Somogyi Hírlap, 1995. július (6. évfolyam, 152-177. szám)
1995-07-25 / 172. szám
6 Növekszik az ipari termelés Az ipari termelés májusban 13,4 százalékkal volt magasabb az áprilisinál. A növekedés örvendetes, ám tudni kell, hogy a termelés még mindig csak a 84,4 százaléka a tíz évvel ezelőtti szintnek. Ezt állapította meg a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentése. Az ipar termelése az első negyedévi 9,8 százalékos emelkedése után január és május között 9,7 százalékkal haladta meg a tavalyit. A termelésnövekedés a létszám közel 5 százalékos csökkenése mellett ment végbe, ennek alapján a termelékenységi színvonal májusban 21 százalékkal, az év első öt hónapjában pedig 15 százalékkal jobb, mint egy évvel ezelőtt. Az ipar összes értékesítése májusban 12,9 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Ezen belül a belföldi 7,2 százalékkal, az export pedig 27,8 százalékkal haladta meg a tavaly ilyenkori adatot. Az export az összes értékesítés 31 tette ki májusban,százalékát A feldolgozóipar rendelésállománya az ötödik hónap végén 461 milliárd forint volt, ami összehasonlító árszinten 7 százalékkal magasabb az előző évinél. Bányanyitás A Recski Ércbánya hitelezőinek zömével már megegyezett a vállalat végelszámolását intéző Mininvest Rt, így nincs akadálya annak, hogy a bánya privatizációjáról szóló szerződést aláírják a kanadai-magyar konzorciummal, amely vállalta, hogy fedezi a kutatással és a bánya megnyitásával járó összes költséget. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Német márka 91,37 Osztrák schilling 12,99 USA-dollár 126,39 ECU (Európai Unió) 169,14 SOMOGYI HÍRLAPGAZDASÁG Nem szűnik meg jövőre a kistermelői adókedvezmény Kiszámítható biztonságot Az agrárgazdaság rendbetétele nélkül elképzelhetetlen a nemzetgazdaság egészének stabilizációja - mondta Csikai Miklós, a Magyar Agrárkamara hétfői közgyűlésén. Az Agrárkamara elnöke mérleget vont a szervezet néhány hónapos működéséről. Pozitívumként emelte ki, hogy sikerült jó partneri kapcsolatot kialakítaniuk az agrárkormányzattal, a parlamenti bizottsággal és az érdekképviseletekkel. A közeli jövőben a kamara három fontos feladatot szeretne megvalósítani. Az ezredfordulóig újra el akarja érni az 1980- as évek végén regisztrált élelmiszer-fogyasztási szintet. Ehhez, a mezőgazdaság egyenletes dinamikus növekedését feltételezve, évente 3,5-4 százalékos termelésbővülés szükséges. A másik jelentős feladat a mezőgazdaság felkészítése az Európa Unióhoz való csatlakozásra. A kitűzött célok között szerepel végül, hogy az agrárágazat még jobb export-import szaldójával járuljon hozzá a gazdaság egyensúlyának megteremtéséhez. A közgyűlésen jelen lévő földművelésügyi miniszter, Lakos László elmondta, hogy a kormányzat exportorientált mezőgazdaság megvalósítására törekszik. Olyan agrárgazdaságra, amely kiszámítható termelési és jövedelembiztonságot nyújt az abból élők számára. Ezt célozza a pótköltségvetésben nemrég jóváhagyott 4 milliárd forintos többlettámogatás. Ugyancsak a termelők helyzetén kíván javítani az az 55 millió dolláros EBRD-hitel, amely az elmaradott, kedvezőtlen adottságú térségek fejlesztésére szolgál. Az 1996-os évet illetően, a miniszter kiemelte, hogy az exporttámogatás differenciált lesz, és elsősorban a piacra jutást valamint a térségi integrációt segíti elő. Végezetül megnyugtatta a jelenlévőket, hogy a kistermelői adókedvezmény nem szűnik meg, csupán szigorodnak a hozzájutás feltételei. U. G. Nem módosul a támogatás Egyelőre a korábbi feltételek szerint kapják a támogatást a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató gazdasági társaságok. Az Országgyűlés foglalkoztatási bizottságának rehabilitációs albizottsága tegnapi ülésén tekintette át a hátrányos helyzetű emberek foglalkoztatásánál tervezett módosításokat. Eredetileg a pénzügyi és a népjóléti tárca rendelete alapján már augusztustól szigorítani kívánták e foglalkoztatás támogatását és a múlt évi finanszírozás 80 százalékát kapták volna a csökkent munkaképességűekét foglalkoztató gazdasági társaságok. Ez 600 millió forint kiesést jelentett volna, ami sok esetben elbocsátásokra kényszerítené a vállalatokat és gazdasági egységeket. Többek között az albizottság közbenjárására sikerült elérni, hogy a múlt évi keret 90 százalékát kapják meg idén, így már 300 millió forintra csökkent a finanszírozáshoz szükséges pénzhiány. Ha az egészségbiztosítási önkormányzat figyelembe venné a foglalkoztatók korábbi kérését a járulékcsökkentésre, ez éppen 300 millió forinttal segítené ezeket az intézményeket. Az évenkénti mintegy 5 milliárd forintos támogatás nagyobb részét több mint 3 milliárd forintot, a gazdasági társaságként működő foglalkoztatók kapják, ahol 16 ezer, többnyire megváltozott munkaképességű jut munkához. A tervezett szigorítás e gazdasági társaságok egy részére vonatkozna. Ezen kívül 1,2 milliárd forint támogatásban részesül az a több mint ezer kisebb foglalkoztató, ahol 15 ezer rászorulónak adnak munkát. Kisebb, alig több mint 30 millió forintos támogatáshoz jutnak az önkormányzati szociális foglalkoztatók. A fogyasztónak is éreznie kellene, hogy őt védik Számtalan a jogos panasz A kormány néhány héttel ezelőtt határozatot hozott a fogyasztóvédelem hatékonyabbá tételéről. Az ellenőrző rendszerben is jelentős változások történtek, többek között a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézetet (KERMI) beolvasztották a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségbe. - Miért volt szükség erre az intézkedésre? - kérdeztük a főfelügyelőség új főigazgatóját, dr. Gyarmati Andrást. -Több okból is. Az egyik például az, hogy eddig a hozzánk beérkezett panaszokat a főfelügyelőségnek sem gépei, sem laboratóriuma nem lévén - átküldtük a KERMI-be vizsgálatra, ahol ezt nekünk pénzért végezték el. Mostantól nem küldözgetjük oda-vissza egyik intézetből a másikba a vizsgálni valókat. Ezzel gyorsabbá és főleg olcsóbbá válik a panaszok kivizsgálása. A kormányrendelet a pénzbírságról is intézkedik. -A jelenlegi 3 ezertől 30 ezer forintig terjedő bírságoknak nincs már elrettentő hatásuk, ezért a kiszabható összeghatárokat 30-200 ezer forintra kell emelni. -A panaszos eddig bíróság előtt is kereshette igazát. - Igen, de a per évekig is elhúzódhat! Ez pedig az alperesnek kedvez. A nyugati országokban az ilyen jogvitákra speciális eljárásokat - például piaci bíróságokat - találtak ki, ahol napok alatt hatékonyan döntenek. A fogyasztóvédelem másik formáját is erősítenünk kell. Nemcsak az üzletekben, az intézményekben, a bankokban, a biztosítóknál, a távközlésnél, hanem az energiafogyasztásnál is védelemre szorul az állampolgár. A bankfelügyelet, az energiahivatal és a többiek mind olyan központok, ahol egyéb munkáik mellett a panaszokkal is foglalkoznak, de vidékre aligha jutnak el valamennyi panasz alapos kivizsgálására. Azt javaslom, az ilyen kifogásokkal is a mi megyei kirendeltségeink foglalkozzanak. - Mi a legfőbb feladatuk? - Szeretném elérni, hogy munkánk nyomán a fogyasztó érezze, védjük az érdekeit. Tavaly 220 ezer panaszt vizsgált ki a két intézet, s ez a szám az idén sem lesz kisebb. Koós Tamás ______________ÉRTÉKPAPÍR - TŐZSDE______________ A sláger a Danubius volt A Budapesti Értéktőzsdén folytatódott a nyári hangulat. A BUX index szinte semmit sem változott a megelőző heti záráshoz képest, a hét végén 1478,72 ponton állt. A stabilnak mutatkozó árakhoz viszonylag nagy forgalom párosult. A részvények heti összforgalma árfolyamértéken számolva tizenhárommillióval haladta meg az egymilliárd forintot, a kárpótlási jegyeké pedig hatvanegy és fél millió fölött volt. A hét slágere a Danubius Rt. részvénye volt, ugyanis a forgalom a héten meghaladta a 100 millió forintot. A cég papírai 1237 forintos átlagáron forogtak. A Prímagáz részvényei megközelítették az elmúlt tizenkét hónap legmagasabb árát, ami 3200 forint volt, s ettől most csak 25 forinttal maradt el. Kiugró áremelkedésnek lehettünk tanúi az Agrimpex névre szóló részvényeinek esetében. A papír ára pénteken 1300 forinttal emelkedett, s így a hetet 8500 forinton zárta. Ez azzal magyarázható, hogy a cég többségi részesedést szerzett a gabonaforgalmazó Viktória Rt.-ben. Az OTC-piac is csendes hetet tudhat maga mögött, egyedül a MOL papírjai iránt mutatkozott némi kereslet, de kínálat nem lévén, sem jelentős forgalom, sem jelentősebb ármozgás nem alakulhatott ki. A piaci kínálatot élénkíthetik a folyamatban lévő részvényátalakítások, amire az olvasók figyelmét különös tekintettel szeretném felhívni. Azok a MOL Rt. elsőbbségi részvénytulajdonosok, akik még nem alakíttatták át részvényeiket névre szólóvá, a következő 2 hétben díjmentesen megtehetik a Talentum Rt. és a CoopTourist hálózatán keresztül. Az elmúlt heti kincstárjegy-aukción diszkont kissé emelkedtek a hozamok. Három hónapos befektetéssel éves szinten 33 százalékos nyereséget lehet elérni. Konkoly Csaba Concorde Értékpapír Ügynökség 1995. július 25., kedd Munkáéra indították a gazdajegyzőket Négy dunántúli megye - Somogy, Tolna, Zala, Baranya - 110 gazdajegyzőjének tartottak kétnapos szakmai továbbképzést Kaposváron, azzal a céllal, hogy az új hálózatba belépő gazdajegyzők megismerkedjenek az önkormányzatokon alapuló köztestületi agrárkamara szervezetével, feladataival. Azoknak a szakembereknek, akik újak ezen a területen - tehát korábban nem dolgoztak falugazdászként - külön is nagy jelentősége volt a továbbképzésnek, hiszen az ott szerzett ismeretek nélkül nehezen boldogultak volna a további munkájuk során. A tanácskozáson elemezték az egy éve működő hálózatnál felmerült gyakorlati problémákat, a támogatások és eszközállomány feltételrendszerét, valamint ismertették az átvett állami feladatokat is. Elsőként az ágazat érdekét szolgáló törvényekről volt szó, melyek megalkotása létkérdés az agrárium működése szempontjából. Erről a témáról a legilletékesebb Pásztohy András, a parlament mezőgazdasági bizottságának alelnöke tartott előadást, aki a nyári-őszi törvényalkotás menetrendjéről tájékoztatta a szakembereket. Dr. Mészáros Gyula, az agrárkamara főtitkára a köztestületi agrárkamara céljairól beszélt, valamint bemutatta azokat a feladatokat, amik a gazdajegyzőkre várnak az elkövetkező időszakban. Dr. Szőlőssi Endre, az FM főosztályvezetője az agrárpiaci rendtartás törvényeiről szólt, valamint felvázolta azokat a jelenleg érvényben levő földművelési alapokat, amiket pályázat útján nyerhetnek el a termelők. Előadásában kihangsúlyozta, hogy az agrárkamara az előkészítésnél is komoly szerepet vállalt. Ezen kívül ismertetőt tartott a hiteligénybevétel, a kamattámogatási rendszer, a vetési támogatás, a gázolaj fogyasztási adó kérdéséről, valamint foglalkozott az elemi károkkal kapcsolatos feltételrendszerekkel, amelyek rendeletmódosítással kerülnek át az agrárkamarákhoz. A hitelnyújtás feltételrendszeréről az adóügyi hatóság vezetői tartottak tájékoztatót, majd ezt követően az eszköztámogatási rendszer ügyintézéséről és az ezzel kapcsolatos eljárásokról konzultáltak a résztvevőkkel. Végezetül a négy megye agrárkamarai vezetői a régiók sajátosságai alapján szóltak az átvett gazdajegyzőhálózat működéséről, valamint a második félév feladatairól. Dr. Exner Zoltán, a Somogy Megyei Területi Agrárkamara ügyvezető alelnöke szerint legfontosabb, hogy 1996-ra a kötségvetésből az állami feladatok végzésére a 600 millió forintot megszerezzék, s fel kell készülni újabb ilyen jellegű feladatok ellátására is. Szélesíteni kell a kamarai tagságot az ÁFA-kompenzációval rendelkező kistermelőkkel, valamint az élelmiszeripari vállalatokkal. Mint elmondta, a mezőgazdasági bizottságok munkájának javítására van szükség, és van mit tenni a szakképzés, oktatás, kutatás területén is. Boldizsár Beáta Dagadó devizaszámlák Az első félévben 80 milliárd forint értékben növekedtek a lakossági devizamegtakarítások, míg tavaly ebben az időszakban csak alig több mint 30 milliárddal. A Magyar Nemzeti Bank adataiból azonban kiderül, hogy ugyanakkor a tiszta - a forintleértékelést nem számító - növekedés az idén csak 13 milliárd forint volt, míg 1994 első hat hónapjában csaknem 20 milliárd. Ebben az évben az első hat hónap alatt összességében mintegy 19 százalékkal értékelődött le a forint, míg tavaly ugyanebben az időszakban nem egészen 6 százalékkal. Az elmúlt hónap végén 373,9 milliárd forint volt a lakossági devizamegtakarítások összege, azaz csaknem 3 milliárd dollár. Júniusban 15,3 milliárd forinttal növekedett a számlák értéke, és ebből 7 milliárd forint volt a leértékelés következménye. A lakossági devizaszámlákon a német márkának van legnagyobb sikere, hiszen a devizaszámlák több mint felét márkában tartják nyilván a pénzintézetek. Találjon pénzt a Kiskegyedben Érdekes, négy hétig tartó nyereményjátékot indít július 25-én megjelenő 30. számában a Kiskegyed. A játékba, ezúttal először lapunk olvasói is közvetlenül bekapcsolódhatnak. A Kiskegyed hozzájárulásával közöljük az első, úgynevezett reményszelvényt. Olvasóink játékjogot szereznek általa és persze reményt arra, hogy nyerjenek. A pályázók között összesen 4 millió forintot (200 db 5 ezer, 10 db 100 ezer és 1 db 1 millió forintos azonnal készpénzre váltható nyereménycsekket) sorsol ki a Kiskegyed, folyamatosan, négy héten keresztül. A játék szabályait, a beküldési határidőket és az esélylatolgatót megtalálják a nőknek szóló, de férfiak által is buzgón olvasott népszerű hetilapban. A lényeg: aki már két szelvényt beküld, ötezer forintot nyerhet, aki három hétig vár, az 100 ezerre esélyes, és aki a négy egymást követő hét (30.-31.-32.-33.) szelvényeit összegyűjtve, együtt küldi el a Kiskegyed szerkesztőségének címére, az 1 millió forintot nyerhet. Ön most már birtokában van az 1. számú (30. heti) szelvénynek. A továbbiakat augusztus 1-jén, 8-án és 15- én keresse a Kiskegyedben és az ott leírtak szerint döntsön: nagyobb eséllyel kevesebb nyereményre, vagy kisebb eséllyel nagy nyereményre pályázik e. Sok szerencsét!