Somogyi Hírlap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-16 / 91. szám

1992 április 16., csütörtök A trieszti X. Szent Piusz kórus az Alpok-Adria kulturális együttműködés jegyében másfél éve vette fel a kapcsolatot a kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium és Szakközépiskola női karával. Az akkor még Dorogi István vezette kórus 1990 októberében vendégszerepelt Olaszhonban. A trieszti látogatást ezekben a napokban viszonozta a X. Szent Piusz női kar. Vasárnap érkeztek a megyeszékhelyre, s a hét elején Kaposvárral ismerkedtek, a Munkácsy gimnázium vendégszeretetét élvezve. A fiatal lányok tettek egy Balaton körüli utat, és ellátogattak Szennába is. No meg kipróbálták a Szent Imre templom, valamint a házigazda intézmény aulájának akusztikáját. Tegnap fogadta őket Szabados Péter, a megyei jogú város polgármestere is. A tizen- és huszonéves énekesek először jártak Somogyban. Magyarországon ugyan már megfordultak — öt évvel ezelőtt Budapestre, Szolnokra és Egerbe szólt a meghívó —, de Somogyországgal, a kaposvári zenei élettel és a publikummal csak most ismerkedhettek. Nagy készülődés előzte meg hétfő esti, a Szent Imre templomban adott hangversenyüket. A 11 esztendős kórus tudása legjavát nyújtva akarta elbűvölni a kaposvári közönséget. Ezért döntött úgy: két helyszínen, a templomban és a Munkácsy gimnázium aulájában ad ízelítőt gazdag repertoárjából. A reneszánsztól kiindulva napjaink kórusmuzsikájáig vezet az ív. Palestrinától Kodályig, Mozarttól Dvorzsákig széles a skála. Az ismert szerzőkön kívül nagy kedvvel éneklik saját nemzeti dalaikat, s élvezettel adják elő más népek folklórszámait is. Nemcsak hazai, hanem külföldi fesztiválokon is megfordulnak, s elhoznak egy-egy előkelő helyezést. A trieszti női kar hétfő esti bemutatkozása sokáig maradandó élmény lesz. A megszólaltatott művek — mint ahogy köszöntőjében dr. Páhy János,a templom plébánosa is utalt erre — feltöltötték a szíveket. A padokban ülők a muzsika fényénél melegedtek és készítették fel lelküket a keresztyények nagy ünnepére, a húsvétra. A női kar Kodály Stabat Mater című művével teremtette meg az est alaphangulatát, majd Friderici, Festa, Viadana egy-egy művével remekeltek a tehetséges karnagy, Chiara Moro vezényletével. Kodály Ave Mariája után egy trieszti szerző, Giovanni Korái azonos című kórusművének tapsoltunk. Mindkét mű hátborzongatóan szépen hangzott az oltár előtt. A Palestrina- és Byrd-szerzemény után, Deák-Bárdos Tamás Eli, Eli című száma után zúgott fel az első vastaps. Az est igazi meglepetése azonban Brahms romantikus Osszián dala női karra, két kürtre, hárfára című műve volt. Az erőt próbáló, viszonylag hosszú darab igazolta leginkább tudásukat. A kórus, valamint a kürtön játszó két férfizenész, s a hárfázó leány fantasztikus összjátéka áhitattól átfűtve ingerelte sokáig szűnni nem akaró tapsra a tenyereket. Négy szépséges Schumann-miniatúra után Kodály csodálatos száma, az Esti dal csendült fel. Ezzel kívántak jó éjszakát a kaposváriaknak, akiknek kedvéért megtanulták magyarul az álomba ringató művet... A közönség kicsikart még két ráadást, s csak azután búcsúzott el a triesztiektől. Akik a repertoár világi műveire is kíváncsiak voltak, szerdán este a Munkácsy gimnázium aulájában ismét hallhatták őket. Több Bárdos-mű hangzott el, temperamentumos spirituáléknak tapsolhattunk, és olasz szerzők egy-egy darabjával is megismerkedhettünk. Lőrincz Sándor ■ ni mi'imiiiiiiiM Kodály-művel kívántak jó éjszakát (Fotó: Kovács Tibor) Háziorvosi szolgálat Az egészségügyi reformfolyamat újabb elemeként tegnap hatályba lépett a háziorvosi és házi gyermekorvosi szolgálatról szóló népjóléti miniszteri rendelet. A jogszabály az eddigi gyakorlathoz képest ugyan nem hoz azonnali kardinális változást, az egészségügy jövőjét mégis sok szempontból befolyásolja. Azon túl ugyanis, hogy meghatározza a háziorvosként, valamint házi gyermekorvosként praktizáló orvosok körét, a háziorvosi tevékenységhez szakképesítés megszerzését is kötelezővé teszi, 1999. január 1-jéig. A rendelet a jelenleginél szerteágazóbb feladatokat ruház a leendő háziorvosokra, a gyógyítás helyett a megelőzést helyezve előtérbe. A háziorvos ellátási köréről szólva a jogszabály kimondja: az orvos köteles ellátni a hozzá bejelentkezett biztosítottakat, valamint az azonnali ellátásra szoruló betegeket. Fontos kitételként ugyanakkor leszögezi, hogy a házi-gyermekorvos csak 18 éven aluliakat láthat el, a csak felnőttorvosi szakvizsgával rendelkező orvos viszont nem gyógyíthat 14 éven aluliakat ott, ahol házi-gyermekorvosi szolgálat működik. A jogszabály nem feledkezik meg a háziorvosi praxishoz tartozó személyekről sem. Az ápolókat és asszisztenseket ennek értelmében a háziorvos irányítja, míg a védőnő az önkormányzat által fenntartott védőnői szolgálat tagjaként feladatait a jövőben részben önállóan, részben a háziorvos szakmai irányításával végzi. Arany-konferencia Arany János emlékezete címmel háromnapos tanácskozás kezdődött Békéscsabán a tanítóképző főiskolán. A Magyar Irodalomtörténeti Társaság által az Arany-évforduló alkalmából rendezett tanácskozáson 19 előadás hangzott el Arany János életéről, költészetéről, irodalomszervező és szerkesztői vállalkozásairól. Németh G. Béla mai Arany-kép kialakulásáról beszélt, a nagyváradi Gheorghe Moldovan pedig Arany román nyelvű irodalmi utóélete címmel tartott előadást. Az irodalomtörténeti társaság Arany-konferenciáját levélben köszönötette Göncz Árpád köztársasági elnök és Antall József miniszterelnök. SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 5 Ugrás a mélybe és víz alatti rekord... Friderikusz és vendégei Az alkotócsapat saját felmérése és az MTV hivatalos közvéleménykutatása szerint az ország több mint 5 millió tévénézője minden második csütörtök este a Friderikuszshow-t nézi. Az is kimutatott tény, hogy a közönség 86 százalékának tetszik, amit a műsorban lát. Joggal feltételezzük tehát, hogy exkluzív előzetesünket, melyet Friderikusz Sándor az Atlantic Sajtószolgálat révén ezentúl minden műsora előtt a vidéki lapok rendelkezésére bocsát, érdeklődéssel futja át az olvasó. Április 16-án este a Tv1-en kaszkadőrgálával kezdődik a Friderikusz-show. A műsorvezető ezúttal sem vonja ki magát az eseményekből! Friderikusz első vendége Porodi Gábor, aki Arnold Schwarzeneggert is helyettesítette már egy-egy veszélyes jelenetben. Ezt bejátszásokkal idézik fel a műsorban. Ami pedig a beszélgetést illeti: nem ő lenne a műsor házigazdája, ha nem csalna ki néhány igazi kaszkadőrtitkot vendégéből... Sok mendemonda keringett és kering a népszerű Árkus József körül, aki a közelmúltban súlyos műtéten esett át, s emiatt eltűnt a képernyőről. Friderikusz szavaival élve: Árkus Józseffel amolyan „közérzeti" beszélgetés következik. Őt követi az idei rocknosztalgia jegyében 6 év után először nyilvánosan mutatkozó Locomotív Gt — apropója az, hogy a zenekar látványos májusi „újraegyesülésre” készül. Friderikusz kiváló szimatát bizonyítja, hogyan reagál a stúdió közönsége, amikor megjelenik a színen Presser és csapata... A zenei újdonságokra érzékeny műsorvezető ezúttal a Tátrai Band-et is meghívta a műsorba, hiszen új nagylemezük jelent meg. Majd a magyar színművészet nyilvánosságtól szinte teljesen visszavonult egykori primadonnáját, Pártos Erzsit köszönthetik a nézők 85. születésnapján. A művésznő — színházi előadásáról készült felvétel bejátszásával kedveskedik a házigazda — talán még attól sem zárkózik el, hogy egy kedves dallal viszonozza a születésnapi meglepetést. Csak Friderikusz fáradhatatlan szemfülessége és munkatársai ügyes szervezőkészsége dicsérhető azért, hogy Budapestre varázsolják a víz alatt tartózkodás világrekorderét. A fiatalembert, akinek páratlan teljesítményéről stopperórájukkal a kézben győződhetnek meg a hitetlenkedők. Friderikusz nemcsak szóra bírja, hanem arra is ráveszi, hogy mutassa be a világrekord titkának (főleg férfiak számára irigylésre méltó) lényegét... Végül: kaszkadőrakcióval kezdődött a show, s azzal is fejeződik be. A minden tekintetben vállalkozó szellemű műsorvezető saját maga mutat be egy produkciót, amit — szervezés, telefonálgatás, forgatás, vágás és a következő műsor előkészítése közben — két hétig kitartó szorgalommal és bátorsággal gyakorolt. tök jó szórakozást tehát csütöreste a Friderikusz-show-hoz, amely 21.05-kor kezdődik. Aki lemaradna, másnap, pénteken délelőtt fél 12-kor nézheti meg. Atlantic KÖNYV A CSURGÓI „OSKOLÁRÓL” Középiskola-történet — felsőfokon Csurgó gimnáziuma és szakközépiskolája megalapításának 200. évfordulójára készül. Méltó figyelmesség a Tankönyvkiadó és a szerkesztő — neves pedagógiai szakember — Mészáros István részéről, hogy az Iskolák a múltból sorozatban a csurgói — Csokonait idézve — oskola históriáját jelentették meg. S tehették azért, mert nem pusztán a jubileum kínált alkalmat erre, hanem Horváth József tanár úr is. Hasonlóképpen, mint a kaposvári Táncsics gimnázium esetében, a szerző-tanár Miklós Endre munkája, annak a harmadik volt a híres magyar iskolák történetének feldolgozásában. A csurgói könyv immár a kilencedik a sorban, amely nem rangsort jelent — hanem „csak” rangot. Rangot, abban az értelemben, hogy — szerencsére — dolgoznak kitartó szorgalommal, a pedagógiai kvalitást történetírói erényekkel párosító képességgel megáldott tanárok Somogyban. Meglehet közhelyszerű, mégis megállapítandó, hogy az iskola mindennapjaiban, eleven valóságában élő tanár visszanézésének van egy különös ihletettsége. Nem valamiféle pátosz ez, hanem inkább a múltat a jelennel egybevetni tudó, a nagy események és az apró részletek között okos arányt teremtő képesség. Hiszen ki ne tudna — kellő műveltség birtokában — a Festetichek alapító gesztusáról, Nagyváthy János tiszteletre méltó gazdászi és mecénás-szerepéről, Csokonai Vitéz Mihály immár irodalomtörténetbe vonult csurgói-somogyi ittlétéről vagy az iskola híres könyvtáráról? Horváth József iskolatörténete már egy indító fejezetben érzékletessé teszi, hogy helyén és értékén kívánja láttatni a dolgokat, így a jeles események ismert elemei új és meglepő részletekkel egészülnek folyamattá; olyan folyamattá, amelyet türelmes kézzel a kezdetektől napjainkig „gombolyít” a szerző. Igen jó arányérzékkel vetíti rá a köztörténet, a művelődéstörténet hatásait a helyi törekvésekre és lehetőségekre, miközben érzékeltetni tudja, hogy a rendelkezések, lehetőségek, reménykedések többpólusú erőterében miként jelent folytonosságot az intézmény református — hitében erős, hazáját tisztelő és népét felemelő — szellemisége. Mert a nevezetes indulást — alapítást követően teremtett magának az iskola olyan fényes korszakokat is, amikor Debrecen vagy Patak nem is „estének” olyan messzire. Legfeljebb térben... Álljon itt csupán az a részlet bizonyságul, amelyet Az Entwurf kihívása című fejezet jelöl. A Habsburg-birodalom Világos után igyekezett bevezetni az osztrák gimnáziumok és reáliskolák szervezeti rendjét. „A csurgói iskola nemcsak azért fogadta fenntartással a rendelkezést, mert a személyi és tárgyi feltételek az elvárások I Horváth József '77/w/Msí/ teljesíthetőségétől nagyon messze jártak, a nemzeti érzés és a református öntudat is tiltakozott ellene"— írja szerzőnk. Egy recenzió természetesen nem lehet szakkritika — csupán ajánlás. Ezúttal örömteli ajánlás, mert a nevezetes alma mater Horváth József könyvének jóvoltából A csurgói Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium és Óvónői Szakközépiskola című munkával, úgy ünnepelhet, hogy tudományos igénnyel feldolgozott múltja a máig vezet. Tröszt Tibor A csurgói Csokonai Vitéz í\lihá! Gimnázium és Óvónői Szakközépiskola | j r/jössi !