Somogyi Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-01 / 254. szám
1993. november 1., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — AZ ALPOKTÓL AZ ADRIÁIG ^ ALPEN-ADRIA A^ ••0 Találkoznak az Alpok-Adria szponzorok Dr. Gyenesei István, a Somogy Megyei Közgyűlés és az Alpok-Adria Munkaközösség soros elnöke holnap délután 14.30 órakor a megyeháza címertermében találkozik azokkal a szponzorokkal, akik támogatják, hogy a munkaközösségi feladatokat a lehető legmagasabb szinten láthassa el Somogy megye. Ekkor kerül sor a szponzori szerződések ünnepélyes aláírására is. Távirat az elnöknek Október 21-22-én tartotta a szlovéniai Bledben a kisebbségi munkacsoport nemzetiségi tanácskozását. Itt kapta kézhez dr. Gyenesei István azt a táviratot, amelyben a Szabadság-híd Társaság elnöke arról tájékoztatta, hogy Szlovénia az egyetlen olyan volt kommunista ország, ahol a németajkú kisebbség jogait máig sem ismerik el. A fenti kisebbséget még 1944-ben fosztották meg jogaitól. Az Ausztriában élő szlovén kisebbség a szlovén kormányhoz fordult az ott élő németajkú kisebbség elismeréséért, mégpedig eredmény nélkül. A társaság elnöke nem tetszését ki amiatt is, hogy Bledbe sem kaptak meghívást, s leveleikre sem kapnak választ. Balatonföldváron a munkacsoport November 4-én, csütörtökön Balatonföldváron tartja soros ülését az Alpok-Adria Munkaközösség tájékoztatási munkacsoportja. Az előzetes tervek szerint a megbeszélésen többek között a munkacsoport tagjai a november 24-25-én megrendezendő plenáris ülés előkészületeiről kapnak tájékoztatást. Szakértői konzultáció Keszthelyen A magyar tagmegyék közgyűlési elnökeinek szakértői számára konzultációt szervez a megyei önkormányzat csütörtökön 11 órakor Keszthelyen. A fórumon elsősorban a megyék nemzetközi kapcsolataival összefüggő önkormányzati feladatokról, a megyék és a külföldi partnerek nemzetközi hatásköreinek összevetéséről, valamint a Pannon regionális fórum és az Alpok- Adria Munkaközösség tevékenységének összehangolásáról lesz szó. A szlovéniai magyarok Az önállóság elnyerésével és a többpártrendszer bevezetésével nem romlott a magyar nemzetiség helyzete Szlovéniában. Az is bebizonyosodott, hogy a nemzetiség nem aprópénz két ország politikájában. A 8 ezer szlovéniai magyar többsége nem tartozik politikai szervezethez. A parlamentben külön képviselői hely illeti meg őket, s most éppen a magyar sajtóintézet megalakításán munkálkodnak. w ^VadlV NVHOVC' Az Alpok-Adria szerepet kap a külgazdaságban is Kádár Béla: Együttműködésre van szükség a munkaközösség és a kormány közt (Folytatás az 1. oldalról) . Miniszter úr legutóbbi budapesti sajtótájékoztatóján arról szólt, hogy a szeptemberben elfogadott, a külgazdasági kapcsolatok javítását célzó kormány-csomagterv megvalósítása most elkezdődik. Hogy látja: kaphat-e abban szerepet az Alpok-Adria Munkaközösség vagy más regionális integráció? — Ez a kormányzati lépés még nagyon új, a terület politikai, térségi vetületei még nem kristályosodtak ki. A külgazdasági stratégiának viszont kezdetek óta szerves része a nemzetközi kapcsolatokban kevésbé résztvevő megyék mozgósítása, vonzerejük növelése a külföldi partnerek és befektetők körében. Itt Somogyban sok a tennivaló ezügyben, hiszen a megye exportteljesítménye az országos átlagnál sokkal nagyobb mértékben visszaesett. Még az idegenforgalmi bevételei is csökkentek, pedig azok országosan nőttek. Somogynak nyitnia kell gazdaságilag a világ felé, és ez természetesen elsősorban a helyi, térségi önkormányzatok és vállalkozók felelőssége. A kormányzat azonban ezt mindenképp támogatni fogja. — Ez a támogatás kiterjed az Alpok-Adria Munkaközösség munkájára is? — Az Alpok-Adria váltja majd valóra azokat a lehetőségeket, amelyeket a piacgazdaság útjára lépő Horvátország, Szlovénia, valamint a régió többi tagtartománya között kialakult. Ez ügyben állam-, illetve kormányközi szinten is megindult a munka, keressük az együttműködés lehetőségeit, alakítjuk a kapcsolatokat. Ezért egyértelműen támogatnunk kell a régió ezirányú erőfeszítéseit. — Segíthet-e az Alpok-Adria térségben kialakuló kapcsolatrendszer a kormánynak a külgazdasági előrelépésben? Említette: fő célja a tárcának olyan országok bekapcsolása a magyar külkereskedelembe, amelyek eddig nem számítottak elsődleges célpontnak. Ebben a régióban több ilyen ország, tartomány is van. — A gazdasági erőtérben bekövetkező változásokat természetesen a magyar kormány is felismerte. Gondolok itt arra, hogy az európai gazdasági központok részben áthelyeződtek délre — Lombardiába, Bajorországba —, s ezek a tartományok tagjai az Apok-Adria Munkaközösségnek. Természetes tehát, hogy egy szoros együttműködésre van szükség a régió önkormányzatai és a kormány között. Mi kedvező külgazdaságpolitikai feltételeket igyekszünk teremteni, a vállalkozókat információkkal, bemutatkozási lehetőségekkel támogatjuk. A sikeres üzletek pedig természetesen az ország presztízsét növelik. De az is tény, hogy két szomszédos oszág vállalkozója közt néha könnyebben kialakult az együttműködés, mint a két ország szakminisztériuma közt, és ebben egy ilyen regionális kapcsolat sokat segíthet. — Ön szerint tehát a valamikori politikai híd szerepét átveheti a gazdasági együttműködés az Alpok-Adrián belül? — Ez ennek a fő funkciója ma már. Hogy ez valóban így lesz-e, kizárólag a régió tagjain és vállalkozóin múlik. A határ átlépésének megkönnyítését, a kedvező feltételeket a munkához mi igyekszünk biztosítani. Varga Ottó Tíz somogyi program a világkiállításra Expo-főpróbák az Alpok-Adria kereteiben Az Apok Adria Gazdasági Konferencia első napja az 1996-os világkiállítás jegyében zajlott. Expo-börze zajlott, ahol már most körvonalazódott, hogy Somogy megye nagy lendülettel készül az eseményre, előadások hangzottak el ahol megtudhattuk hogy áll országosan és megyén belül a készülődés. Mint megtudtuk, problémák persze vannak, de időarányosan megfelelő a készültség. A legtöbb szó arról az immár 10 elfogadott somogyi programról esett, amely hivatalos Expo-rendezvényként zajlik majd 1996-ban, valamint arról, hogy segíthet mindebben az Alpok Adria Munkaközösség. Herkó László a világkiállítás idegenforgalmi és kulturális főigazgatója elmondta: már most látszik, hogy az Expo nem csak a fővárosé lesz, hanem a vidéké is. — Sőt, inkább a vidéké — tette hozzá — hisz lassan több programajánlat érkezett a megyéktől, mint Budapestről. A budapesti expo területe viszonylag kicsi, egy-két nap alatt kényelmesen végigjárható. Ám a külföldi látogatók ha már eljönnek, nem csak két napot kívánnak feltehetően Magyarországon tölteni, ezért biztos, hogy kiválasztanak jó pár vidéki rendezvényt, amit megnéznek majd. A szálláshelyekkel kapcsolatban is nagy terveink vannak vidéken. Hatalmas szállodákat erre az eseményre nem szabad felépíteni, hisz utána azok kihasználatlanul állnának Budapesten. Nem úgy a vidéki városokban, ahol sok helyről hiányzik szálloda, valamint falun ahol amúgy is erősödőben van a turizmus. Jelszavunk: „Lakj vidéken és látogasd meg az Expót” nem csupán üres frázis. Támogatni fogjuk azokat a kezdeményezéseket és vállalkozásokat amelyek a vidéki szálláslehetőségek bővítését célozzák meg. Ami a programokat illeti: szerintünk olyan rendezvényeket kell vidéken szervezni, amelyek Expo nélkül is működőképesek, hisz akkor már előtte és utána is vonzerő lehet a turisták számára. Somogy megye tíz programja közül valamennyi ilyen lesz — tudtuk meg dr. Gyenesei István előadásából. A megyei közgyűlés elnöke hozzátette még azt is, hogy 1996 előtt valamennyit kipróbálják, mégpedig nemzetközi szinten. — Itt illeszkedik az elképzeléseinkhez az Alpok Adria Munkaközösség. Hisz a programok csak erősítik a tartományok összetartozását és elősegítik a komoly kapcsolatok kialakítását. Ezért gondoltuk úgy, hogy valamennyi Expóra szánt programunkat legalább egyszer megrendezzük az Alpok Adria tagországok meghívásával. Reméljük az elsőre még az idő alatt sor kerül, míg Somogyban van a munkaközösség elnöki tisztsége. V. O. 7 Kisebbségek az Alpok-Adria térségben Dr. Gyenesei István: A másság szép, ezt a tudatot erősíteni kell — A gazdasági nehézségek mellett és/vagy általuk indukáltan megoldatlan kisebbségi kérdések, nemzeti, etnikai ellentétek, államok közötti konfliktusok rombolják a bizalom légkörét — mondta dr. Gyenesei István, az Alpok-Adria Munkaközösség elnöke annak a kétnapos tanácskozásnak a megnyitóján, amelyet a szlovéniai Bledben tartott az Alpok-Adria Munkaközösség kisebbségi munkacsoportja. — Szembesülnünk kell azzal a ténnyel, amit magunktól is tudunk: a másik emberben leginkább azt nem szívleljük, ami belőlünk hiányzik — folytatta a munkaközösség elnöke. — A másság szép és ezt a tudatot erősíteni kell régiónkban, kevesebb veszélyeztetett érték van ennél. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a tudományos tanácskozás kezdetén tisztázni kell néhány kérdést. Például azt: belügynek vagy nemzetközi kérdésnek tekinthető-e a kisebbségek ügye? Felhívta a figyelmet arra is, hogy a kisebbség fogalmának eltérő tartalma van az egyes országokban, ezért előnyös lenne a fogalom meghatározása. A szimpozion — amelyet az Alpok napos oldalán fekvő ország egyik turisztikai központjában tartottak — a kisebbségek szociális, gazdasági és politikai átalakulásának áttekintésével kezdődött, a vitát pedig dr. Peter Vencelj államtitkár, a kisebbségek munkacsoport soros elnöke vezette. Vladimir Klemencic, a nemzeti kisebbségek gazdasági, politikai és szociális helyzetét elemezte az adriai-pannon térségben. Mint mondta: e térség nagyon fontos átformálódáson ment keresztül, de a közép-európai térség része. Az országhatárok nemzetiségileg vegyes területeken vannak, ebből adódóan is nagyon sok az elvándorlás. Mivel változik a nemzeti-etnikai struktúra, megváltozik a lakosság összetétele is. Egyik kisebbség elvándorol, és másik jön helyette. A korábbi helyzethez képest jelentős különbségek alakulhatnak ki, s ezekben hatása van a háborúknak. A kisebbségek védelme ezeken a területeken mindig fontos feladat volt. Alderico Bernardi a sokszínű Európa újonnan megalakuló és régi kisebbségeiről beszélt. A dinamikus változás okaként a népvándorlás felgyorsulását említette. Hangsúlyozta: mindannyian európaiak vagyunk. A nemzetiségek stabil társadalmat igényelnek, mert ebben az esetben erős a kötődöttség. Majd arról beszélt, hogy Olaszországban miért alacsony a bevándorlási ráta. Dr. Hoóz István, a Janus Pannonius Tudományegyetem professzora a nemzetiségi lakosság területi megoszlásáról beszélt Baranya megyei példák alapján. Baranya az elmúlt évszázadokban nagyobb számú német, horvát és cigány lakossággal gyarapodott. A szerb népesség fokozatosan visszatelepült nyelvi környezetébe. A nemzetiségi szórvány-jelleg — mint mondta — sajátos közigazgatási, oktatási és kulturális feladatokat ró a mai önkormányzatokra és a tömegkommunikációs eszközökre is. Pavel Apovnik és Peter Karpf a karintiai szlovén népesség közösségi, szociális, valamint politikai képviseleti kérdéseiről beszélt. Bemutatták a kétnyelvű területet, s rövid történeti áttekintést adtak a gazdasági fejlődésről, amely rányomja bélyegét a nemzetiségi kérdésre és megszabja a lehetőségeket. Ebben a térségben jelentős szerephez jutott a mezőgazdasági szektor, s ez meghatározó volt a szlovének foglalkoztatására. Fontos jellemző, hogy a fiatal szlovén anyanyelvűek aránya megmarad ma is az agrárszektorban. A kedvező változásokat az is mutatja: az 1991-es adatok szerint a szlovének képzettsége a német nyelvűek fölé emelkedett. Peter Karpf a politikai képviseletről beszélt, amelynek kapcsán hangsúlyozta: a szlovének kinyilvánították igényüket a közvetlen részvételre is. Az olaszországi szlovének helyzetéről Milos Bufon beszélt, aki a többnyelvű, multikulturális személyiség fontosságát hangsúlyozta. Pavel Stranj Friuli-Venezia-Giulia tartomány sajátos nemzetiségi összetételét elemezte. Megtudtuk, hogy a három legnagyobb etnikum a friurlán 600 ezer, az olasz 500 ezer és a szlovén 100 ezer taggal. A résztvevők a két nap alatt többféle elképzeléssel is megismerkedhettek. A kisebbségi jogok érvényesülése, a kulturális nyelvi sokszínűség, a nemzetiségi identitás példái és gondjai is terítékre kerültek. A szimpozion ajánlások elfogadásával fejezte be munkáját a festői szépségű Szlovéniában. (Lengyel) GYERMEK-VILÁGTALÁLKOZÓRA KÉSZÜLNEK Józsi, a polgármester Zalakar gyermeknépe kapcsolódik az Alpok-Adria programjaihoz Zsuppán Józsit nem sokkal tizenötödik születésnapját követően, tavaly választották polgármesterré. Úgy, ahogy azt a nagyok előírták: volt választási hadjárat, kortesbeszédek, politikai ellenfelek, odamondások és a végén kampánycsend. Mindez egy választási táborban zajlott, a felnőttek szabályai szerint. Aztán Zalakar vidékének gyermeknépe — mintegy ezeregyszázan vannak — a három jelölt közül a számára legszimpatikusabbat tette 15 község gyermekönkormányzatának első emberévé. Józsi a kezdetektől fogva tudja, mit akar. Első intézkedésével — a táborban a kilenc órai felkelés kihirdetésével — sokakat tett őszinte hívévé. Zsuppán Józsi azonban nem csak ilyen apró-cseprő dolgok miatt vállalta a polgármesterséget. • Határozott programja van, nagy dologba vágta a fejszéjét. A zalakazi gyermekönkormányzat egyetért az Alpok-Adria felnőtt vezetőivel: az itt élőknek színes programokra van szükségük. — Nagy lehetőség lesz nekünk a világkiállítás — vélekedik Józsi. — Úgy gondoltuk, európai gyermektalálkozót szervezünk, aztán rájöttünk, hogy ez nekünk kevés. Zalakar gyermeknépe világtalálkozót akar. A június 20-a és 30-a közötti tíz napon a várakozások szerint 1100 gyermek érkezik a falvakba a világ minden tájáról, hogy hazavigyék a magyar expo hírét. — Boldog polgárai lehetnek Magyarország első gyermekönkormányzatának — véli az ifjú polgármester. A gyermekhad az előrelépésre is gondolt már: nem titkolják, közel az az idő amikor maguknak gyermekminiszterelnököt választanak. Beszédet tart a gyermekpolgármester Fotó: Török Anett