk el. Minden erőnkkel arra törekszünk. (Folytatás a 2. oldalon) Kw70rí7*s. en­ állt fliMvniás KapOSváron Mártírjaink harca nem vert in­ábavaló... Százak gyűltek össze tegnap délelőtt Kaposváron, Latinca Sándor szobra előtt, hogy tavasz első napján kegyelettel a emlékezzenek 1919. 21-re, amely az első, március szabad tavaszt hozta a igazán ma­gyar népnek. A Himnusz elhangzása után Fazekas Judit, a Közgazdasági Szakközépiskola tanulója el­szavalta Kuczka Péter Min­denkinek, mindenkinek című versét, majd Somogyi József, a városi pártbizottság titkára mondott ünnepi első be­szédet. — Mi, Kaposvár dolgozói, kommunistái, emlékezni és kegyeletünket leróni jöttünk a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 54. évfordulóján Latim­on Sándor szobrához. Az itt elhelyezendő koszorúk a hála virágai dicső elődeink, a szocialista magyar forradal­márok, a mártírok emléke előtt. Azok előtt, akik a világ első szocialista államának, Szovjet-Oroszországnak a pél­dáját követve teremtették­­ meg a Magyar Tanácsköztár­­saságot Minket 'kaposváriakat különös büszkeséggel tölt el az a tudat, hogy a proletár­­diktatúra idején városunkat »kis Moszkvának« hívták. Beszélt ezután a szónok a Tanácsköztársaság rövid fenn­állásáról, a megdöntés okairól, s a fehérterrorista különítmé­nyek kegyetlenkedéseiről, La­tinca Sándor, Tóth Lajos, Szalma István és a többi már­tír hősi helytállásáról. beszédét így fejezte be:Majd — Amiért mártírjaink küz­döttek, nem volt hiábavaló. Az osztályharcban fél évszázada ontott vérük festette vörösre a proletariátus lobogóját. Azt a lobogót, amely csaknem har­minc esztendeje diadalmasan leng a kaposa megyeházán. Ezután a párt-, állami és tömegszervezetek képviselői a munkás gyászinduló hangjai mellett helyezték Latinta Sán­dor szobrához az emlékezés, a kegyelet koszorúit A megyei és a városi pártbizottság ne­vében Kocsis László, Róna Imre és Somogyi József, a me­gyei párt-vb tagjai koszorúz­tak. Majd koszorút helyeztek el a szakszervezetek, a Haza­fias Népfront­, a megyei és a városi tanács, valamint a KISZ képviselői. Az ünnepség az Internacio­­náléval fejeződött be. Mártírjainkra emlékeztek tegnap az 503. sz. Szakmunkás­képző Intézet Tóth Lajos t­i­­zenkilences mártír nevét vise­lő kollémiuimában is. Pintér Kálmán, az intézet igazgatója köszöntötte a vendégeket; So­mogyi Józsefet, a városi párt­­bizottság első t­itkáráit, Mákos Gyuláit, a megyei pártbizott­ság munkatársát, és Tóth La­jost, a mártír fiát, illetve a­ városi és a megyei tanács mun­­­­katársait. Ezután rövid beszéd­ben méltatta a Tanácsköztár­saság jelentőségét, hős harco­sainak nagyszerű példáját. — Nagy és felemelő érzés — mondotta —, hogy ezen a ne­vezetes napom, március 21-én egy olyan emléktáblát ava­tunk fel iskolánk kollégiumá­ban, amire egy nagy forradal­már, egy kiemelkedő munkás­vezető, Tóth Lajos nevét vés­ték föl.­' Beszéde után a mártír fia meghatottam mondott köszö­netét. Megemlékezett forradal­már édesapjáról, s azt, kérte a tanulóktól: »Mártírjaink, köz­tük édesapám emlékét is, ta­nulmányi eredményeik foko­zásával, szocialista hazánk épí­tésének meggyorsításával ápol­ják.«. Ezután a Szentendrei Tibor szakoktató által tervezett és készített emléktábláit átadta Vermes Vilmosnak, az intézet párttitkárának. Itt, a mártír nevét megörö­kítő emléktábla előtt tettek es­küt az intézet KISZ-tagjai, megfogadva, hogy méltóak lesznek a kollégium névadójá­hoz. Megemlékező tartottak tegnap ünnepségeket Kaposváron s több üzemiben, intézményben, megkoszorúzták a Tanács­­köztársaság mártírjainak a városban levő emléktábláit. Sz. L. Az intézet párttitkára és a mártír fia az emléktábla előtt. Koszorúzás Latinca Sándor szobránál.

Next