Somogyi Néplap, 1977. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-03 / 79. szám

Kitüntetések április 4-e alkalmából Ünnepség a megyei tanácson A felszabadulás 32. évfordu­lója alkalmából sokan kaptak kitüntetést. A Munka Érdem­rend különböző fokozatait a Parlamentben, a megyei taná­cson tegnap délelőtt tartott ünnepségen vették át a leg­­­többen, ezenkívül volt, akinek főigazgatóságok, szövetsé­gek, munkahelyek ünnepsé­gein adták át. Kitüntették a legjobban dolgozó munkás­őröket, népi ellenőröket, megszervezett aktívákat is.tö­A Munka Érdemrend arany fokozatát vette át: Fu­szár Istvánná, a Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárának művezetője; Hosszú József, a Somogy—Zala megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat kapos­vári kemencemunkása, Tóth Lajos nyugdíjas ecsenyi ta­nácselnök, dr. Viczián Antal, a siófoki kórház igazgatója. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát kapta: Czink Gyula, a balatonmáriai áfész elnöke; Horváth Erzsébet, a Marcali Járási Pártbizottság munka­társa; Horváth József­né, a csurgói Napsugár Isz tagja; Horváth Károly, a Balatoni Halgazdaság igazgatója ; Kár­páti József, a Marcali Járási Hivatal osztályvezetője; Kása Sándorné, a Somogy megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vál­lalat kaposvári boltvezetője; Köves Imre, a csökölyi Béke Tsz elnöke; Mészáros Lajos, a Somogy megyei Állami Épí­tőipari Vállalat dr. Polony István, gépkezelője, a megyei kórház osztályvezető főorvo­sa; Sárkány Pál, a barcsi Vö­rös Csillag Termelőszövetke­zet elnökhelyettese; Suri Sán­dor, a Volán 13. számú Válla­lat igazgatója; Széll József marcali Tüzép-telepvezető. A Munka Érdemrend bronz fokozatát vette át: Bán­fi Pál, a Mezőgép Vállalat kaposvári gyárának esztergályosa; Blá­­zsik Árpádné, a Somogy me­gyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári könyvkötészetének csoportvezetője; dr. Böndi Bé­la, a Somogy megyei Illeték­hivatal vezetője; Endrődi László, a DÉDÁSZ munkave­zetője; Gábor Dávidné, a ka­posvári Tóth Lajos iskola ta­nára; Györék Sándor nyugdí­jas; Hankai Ferenc, a Somogy megyei Kéményseprő és Tü­zeléstechnikai Szolgáltató Vál­lalat igazgatója; Horváth Im­re, a Dél-somogyi Állami Gazdaság állattenyésztője; Il­lés László, a böhönyei Szabad­ság Tsz elnöke; Károlyi Ala­dár, a kaposvári áfész bolt­vezetője; Kópházi Ferencné, a Somogy megyei Növényvédő Állomás karantén laborató­riumának vezetője; Lakatos István­né, a Nagyatádi Kon­zervgyár művezetője; Lesnyik Ferenc, a Kaposmérői Építő­ipari Szövetkezet műszaki ve­zetője; Markovics Dezső, gyékényesi kavicsbánya kotró­ a mestere; dr. Szabadkai Mik­lós, a segesdi Új Élet Tsz tag­ja; Szabados Ferenc, a Ka­posvári Építőipari Isz tagja; Szappanos Géza, a Somogy megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat festő bri­gádvezetője; Szőgyéni István­ná, a megyei tanács vb sze­mélyzeti és oktatási osztályá­nak ügyviteli alkalmazottja; Tóth József, a Siófoki Kőolaj­vezeték-építő Vállalat hegesz­tő csoportvezetője; Varga Miklós, a siófoki Dunántúli Regionális Vízmű és Vízgaz­dálkodási Vállalat osztályve­zetője. Kiváló Szolgálatért ■ Érdem­renddel tüntették ki dr. Mol­nár József rendőr őrnagyot. A Haza Szolgálatáért Ér­demérem arany fokozatát kap­ta: Gondek Károly rendőr százados, dr. Kocsis József rendőr százados, Kentner Jó­zsef rendőr főhadnagy; Hor­váth Gyula rendőr főtörzsőr­mester; Balogh László, a ka­posvári járás munkásőre; Sár­ai István honvéd alezredes, Móricz Béla őrnagy, Palócz Antal őrnagy, Erdei György százados, Kiss István alezre­des, Vass Lajos, a barcsi já­rási hivatal elnöke. Az Ifjúságért Érdemérmet vette át: Tolnai Sándor, a me­gyei pártbizottság párt- és tö­megszervezetek osztályának vezetője, Tóth János, a Siófo­ki Városi Pártbizottság első titkára; Borsos József, az 523. sz. Szakmunkásképző Intézet szakoktatója, KISZ Érdemérmet kapott Baki Dezső, az 525. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet pártösszekötő tanára; György, a KISZ marcali Kiss já­rási bizottságának tagja; Nagyné Vaskó Éva, a KISZ siófoki városi bizottságának tagja; Németh János, a me­gyei úttörővezetői tanács elnö­ke; Tóth Gyuláné, a Kapos­vári Villamossági Gyár KISZ- titkára; Zsálek Tibor, a LÁÉV KISZ-bizottságának tagja; Varga Szabó Lívia, a Nagyberki Általános Iskola úttörőcsapat-vezetője. Úttörő­vezetői Érdemérem­mel tüntették ki Sótonyi Lász­lót (csurgói I. sz. iskola), megyei ifjúsági sportbizottság­a elnökét, Vida Irént, a török­­koppányi iskola csapatvezető­jét, Muzslay Ernőnét, a ka­posvári Tóth Lajos iskola taj­vezetőjét, Fehér János mar­cali járási MHSZ-titkárt A belügyminiszter Sztra­­nyák József rendőr századost rendőr őrnaggyá léptette elő. Varga Péter, a megyei pártbizottság első titkára a kitüntetettekkel beszélget a megyei tanács vb-termében tegnap délelőtt rendezett ünnepség után. II. FEJEZET Ahol a madár is jár »Mindaz, ami nálatok rút, Sújtja vagy szokás,s törvény Nálunk a madárvilágban szép dolog, S dicséretes.« Arisztophanész 6. — Tulajdonképpen mire kí­váncsi? Ezt a kérdést a majomház előtt tette föl a lánynak a szürke köpenyes, langaléta, szemüveges, sovány, hosszú orrú fiatalember, Guszt Ró­bert ornitológus, az Állatkert munkatársa. Egy perce csak, hogy hivatta a főigazgató, bemutatta ennek a lánynak, megveregette a vállát — nem­csak minden embert, minden nagyragadozót is megsimoga­tott, aki csak a közelébe ke­rült —, mormogott valamit a bajuszába, hogy istápolni kell az ifjúságot, hölgyek előny­ben a csinoskák különösen, a sajtó nagyhatalom egyébként is... És már fürgén ki is tuszkolta őket a szobájából, sietett vissza tudományos jegyzeteihez. A lány pedig, akihez Guszt Róbert a kérdést intézte, Ko­saras Katalin, MUOSZ-iskolát végzett pályakezdő újságíró, a Déli Hírek kollektívájának tagja... ■»•... amennyiben a kartársnő munkájával, szor­galmával, fejlődésével, embe­ri magatartásával a szerkesztő bizottság vezetője meg lesz elégedve, munkaviszonyát szerződéses munkatársi mun­kakörben további hathónapi időtartamra meghosszabbítjuk. Laude Jenőné, a munkaügyi oszt. vez. h.« Ettől a dörgedelemtől Kati­nak még nem kellene meg­ijednie, ha valaki patrónus állna a háta mögött. De nem áll. Neki tehát nemcsak kitű­nően kell dolgoznia, feltűnően buzgólkodnia, hanem folyama­tosan és ígéretesen fejlődnie is kell, lépten-nyomon példa­mutató emberi magatartást tanúsítania, ha meg akar ka­paszkodni. Megjegyzendő, ef­féle szuperigényeket gyakor­ló újságíróval senki sem tá­maszt. Csak az újoncnak kel­lene naponként mindenben re­kordot döntenie, hogy bizo­nyítsa rátermettségét Hát Kati most is ez ügyben fáradozik. — Arról van szó — kezdi a a magyarázatot —, hogy lesz ez nemzetközi hókuszpókusz, ez a környezetvédelmi hét. Ahhoz kell írnom hangulatos beharangozót, ahhoz gyűjtök anyagot. Ha jól sikerül, még más írásomat is hozzák ebből a témából. Arról, hogy milyen szépek és hasznosak a fák, a virágok, az állatok, hát sze­ressük, ápoljuk és kíméljük őket, akkor ápolni, kímélni ők is szeretni, fognak ben­nünket. Mondjuk egy tigris vagy egy kobra. Ámen. Ezzel szemben a hamu, a korom, a füstgáz és a vizek szennyezé­se­­ helytelen. De ezek csak később jöhetnek. Én a mada­rakkal szeretném indítani a sorozatot, azokat imádom. Meg a kutyákat. De most a madarak miatt jöttem. Rápaskolt az oldalán hos­­­szú szíjon himbálódzó bőrdo­bozra. 1 — Készítenék róluk pár fo­­­tót is. Univerzális zseni va­­­gyok, azonos szinten írok é­s fényképezek és tördelek. Ne , bolygassuk, hogy milyen szin­­t­­en... Mindenesetre nekem­k nagyon fontos, hogy ez az ál­­­ latos dolog jól sikerüljön, szí­­­­nes legyen, érdekes, tanulsá­­­­gos mozgósító. És főleg — ere­deti! Egy-két príma sztorival különlegességgel Egy pillanatra abbahagyta e szóáradatot, megérintette a fiú karját, fölnézett rá. — Én még próbaidős va­gyok. Nekem nagyon kell csip­kednem magamat. Világos? Guszt Róbert bólintot, és azon volt, hogy megzabolázza hosszú lábait, lépést tartson a közepesnél valamivel alacso­nyabb termetű riporternővel. Ahogyan ez a sovány, magas fiatalember járt, a lépések ütemében enyhén előre bille­nő felsőtesttel, ahogyan a tér­de emelődött — erősen emlé­keztetett egy szürke gémre. Köpenyének színe is növelte a hasonlóságot. Meg a hosszú, egyenes, hegyes orra. És aho­gyan időnként kilencven fok­kal elfordította a fejét, oldalt és lefelé, mint mikor a gázló­madár terepszemlét tart, nem szedi-e valahol az irháját egy békafi, melyet elkaphatna. Pedig­ Guszt Róbert nem bé­kát kémlelt, ő a lány arcát leste. Szép fehér a bőre, az a néhány szeplő nem számít, de a szája, az bizony elég nagy, kicsit tömpe az orra is. Vi­szont a szeme kifejezetten gyönyörű, akvamarin-kék, de zöld topáz szilánkok is fény­lenek benne. A haja meg vö­röses barna, nem valami fi­nom szálú, de elmegy. Egészé­ben sokkal jobb nő, mint rész­letekben. Nem világszépe, ah­hoz némileg tömzsi, de vonzó, csinos teremtés. És ami a leg­inkább rokonszenves benne, ez az élénk, rokonszenves hangja, meg a kissé hebrenca, őszinte szövege. Jó érzés hall­gatni. A lány csacsog, a fiú bólo­gat, így érnek a mesterséges tavacskához. Nyüzsgő élet vízen, a parton, az apró ho­­­mokszigeten, százféle vízima­dár úszik sétál, tollászkodik bukik zsákmány reményében vagy edzés céljából a víz alá, de jó volna valamivel gyobb hely nekik! Följebb, na­a nagy madarak tanyáján dö­cögve, fél szárnyával is tartva az egyensúlyt, egy öreg sas jár mérgesen föl-alá, a többiek a földön vagy a facsonkon ül­nek, meg a sziklákon, alsza­nak meditálnak maguk elé néznek révedezve. Szomorú látvány, börtönben a levegő­ég uralkodói. Kosaras Kati és vezetője körbejárják az egzo­tikus szárnyasok kalitjait is, hátrébb még a papucscsőrű madarakat is megtekintik Bezárult a kör. Visszajutot­tak a tavacskához, megálltak a tavacskán átívelő híd köze­pén, rákönyököltek a korlát­ra. Valakinek a táskarádiójá­ból eljut hozzájuk a déli ha­rangszó. Máskülönben megle­hetősen gyér most a forgalom, nagyobb a csönd, pontosab­ban: kisebb a zsivaj, a gye­reklárma. — Aves — mutat körbe Guszt Róbert. — Madarak. Tollas, kétlábú, kétszárnyú, többnyire repülni is tudó, me­leg vérű gerincesek Tojással szaporodnak. A lány oldalról fölnéz rá. Nem boldog. — Fantasztikus — Ezt írjam meg?!— mondja. Behúzza hosszú nyakát a madarász. — Én nem vagyok jó szto­rizó. Talán az lenne a legjobb, ha maga kérdezne, ha meg­mondaná, hogy mi érdekli, én meg válaszolnék, ha tudok. (Folytatjuk.) A kőröshegyi kút A kőröshegyi tsz 56 éves szerelője nem tartozik Kovács András filmjének nehéz em­l­é berei közé. Nem harcol az igazságért, nem sorol sérel­meket. Pedig hatéves munká­ját rögzítő újítására csak nem­rég kapta meg az első érdem­leges választ. A szabadalmi hivatal két és fél évvel a ta­lálmány benyújtása után el­ismerte: egyedülálló és nagy jelentőségű Gyimesi János pneumatikus szivattyúja. — Nem szegte kedvét a több évi hiábavaló munka? — Az újítóinak türelmesnek kell lennie. Ha szereti, amit csinál, szívese­­ dolgozgat raj­ta elismerés vagy haszon­ nél­kül is. A szabadalmi hivatal »lassúsága­« is érthető. Újítá­som műsza­ki leírása 40 oldal. Ezt szakmai és jogi szempont­ból elbírálni nem kis feladat. Gyimesi János azzal is vi­tába szállt, hogy mimikája hiá­bavaló lett volna. — A megyéiben már majd 20 helyen működnek a szi­vattyúim — hibátlanul. Úgy nevezik őket: kőröshegyi kút A műhely környékén több embert is találtam, aki lelke­sen mesélte a találmány lé­nyegét.­­A János bácsi masi­nája a gyakran meghibásodó búvárszivattyút pótolja. Egy kompresszor­­ levegőt nyom a föld alá, az föl­tol­ja a vizet Köziben van néhány gumigo­­lyó, de hogy azok miként mű­ködnek, azt senki nem érti. Az a fontos, hogy nincs hiba­­lehetőség __m — A két és fS év a­latt nem tartott attól, hogy valaki elő­áll ugyanezzel az »ötlettel«? — Arra gondol, hogy nem féltem-e, hogy ellopják a ta­lálmányt ... Csöppet­ sem. Vé­gi­g bogarászták ezt már mér­nökök is: az elvet értették, a megoldást nem. — Valóban nincs hibalehe­tőség? — A kutak ezt évek alatt bizonyították. A búvárszivat­­­tyú gyakori meghibásodásának oka, hogy eltömődik homok­kal és földdel. A pneumatikus kút egyszerűen fölhozza fövenyt, és kitisztítja önma­a­gát. Nincs forgó rész. Nem kell áramot levinni a kútba, a kompresszor itt a föld fe­lett dolgozik. — Miért éppen a kutak kezdték foglalkoztatni? — A szükség szülte az öt­letet, éjjel jutott az eszem­be. Volt egy minden lében kanál szomszédom, aki egy rossz kapcsolással tönkretette a mindkettőnk hazáiba vizet hozó szivattyút. Víz nem volt Valamit tenni kellett... Tavaly nyáron a mennyei sertésszaktelep búvárszivattyú­ja ment tönkre. Traktorok hordták hetekig az ivóvizet Ugyanúgy a kis bárapáti tsz­­ben, lajttal viszik a vizet az állatok itatáscira. Arra gon­doltam, mennyi költséget ta­karíthattak volna meg, ha tud­nak a kőröshegyi kútról. — Sajnos, nem tudtam vol­na nekik sem segíteni, ahogy­ az osztopáni tsz-nek sem. Az érvényes adórendelkezés alap­ján ráfizetéses vállalkozás tett volna. Márpedig, hogy anyagi hasznom még nem volt, abba beletörődtem, de hogy miég én Míg beszélgettünk. «A frissen festett permetezőgép­re került fel a szórófej. — Most permetezőn próbálom ki a megoldásomat Izgat, ho­gyan bírja majd a szerkezet a maró folyadékot Egyébként az elv jó szolgálatot tehetne a tűzoltószivattyúk­ban is. Eddig nem volt mód ennek bizony­í­­tására. — Hogyan visetoedOt JaffflJ mámyának lehetséges népgaz­dasági hasznáról? — Nem tudom. May ÜMku szivattyú megy tönkre éven­te, egynek a javítása 30 ezer forintba kerül. Sok ezer ton­na csövet lehetne megtakarí­tani azzal, hogy szivattyúm vékonyabb átmérővel is az­o­nos kapacitá­ssá dolgozik, rá­­adásul az új kút fúrása is jó­val olcsóbb lehetne ezáltal. A lehetőségre jól ráérzett a kőröshegyi tsz főagronómusa, aki lelkesen újságolta: kút­tel épített mel­léküzemágat hoz­nak létre. — Jól tudna, milyen sok tsz igényelné ezt a szolgálta­tást. Most végre megcsináljuk. Persze, hogy nem lesz rossz üzlet a tsz-nek, ennél azon­ban fontosabbnak tartom, hogy így végre országszerte megismerik a köröshegyi ku­tat. Bíró Ferenc A Somogy megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat fölvesz nehézgépkezelőket az alábbi gépekre: autódarura, úthengerre, földtoló (dóserra). TOVÁBBÁ asztalos, központifűtés-szerelő, ács,állványozó, villanyszerelő,­­ vízvezeték-szerelő, festő, üveges szakmunkásokat. Jelentkezni lehet a vállalat munkaügyi osztályán, Kaposvár, Petőfi tér 3. sz. alatt. (69210)

Next