Somogyi Néplap, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-25 / 97. szám
1986. április 25., péntek FILMJEGYZET Dráma fekete-fehérben Úgy látszik, a színesebbnél színesebb technikával forgatott filmek mellett elvesztik jelentőségüket azok az alkotások, amelyek fekete-fehér igénnyel születnek. A nézők megszokták már, hogy a mozi csillogó világ, ahol nincs helye a szürkeségnek. Ez azonban csak a látszat. Ellenérvként jelen” filmet sok-sok „színsorolhatnánk, hiszen nem állíthatjuk, hogy például Kósa Ferenc küldetése kisebb szerepet játszik filmművészetünkben, mint a modernebb technika elemeit felhasználó alkotások. Nemrégiben Jim Jarmusch Florida, a paradicsom című munkáját nézve is elgondolkodhattunk azon, hogy mennyi feszültséget, drámát tud hordozni a hagyományos módszerekkel készített film. Bizonyító és megnyugtató erő van abban, hogy magas művészi mondanivalót hordoz egy olyan alkotás, ami eleve lemond minden csillogásról, mert jelzi, hogy szűkösebb anyagi keretek között sem szabad elejtenie a rendezőnek az esztétikai és etikai igényességet. Ezen fekete-fehérségük ellenére is színes helyzeteket teremtő rendezők közé tartozik Zolnay Pál is, aki Embriók című legújabb (nyolc esztendeje nem forgatott nagyjátékfilmet!) munkája is bizonyítja. Ismerve filmgyártásunk nehézségeit, elsősorban anyagi oka lehetett annak, hogy ilyen formában fogalmazta meg mondanivalóját a rendező, hogy arra szorítkozzon, csak, ami kéznél van. Ez pedig biztos szakmai tudás, a kiváló szereplő kiválasztása. Érződik mindvégig az alkotáson, hogy Zolnay hagyja dolgozni a színészeket, akik ezért nagyon hálásak is, oly módon, hogy rögtönzéseikkel, magas szintű empatikus készségükkel nagy segítségére vannak a cselekmény fejlődésének. Ezzel egyfajta sajátos féldokumentarista műfaj alakul ki, amelyben nagy szerepe van Gál Erzsébetnek, Lázár Katinak és Jordán Tamásnak, hiszen a dialógusok túlnyomó része úgy született, hogy csak a kereteket adta meg a rendező, azokon belül szabadon mozoghattak. S itt van Zolnay egyik erénye, hogy nagyon jól választott e feladatra színészeket. Mint ahogy sokáig emlékezetes marad Romhányi professzor jelenete is, az a tekintet, amely annyi humánumot és szeretetet hordoz magában, hogy elhisszünk és érezzük: a fekete-fehér képek mögött nagyon is nemes benső rejtőzik. A filmben abból a szituációból kerekedik történet, hogy egy második házasságát „taposó” férfi (Jordán Tamás) tudomást szerez arról, hogy szülés-nőgyógyász szeretője, (Gál Erzsébet) gyermeket vár tőle. Harminchárom éve azt is jelenti: utolsó lehetősége ez az egyedül élő asszonynak arra, hogy gyermeke szülessen. A mély visszafogottsággal játszó feleség (Lázár Kati) a szerelmi háromszög harmadik sarka. Aztán, mint ahogy azt az életből tudjuk, tovább tarkítják a képet a különböző házasságokból született gyerekek. Érdekes észrevenni, hogy egy férfi rendező mennyire női filmet forgatott. A férfi ugyanis mindvégig passzív szereplőként van jelen, csupán megtörténnek vele a dolgok, Ő pedig nem szomorkodiik, de nem is örül emiatt. Vannak nagyon nagy feszültséget teremtő jelenetei a filmnek (például az abortuszbizottság előtti), vannak kevésbé hihetők, úgynevezett filmiek (például: a kórházban várakozó feleséget megszólítja a vizitet végző orvosi csoport egy tagja, hogy mi járatban van?). Meg kell emlékeznünk az operatőri munkáról is, ami jól illett ahhoz a látszatigénytelenséghez, amit a film sugallt, mélyebb értelmezhetőségével azonban hangsúlyozta a rendezői elképzelést. Varga István JY&í Somogyi Néplap Kérek egy Sportot és egy Somogyit! Állandóan figyelik a forgalmat Kővári Pálné már a pénzt nyújtó kézből meg tudja mondani, ki milyen újságot kér. Nem is csoda: hetedik éve hírlapos a kaposvári Kalinyin lakótelep ABC áruháza melletti pavilonban, a város egyik legforgalmasabb pontján. Amíg beszélgetünk, egymás után jönnek az emberek, s a leggyakoribb párbeszéd: Sport van? — Sajnos elfogyott. . . Bánt, ha nem tudom kiszolgálni a vásárlókat, de mit lehet tenni. Legalább 200 féle lapot árulok, s persze akad, amelyikből sosem lenne elég. Olyan is van, amelyikre nincs igény, ezeket egy darabig gyűjtöm,s a terjesztési határidő után visszaküldöm a postára. " Dossziésnak lenni a hírlapárusnál státust jelent. különleges státust, ha az illető újsággyűjtőjének fedelén csak keresztnév áll: Magdika, János, Ilike. Sokan inkább a hírlapárusnál vásárolják meg a heti „újságadagot”, van, aki azért, mert így közvetlenebbnek érzi, van, aki már pórul járt az előfizetéssel, nem kapta meg rendszeresen az újságokat. Kővárinénál kétszáz dossziés van, a legkelendőbb a Somogyi Néplap, a Füles, a Rádióújság. Csanádi Imréné a városi hírlaposztály vezetője. A kaposvári hírlapterjesztésről beszélgetünk, s egyre inkább érzem, egy hét sem lenne elég, hogy valóban értsem ennek a munkának minden csínját-bínját. A városban 37 elárusítóhely működik, fenntartásuk akkor nyereséges, ha havi forgalmuk meghaladja a 30 ezer forintot. Általában így is van ez, csupán a Kinizsi lakótelepi és a Béke—Füredi pavilonnál van némi gond. Terv alapján dolgoznak, Kaposváron 4 millió forint a havi forgalom, s ezzel a városok értékelésében az erős középmezőnybe tartozik. — Elég sok az előfizetőnk, bár az 1984-es lapáremelés után visszaesett az érdeklődés — mondja Csanádi Imréné. — Most ismét felfutó ágban vagyunk, a múlt hónapban 52 ezer előfizetőnk volt. Legkeresettebb a Somogyi Néplap: 17 120-an rendelik. Negyven hírlapkézbesítőnk járja a területet, ki biciklivel, ki hirlapkocsival. A hét közepén érkeznek meg a színes lapok, ilyenkor legalább húszkilónyi teherrel indulnak útnak. Az újságok mindennap vonattal érkeznek. Dombóvárra küldik a szállítmányért az autót, ezzel fél órát nyernek, s ez is sokat számít. Nagy figyelem kell ahhoz, hogy naponta szétosszák a lapokat a kézbesítőknek. — Mi lesz azokkal az újságokkal, amelyek megmaradnak? — Állandóan figyelni kell a forgalmat, és az igényeknek megfelelően rendelni meg a lapokat. Ez 450—500 féle lapnál nem egyszerű — mondja az osztályvezető. — A megmaradt napilapokat, a hetilapok zömét egyenesen a MEH-ibe szállítjuk, más újságokat pedig vissza a kiadóhivatalba, azután ők eldöntik, raktározzák-e vagy bezúzzák. Nézem a havi összesítést. Az alkalmi kiadványok listáján a Házibuli című lap például két nap alatt elfogyott, keletje volt a Pajtás Fantáziának. Az árus nyakán maradt viszont a Szóról szóra, a Kockás, a Bűvész Magazin. S vannak olyan lapok, amelyek kelendőek lennének ugyan, de sosem érkezik be az igényelt mennyiség. Ilyenek a Fotó, a Fürge ujjak, a Búvár,, az Élet és Irodalom. A kiosztó helyiségben hárman dolgoznak, a nappközi elosztást végzik. A nagy hajrának már vége van, a kézbesítők szertekarikáztak a városba. Most van egy kis idő, bele-beleolvasnak a lapokba. Gyöngyi József a levelezési rovaton Gálovics Jánosné szórakozik, inkább a fantasztikus kedveli. Beck képregényeket Lászlóné a Sportfogadást böngészi, s nem is rossz eredménnyel: januárban 76 ezer forintot nyert a totón. Klie Ágnes Felvétel az Állami Balett Intézetbe Az Állami Balett Intézet az 1986/87. tanévre hirdet olyan tízéves felvételt leány- és fiúgyermekek részére, akik a tánchoz kedvet éreznek, és elvégezték az általános iskola első négy osztályát. Az intézetben általános és középiskola amelynek elvégzése működik, után a tanulók érettségi vizsgát tesznek. Sikeres érettségi vizsga után a növendékek az intézet főiskoláján tanulnak tovább, s kapnak művészdiplomát. Az Állami Balett Intézet szakmailag sokoldalúan képzett, hivatásos táncművészeket nevel. A felvételi vizsgára május 2. és 15. között lehet jelentkezni. A vidékiek írásban — szülői hozzájárulást, válaszborítékot és bélyeget csatolva —, a budapestiek személyesen jelentkezhetnek az Állami Intézetben (1061 Budapest, Népköztársaság útja 25.). A felvételi vizsgára jelentkek budapesti elhelyezését, a szülőknek kell gyuakodni. Az újonnan felvett növendékek számára az intézet diákotthoni elhelyezést csak korlátozott számban biztosíthat. A felvételi vizsga időpontjáról értesítik a jelentkezőket. Az 1986/87. tanévben az intézet önköltséges előkészítő osztályt indít 8—9 éves budapesti leányok és részére,, akik a 2., illetve fiúk 3. osztályt a mostani tanévben elvégzik. Az előkészítő osztály tanulói általános iskolai tanulmányaikat változatlanul a körzeti iskoláikban folytatják tovább. A felvételi vizsgára személyesen kell jelentkezni május 2. és 15. között az Állami Balett Intézetben. A jelentkezőket a felvételi vizsga időpontjáról értesítik. 5 HÉTVÉGI /tájoló kulturális eseményekben gazdag lesz a hétvége. Kezdjük mindjárt a mai eseményekkel: Berzencén a termelőszövetkezetben tavaszi hangversenyt rendeznek 19.30-kor. A hangversenyen a csurgói általános iskola és a pedagógus női kar, a helyi általános iskola és a vegyeskórus működik közre. Ugyancsak Berzencén, minden pénteken a szabadidőklubban: videomozi 17.30-tól. Kicsinyek napja kezdődik ma Kaposváron az ének-zene tagozatos iskolák tanulói számára. A mai program: 17.30- kor kisdobos kórustalálkozó, a Munkácsy gimnáziumban. Kilenc együttes mutatkozik be, köztük pécsi, nagyatádi, barcsi, komlói és szombathelyi is. A rendezvény másnapján Kaposvár kisdobos vendégei számára a Kilián György Városi Művelődési Központban 9.30-tól népi játékbemutatót tartanak, 10 órakor látványos játék során elevenítik meg Mátyás király korát. Lesz táncház, s ki-ki bábot is készíthet, kipróbálhatja ügyességét a számítógépekkel. si A Kilián városi művelődőközpontban egyébként nemcsak a gyerekek tölthetik kellemesen a hétvégét. Szombaton finn művészeti délutánt rendeznek Ulla Hauhia-Nagy és Esa Laurema bevezetőjével képzőművész, Tuomo Lahdelma író közreműködésével. A 16 órakor kezdődő művészeti délután előtt érdemes megtekinteni Esa Laurema finn szobrász kiállítását az intézményben. Ugyanitt látható Kása Béla erdélyi tájakat bemutató szép fotókiállítása is. Két helyszínen mutatkoznak be a megyei művészeti szemle legjobb diákegyüttesei, szólistái vasárnap a gálán. A Latinca Sándor Művelődési Központban délelőtt 10 órakor kezdődik a színjátszók, versmondók, táncegyüttesek bemutatója. A Kiliánban délután 2 órától az ének-zene kategóriában kimagaslóan szerepelt fiatalok mutatkoznak be, őket követően a szórakoztató műfaj képviselőit láthatjuk és hallhatjuk. A Kilián György Városi Művelődési Központban hétfőn este műsoros megemlékezést tartanak Kanyar József hetvenedik születésnapja alkalmából. Közreműködik a mesztegnyői honismereti szakkör, a Somogy Táncegyüttes, a somogyudvarhelyi hagyományőrzők, a Táncsics diákszínpad és a Vikár Béla kórus. A Somogy megyei gyerektánccsoportok versenyével emlékeznek meg Együd Árpádról szombaton, Mesztegnyőn. A verseny 11 órakor kezdődik, 14 órától a Zengő együttes közreműködésével táncházba várják a fiatalokat, 15 órakor gálán mutatkoznak be a díjazottak. Marcaliban a helyőrségi művelődési központban hétfőn 15 órakor Soós Zoltán költővel találkozhatnak a versbarátok. Ezt követően ugyanitt szavalóversenyt rendeznek. E napon zárul a helyi bélyeggyűjtő kör kiállítása. Homokszentgyörgyön szombaton este bál lesz, a Pax együttes működik közre. Tabon is táncolhatnak a fiatalok a művelődési házban szombaton este, a Gábor Andor Nagyatádon művelődési központban szombaton 17 órakor kezdődik az 1. számú általános iskola úttörőcsapatának művészeti bemutatója. Hétfőtől látható a csurgói gimnázium Szabados János dísztermében Munkácsy- díjas festőművész tárlata, amely nyitánya a május 1- én kezdődő országos diákszínjátszó napoknak. Marcaliban a Berzsenyi Irodalmi és Művészeti Társaság tagjainak kiállítása látható a múzeumban. Képünk itt készült Weeber Klára szobrászművész alkotásáról, a címe: Somogy. / PAIS ISTVÁN ANTIK BÖLCSEK GONDOLATOK AFORIZMÁK . Süüyi Bizonyára sokan vagyunk a könyvekbe csak úgy beleolvasok, az utolsó oldalon kezdők. Ízlelgetjük, kóstolgatjuk a mondatokat, aztán vagy sikerül a szerzőnek megtartani bennünket, vagy nem. Hamar kiderül, hogy Pais István Antik bölcsek, gondolatok, aforizmák című kötete azok közé tartozik, amik azonnal hatalmukba kerítik az olvasót. Ritka az olyan könyv, amely „mindenhogyan olvasva” is megállja a helyét, ez mégis olyan. Alkalmasint ez nem csupán a témából adódik, hiszen a csodálatos ókori görögök még csodálatosabb világa, a ma emberének éppúgy izgalmas, mint egykor lehetett. Része van az „olvasó megfogásában”. Pais Istvánnak is, aki már előző munkáival, az Ember és vallással, valamint a görög filozófiát tárgyaló könyvével bizonyította: e világ avatott ismerője. Miről olvashatunk e könyvben? — nénk az egyszerű kérdezhetmegválaszolhatóság legvalószínűbb reményében. A helyes válasznak látszik, hogy azt mondjuk: mindenről. „Ember vagyok, semmi sem idegen tőlem, ami emberi” , — olvashatjuk a kötetet nyitó fejezet címében. Bölcselők nagy gondolatai, máig időt álló észrevételei most először, Pais István türelme nyomán egy kötetbe szerveződtek. Külön tematika foglalkozik a társadalommal, az erkölccsel, a neveléssel, a tarka szokásvilággal, a férfi, nő viszonnyal, a vallással, rövid életrajzokat ismerhetünk meg, anekdotákat olvashatunk. Némelyeket még akkor is érdeklődéssel, ha valamikor „már mintha hallottuk volna”, most meglehet az a „heuréka”-érzésünk, hogy rájöjjünk: honnan is merítette az utókor a történetet, mit használt forrásul. Mert az egyes idézetek alatt mindenkor pontos lelőhelyet is megad Pak, megkönnyítve ezáltal az utánanézést. Talán — tudva azt, hogy szerző az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészettudományi karán tanít —, arra is gondolhatunk, hogy éppen ez célja is volt jelen könyvével. Jó Tudjuk azt is, hogy hasonkötetek jelentek már meg, ám ezeknek a gyűjteményeknek visszatérő jegye volt, hogy az egyes szerzőket időbeli egymásutániságukban tárgyalták, míg Pais most szakít ezzel. A mindenkori tematikához keres idézetet, s nem a már megtalált idézeteket próbálja erőltetett kategóriákkal csoportosítani. Bizonyára nagyban hozzásegíti az olvasókat a pontosabb megértéshez és részletesebb elmélyüléshez az a tájékoztató is, amelyet szokásosnál is nagyobb részletességgel állított össze Pais István. Ennekként remélhetjük, eredményehogy szerző számára kedves világa mélyebb nyomokat hagy az olvasóban is. Végezetül nem mehetünk el szó nélkül egy megjegyzés mellett. Pais könyve szerzői kiadás, jelen ami egyszeriben azt is jelenti, hogy borsosabb áron juthat hozzá az olvasó. Kár, hogy nem kiadónál jelent meg — ennek okát nem tudjuk —, mert abban az esetben bizonyára olcsóbban lehetne árusítani. Ez a fajta kultúra ugyanis nem engedi meg, hogy árunak tekintsük. V. I. AZOK A RÉGIEK... Pais István: Antik bölcsek, gondolatok, aforizmák