Somogyi Néplap, 1975. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-16 / 165. szám

A MAGASABB EGYSÉG KULTÚRÁJA Fényorgona a klubban A néphadseregben folyó művelődési tevékenység kere­te, alapja a klub. A pihenő, szabad idejüket töltő katonák legkedveltebb tartózkodási he­lye. A körletekben nek megvan a maga minden­helye, szigorú katonás rend uralko­dik. Ott nyilvánvalóan nem ragasztanak képet a falra,­nem állítanak tévét a sarok­ba. Az alegység klubja vi­szont módot ad arra, hogy ízlésüknek, ötleteiknek megfe­lelően alakítsák ki. Egység­szinten is folyik verseny a klubok között, és magasabb szinten is. A legjobbak el­nyerhetik a Magyar Népad­sereg kiváló klubja címet, sőt, az ezen felül is kiválóak a KISZ KB aranykoszorús ki­tüntetését. Ilyen klubban is jártunk a híradósoknál. A névadójuk stílszerűen Puskás Tivadar. Van ezeknek a kluboknak egy közös vonásuk: az úgy­nevezett »presszósarok**. Egy ötletesen kialakított »­bárpult«, mögötte a kávéfőző. Cigaret­tát és üdítő­­ italokat is árul­nak. Az említett olyan ügyesen van híradósoké lítva, hogy bármelyik összeál­pres­­­szónak díszére válna. A falon a program általános művelt­ségi vetélkedőt hirdet, ötletes térelválasztó elem osztja ket­té a termet Az egyik polcon pedig akváriumot látunk — a fényben fürdő aranyhalak az akvarista honvédek büsz­keséget Pácser Bálint főhadnagy: — A klubok között a jó értelemben vett rivalizálás tapasztalható. A klubvezető­ség a bevonulókat azonnal felméri, kinek mi a hobbyja, mihez ért, mivel tölti legszí­vesebben szabad idejét ők azután feltalálják magukat itt Nemcsak vetélkedőket tarta­nak, hanem kulturális bemu­tatókat is. Indulhat a hang­szeres szólista, az énekes, a versmondó... Ezeket először alegység­ szinten rendezik. Itt azonban máris jelentkezik az egység politikai mukásai szá­mára a feladat. Egyrészt hogy biztosítsák a munka fo­­lyam­­atosságát, bemutatót tar­tanak tehát egységszinten is. Másrészt arra is kell kerlni, hogy a katonák töre­fej­lesszék képességeiket, igényei­ket. A magasabb egység ke­reteiben pedig mi is törő­dünk azzal, hogy a legjobbak találkozzanak. Hamarosan tartunk is egy ilyen bemuta­­tót. Nemcsak az előadók ver­senyezhetnek majd, hanem a ] nem mellőzhetjük annak a képzőművészek és a fotósok i műanyag fonalból készített is­ I faliképnek a megemlítését. Hogy az ügyes kezűeknek , amely — nyugodtan mond­­sem kell tétlenkedniük, arra­­ hatjuk — már iparművészeti igen jó példa egy másik ala- mércével mérhető, kutatnál a légvédelmi tüzérek Mireó Lénárt százados, al­egységparancsnok , Delta szakköre. Technikai ér­deklődésű emberek gyűltek itt össze. A kiváló címet megszerzett alegységi klub valóságos reprezentánsa talá­lékonyságuknak. A deltások fényorgonát készítettek a klubba ... Forog a nagylemez, és a hangszínnek, hangerős­ségnek megfelelően különböző színű fények világítják meg a termet. — Mikor legelőször kipró­báltuk, az ügyeletes tiszt fel­küldött­e megkérdezni, hogy tűz van-e a klubban... Azonban minden jó ötletnek van lét­joga nálunk — mond­ja az egyik honvéd. A polcon egy repülőgép makettje áll, mellette pedig a deltások másik büszkesége, az elektronikus eredményjel­ző. A tüzérek szellemi vetélke­dőjén az eredményeket úgy jelzik, mint a tévében. A klubban azonban egy szakkör eredményeit is m­ásik lát­hatjuk — a képzőművészekét. A szakkör vezetője a kis­plasztikának is avatott mes­tere, főtiszt, politikai munkás. A presszósarkot itt magya­rosan alakították ki, népi hímzések borítják a falat, sárközi tányérok Szemközt pedig a sorakoznak. középkor harci eszközeit készítették el — valamelyest szelídebb ki­vitelben —: vért és pajzs, dárda és buzogány látható a falon. A részletes bemutatásnál Tröszt Tibor !­:j* ( (Folytatjuk.) — Amikor az eskütétel van, feljöhetnek a szülők a kör­letekbe, és ide a klubba is. Nem minden büszkeség nél­kül mondom: elcsodálkoznak sokan, mert ilyenre nem szá­mítanak ... Itt tartjuk a szü­lői értekezleteket. Eltelik két év, a régiek mennek, az­­ újak jönnek, de mindegyik­ből itt marad valami. Az újí­tókedvükből, az ötleteikből. A klubvezető — foglalkozá­sa mérnök — Bulyovszki De­zső tizedes. — Már a gimnáziumban is vezettem klubot. Itt persze más feladatok vannak. Először nálunk is az a cél, hogy fel­mérjük, ki mihez ért. Egyéb­ként a klub arra is alkalmas, hogy az újoncok és a másod, harmad időszakos katonák gyorsabban összekovácsolód­­janak. Hiszen a bejövőknek még minden új, nem egyszer még nagy a félsz is bennük. Itt nagyobb a kötetlenség, ol­dottabb a hangulat. Persze, akad a harmad időszakosok körül is tennivaló, mert né­hány leszerelés előtt álló azt hiszi, övé a világ... A klub szabályai mindenkire érvénye­sek. Csak »mellékesen« jegyzem meg: a klubban tartja össze­jöveteleit az amatőr csillagász és a sci-fi szakkör is. Presszósarok. Barátaink életéből Lengyel plakátok és bélyegek a megyei könyvtárban (Folytatás az 1. oldalról.) A másik lengyel kiállítás a megyei könyvtár előadótermé­ben látható. Voltaképpen gaz­dag kulturális keresztmetszet­nek is nevezhetjük, mert­­ a plakátművészek reprezentáns alkotásai mellett a bélyegeket és néhány könyvészetileg is nagyszerűen sikerült kötetet láthatunk a tárlaton. Az »utca művészete«*, a megszólító erejű, propagan­­disztikus célzatú plakátkészí­tés igényes válogatása ez a tárlat. Annak a néhány mű­vésznek a példája, akinek a művei itt teret kaptak, szem­léltetik, hogy mennyi ötlet, céltudatos alkotói végiggon­­doltság, kifejező erő sűrűsödik a mai lengyel plakátművészet­ben. Ugyanúgy jellemző ez a po­litikai célzatú és indíttatású képekre, mint a kulturális lé­tesítményekbe invitáló, vagy eseményekre toborzó plaká­tokra. Kétségkívül ez utóbbi rendkívül gazdag és színes vi­lág. Mellékelt képünkön a Bo­risz Godunov című opera elő­adásának figyelemfelhívó rek­lámját látjuk, mondhatni szin­te tömöríti a jó plakát vala­mennyi erényét. Megkapja a tekintetet különösségénél fog­va,­ egyben a formák játékos variációival már árulkodik a történet szereplőjéről és hely­színéről, valamint karakteré­ről. Hasonlóképpen jellemez­hetjük a két kiállított cirku­szi plakátot vagy a zenei ese­ményekre, dzsesszműsorra hí­vó képeket is. Az idegenforgalom két be­mutatott reklámplakátja ötle­teivel, igényes grafikájával ugyancsak méltó helyet kapott a sorban.­­ Nem túlzás azt mondani, hogy művészetté, technikai bravúrrá nőtte ki magát a bé­lyegkészítés. Azt hiszem, a fi­­latelisták igen sok érdekesség­re lelnek a kronologikus sor­rendben sorakozó bélyegekben, blokkokban. De nemcsak a bé­­lyegszakértőknek ajánljuk fi­gyelmébe ezeket a nagy mű­gonddal elkészített, mutatós sorokat, megszemlélésük eszté­tikai élményt is nyújt. Különö­sen a Kopernikusz-évforduló adott sok ihletést, ötletet mind a plakátok, mind a bélyegek készítőinek. A lengyel csilla­gász portréját számos ötletes megoldást alkalmazva kapcsol­ták össze az életműve nagysá­gát hirdető, szemléletes áb­rákkal. Természetesen kicsinyítve, de találkozhatunk a bélyege­ken Lengyelország tájaival, népművészetével és műalkotá­saival is. A könyvészeti anyag — ha szűk is a keresztmetszet — mindenképpen a könyvkészí­tés ízléséről, korszerűségéről árulkodik. Útikönyvek, albu­mok, antológiák, tudományos, technikai jellegű művek sora­koznak a tárlókban. Sokan megállnak Kaposvá­ron az illatszerbolt kirakata előtt. A stilizált lengyel címer vevőket, érdeklődőket csalogat. Lengyel iparművészeti termé­keket árulnak az üzletben —■ egyben mindez kiállítás is. Kü­­lönösen a népi motívumokat ügyesen felhasználó bőrdísz­műáruk vonzóak, de díszére válnak a modern lakásnak a faragványok is. Ékszerdobo­zok, ládikák, hamutálak szem­léltetik a lengyel népi fara­gók stílusjegyeit, a népi ipar­művészet értékeit. T. T. — Az alsó-, közép- és fel­sőfokú oktatás feladatait messzemenően meghatározta a párt oktatáspolitikai határo­zata, amelyet a XI. kongres­­­szus is megerősített — mond­ta tegnap dr. Polinszky Ká­roly oktatási miniszter a saj­tótájékoztatón, amelyet az el­múlt iskolaév tapasztalatairól, és a következő év feladatai­ról tartott. Mi jellemezte az előző is­kolai évet? Új helyzetet teremtett a Művelődésügyi Minisztérium kettéválása oktatási­­ és kultu­rális minisztériumra, s munkát, is ennek a »bontás­a­nak** megfelelően irányítják a legmagasabb szinten. Sok eredménye van az 1974—75-ös tanévnek. Az ál­talános iskolák alsó tagozatá­ban eredményesen halad, komplex matematika oktatási a kísérlet, amely a következő években tovább folytatódik. Országosan jók a tapasztala­tok az első osztályokban bu­kás nélkül továbbhaladó kis­diákoknál. Ahogy a mi me­gyénkben is bevált a kísérlet, úgy az ország többi részében is. Ezt is kiterjesztik a kö­vetkező években. Ugyancsak az általános iskola alsó tago­zatosainak munkáját segíti az úgynevezett osztályok beindítása, korrekciós ezekbe köztudottan azok a gyerekek kerülnek, akik valamilyen okból nem érik el a koruk­nak megfelelő iskolaérettségi szintet. Az elmúlt tanévben visszaállították gyekkel való riumot, hogy fiatal szakmun­­­­kások — köztük most már ismét­­ azok is, akik levelező úton az érdemje­­l érettségiztek — minél na­­értékelést az­a­gyobb számban jussanak egyes érettségin. Ahogy a miniszter s­zemre. A következő tanévben elmondotta, sem a pedagógu­­s a közgazdasági egyetem, a sok, sem a szülők nem jo­ J gödöllői agrártudományi, van. Új tankönyvek, tantervek Sajtótájékoztató az Oktatási Minisztériumban­ ­adták örömmel az érettségi­vel kapcsolatos előző intéz­kedését. Az, hogy csupán »Megfelelt**, »Nem felelt meg« és »Kiválóan megfelelt« — nem volt az felelő módja. Bár az érettségivel kapcso­latos rendelkezéseknek ez a része nem vált be, sok más igen. Mint például az, hogy bővült a választható tantár­gyak köre, hogy egyre több helyen együtt oldják meg az írásbeli érettségit és a felvé­teli vizsgát. A következő nevelési arány­ szempontból egy­lamint az Eötvös Loránd Tu­dományegyetem is részt vesz képzésükben. Javult a gyer­mek- és ifjúságvédelmi min­­i Ús tankönyvek, valamint ka is ,— a következő évek­­i­g tanári és értékelés meg-­­ ben a felmérések tapasztala­­t írására hirdet diákkézikönyvek pályázatot a taj és az igények szerin­t na­ | minisztérium. A tankönyvek gyobb, területi gyermekvédő­­ többsége — különösen az ál­­körzeteket hoznak létre. A­talános iskolákban — nem íe­. ..... . , f­lel meg a követelményeknek. A minisztérium tavaly­­ A következő tanévben komplex vizsgálatot tartott megkezdik a pályázók néhány megyében. A vizsgá­lat tárgya a tanácsok és az iskolák kapcsolata volt. Ugyanakkor erről a témáról két megyei tanácselnök — években ezeknek a lehetősé- nógrádi és a somogyi — szá­­geknek a körét tovább bovi­­s most be­­tik. Az idén érettségiztek elő- s szőr óvónők a középiskolák­ ] Milyen feladatok várják a ban. A tizennyolc éves fia- pedagógusokat a következő tál pedagógusok­­ munkájára a tanévben? — ezt a gondolat­óriási szükség van, nem je­­­­sort vázolta tájékoztatója mi senti azt, hogy ők csak az érettségiig juthatnak el — az egyetemek is nyitva állnak előttük." Tavaly kezdték meg tanul­és már felkért tankönyvírók azoknak a a munkáknak az elkészítését, amelyek megfelelnek az év­tized végére bevezetésre ke­rülő új tantervek követelmé­­nyeinek. A munkásosztály képzéséhez járul hozzá a szakmunkásképző intézetek oktatási rendszerének fejlesz­tése. Jövőre már új óra- és tanterveket vezetnek be. Ta­valy felmérték az oktatási eszközökkel való ellátottságot, az új tanévben pótolják a hiányosságokat. Új dolog a tanítóképzés főiskolai rangra emelése. Az ősszel kezdődő tanévben tanítóképzők többsége — köz­­­lük a kaposvári is — főisko­­­­laként működik. A miniszté­rium nagy gondot fordít arra, ben. A vizsgaeredmények jók, j lésben pedig központi helyet hagy a felsőoktatási intéz mé­sodik részében dr. Folinszky Károly. Jövőre lesz 30 éves a szo­cialista oktatás és az úttörő­mozgalom. A két évforduló mányaikat az egyetemen­­ méltó megünneplése a tanév azok a fiatal szakmunkások, feladatai közé tartozik. Az akik érettségi nélkül, a mű- alsófokú oktatásban tovább szaki egyetem felkészítésével­­ folytatják azokat a kísérle­­kezdhették­ meg tanulmányai-­­ amelyek az előző évek hát felsőoktatási intézmények- I fő jellemzői voltak, a neve­Arra sarkallják a miniszte- foglal­ól a szocialista nevelés hatékonyságának erősítése. Fokozni kell a hazafias, in­ternacionalista nevelés erejét az általános iskolában. Nem megfelelő még az átmenet a különböző iskolatípusok kö­zött. A gyerekeknek sok ne­hézséget okoz ez — oktatási, nyek oktatási anyagát az élet­hez igazítsa. Ennek jegyében kerül sor a környezetvédel­mi szakemberek, a főiskolá­kon pedig — tanárszakkal, pá­rosítva — népművelők, könyvtárosok képzésére. Simon Márta Lajta Kálmán: Budai tüzek Lajta Kálmán két mai té­májú könyve után most tör­ténelmi regénnyel jelentke­zett. Legalább a lámpa égjen című kötetében (1972) a küz­dő ember problémája foglal­koztatta. A Budai tüzek­­ben a sorssal többször szembenéző embert Tóth Mártonnak hív­ják, aki abban az időben lett Buda polgára, midőn »letört az Árpád-ház utolsó arany­ága«. Budai polgárrá lenni a XIII—XIV. század fordulóján nagy kitüntetés volt. Egy fennmaradt városházfelirat szerint: örvendezzen itt épségben az idejövő polgár és vendégnép és bocsána­tot a hibázok találjanak és jutal­mat az igazak. Az író ebből indult ki, s könyvének cselekményét főhős lelki fejlődésére építet­­­te. Analizáló regényt írt: Tóth Márton emlékképeiből ismerjük meg a budaiak har­cát, a királyválasztás körül­ményeit, s persze egy szere­lem történetét is. Ennek a re­génytípusnak — ha a cselek­ményt a főszereplőn át követ­hetjük — van egy nagy hiba­­lehetősége: a szubjektivitás, a lelki motívumok elnyomhat­ják a történet lényegét. Laj­tának nem sikerült ezt telje­sen elkerülnie. A regény né­­hány­ helyen — éppen a ma­gyarázó lelki tényezők leírása miatt — hosszadalmas kér­déssorba torkollik, máshol pe­dig nincs erő, elhihető való­ságfedezet. Az ellentmondásokból kö­vetkezik, hogy a szereplők alapigazságokat mondanak, pl. »csak az erős ember él­het«. Ez igaz, de csak abban a helyzetben, amelyben Tóth­­ Márton élt. A történelmi helyzet leírásának pontatlan­ságai éreztetik hatásukat azokon az alapokon, ahol főszereplő három ember meg­­­ölése után alig érez megren­dülést, de erkölcsi aggályai vannak, amikor felesége ho­zománypénzét kell átvennie. Ez utóbbira keres önmagá­nak mentséget, az előbbire nem. Kétségtelenül van létjogo­sultsága annak az írói meg­állapításnak, hogy a kor em­bere elfogadta a végzetszerű­séget, volt egyfajta passzivi­tás a történelmi események­kel szemben. A városi polgár nem érezhette önmagát tör­ténelemalkotónak, hiszen sor­sa­ végső soron a függött. De a regény királytól azt szépen bizonyítja, hogy — ál­i­­dozatokkal ugyan — a polgá­rok tudtak szemben. Azt tenni a végzettel a regény lap­jain nagyon jól ábrázolta Lajta, hogy ez a tett nem volt szükségképpen tató. Sőt, a budaiak előre ma­éppen nem ismerték fel idejében, hogy­ hova kell állniuk, mert egyéni érdekeik eltakarták az országos kívánalmakat. A regényben a szerelmi szál jelenti az előbbre vivő erőt. Lajta érzékletesen írta le a ti­lalmak alól előtörő gyat, a beteljesülésre férfivá­vágyó szerelmet Úgy mérhetjük iga­zán az írói vállalkozás ered­ményét, ha tudjuk, hogy a középkori ember lelkére ne­hezedő vallási tilalmak mi­csoda bűnt láttak ebben. Tóth Márton érzelmeit édesanyjához fűződő másrészről kapcso­latával mutatja meg az író. Arról a főhős van szó ugyanis, hogy üldözött nemesként lett budai polgár, így vehette el az egyik lányát, anyja kézművesmester pedig szolgáló­ként élt egy távoli birtokon. Sorsán csak úgy segíthet, hogy megvásárolja azt, kör­nyezete előtt pedig titkolja ki­létét. Örvendeznünk kell, hogy a Somogyból elszármazott író (Hácson született 1927-ben) s történelmünk egyik fontos­­ korszakának ábrázolására­­ vállalkozott. Legfőképpen azért, mert könyve bizonyítja, hogy a magyar históriában is (nemcsak a külföldiekben) vannak feldolgozható esemé­nyek. Laczkó András Somogyi Néplap

Next