Somogyi Hírlap, 2005. január (16. évfolyam, 1-25. szám)

2005-01-20 / 16. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2005. JANUÁR 20., CSÜTÖRTÖK BEMUTATKOZIK A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM W Előkelő hely a jogászképzésben A PTE ÁJK a jelenlegi fel­sőoktatási rendszer vala­mennyi képzési szintjén folytat tevékenységet a felsőfokú szakképzéstől a doktori képzésig. Elis­mert színvonalával a ma­gyar jogi karok között a második. A könyvtárat és a számítástechnikai lehe­tőségeket tekintve pedig az ország legjobban fel­szerelt jogi kara. Magyarországon a jogászkép­zés ma igen sajátos helyzetben van. Az utóbbi másfél évtized­ben nagymértékben megnőtt a jogi képzőhelyek száma: a ko­rábbi háromról nyolcra bővült.­­ Ezzel együtt ugyan nőtt a jo­gi szakma iránt érdeklődők szá­ma, de nem olyan mértékben, ahogy a képző­helyeké mondja dr. Sza­­layné dr. Sán­dor Erzsébet dé­kán (képün­kön). - A jogi karok versenyhelyzetbe kerül­tek egymással. A jelentkezők száma az arányokat tekintve csökkent, ám abszolút számban növekedett. A több hallgató foga­dására karunk óriási erőfeszíté­seket tett az oktatói kar bővítésé­vel, az infrastruktúra javításával a jobb körülmények érdekében. - Mit hozott az erőfeszítés? - A magyarországi jogi karok rangsorában a pécsi a második, és ezt a helyet már hosszabb ide­je tartja, sőt bizonyos mutatók alapján akár elsőnek is tekinthe­tő. A hallgatók tanulási körülmé­nyei, közös helyiségek, könyvtár, mind azt a célt szolgálják, hogy a szerkezetében átalakuló jogász képzésnek legyen meg az inf­rastrukturális alapja. A pécsi jogi kar a jelenleg folytatható összes képzési formát nyújtja: jogász­­képzés, főiskolai szintű igazság­ügyi ügyintéző képzés, sőt szak­irány képzésként jogi asszisz­tens képzés is van. Ha ezek hall­gatóit összeszámoljuk, plusz hozzátesszük a sokféle posztgra­duális és szakjogászképzések hallgatóit elmondható, hogy a mostani tanévben eddig soha nem látott hallgatói létszámmal dicsekedhetünk: mintegy 5800 hallgatónk van. - Az örömön túl a nagy lét­szám nyilván elgondolkodtató, a hogyan tovább sok fejtörést okoz. - Dékánként ilyen tények mellett elsősorban az idegen nyelvű képzések rendszerének kialakítása foglalkoztat, főként saját hallgatóink számára, de az EU-hoz tartozásunk okán most már több külföldi hallga­tót is remélünk. Tömegekre persze nem számíthatunk, hi­szen a jog egy adott állam jog­rendszeréhez kötődik, mind­emellett vannak olyan képzési részterületek, amelyek a külföl­diek számára is vonzóvá tehe­tők. Példa lehet erre, hogy a pé­csi jogi kar a kolozsvári Babes- Bolyai Egyetem Jogi Karával kö­zös magyar nyelvű mesterkép­zést indít a 2005/2006-os tan­évtől. Továbbá van néhány olyan szakjogászképzési terü­let, amelyen még nem lépett egyik jogi kar sem Magyaror­szágon. A gyakorló jogászok ál­tal felvetett igények alapján ná­lunk folyik ezen képzések fel­­térképezése, előkészítése. - Kiket várnak hallgatónak? - Azokat a diákokat várjuk, akik nagyon korszerű tanrend­del, technikai felszereltséggel rendelkező, felkészült oktatói körben szeretnék megszerezni jogi ismereteiket. Azokat vár­juk ide, akik saját elhatározás­ból valóban jogászok kívánnak lenni, mert itt bizony harcolni­uk kell a diplomáért, nem könnyű megszerezni. Ugyan­akkor minden feltétel adott a tanuláshoz. Nagy tantervi kí­nálatunk van. A választható tantárgyakból nagyon széles kör adott ahhoz, hogy a hallga­tók a speciális érdeklődésük­nek megfelelő szemináriumo­kat megtalálják. Minden okta­tási évben minimum har­minc-negyven hallgatót tu­dunk külföldi partneregyete­meinkre küldeni. Aki szereti a diákélet egyéb szépségeit, an­nak a diákönkormányzat segít­ségével módja lesz arra, hogy szabadidejét is értelmes szóra­kozással töltse el. - Hányszoros túljelentkezés­re lehet számítani? - Most bő háromszoros túl­jelentkezésre számítunk a jo­gászképzésnél. Az igazság­ügyi ügyintéző főiskolai kép­zésnél ennél is nagyobb érdek­lődés várható. - A pécsi jogi diploma men­­nyit ér az elhelyezkedésnél? - Az a tapasztalat, hogy a munkaadók méltányolják a pé­csi jogi diplomát. A budapesti kar helyzeti előnyével a pálya­kezdők esetében nem tudunk vetélkedni, de munkahelyvál­tásoknál - főleg a közjog terü­letén - különösen nagy a sú­lya, a pécsi diplomának. Európa Központ Gyűjtik az Unió dokumentumait Az Európa Központot 1996-ban alapította az egyetem szenátusa. Feladata, hogy az Európa-tanul­­mányok körében fejlessze, koor­dinálja és szervezze az egyete­men folyó oktató- és kutatómun­kát, a pályázati, szaktanácsadási és szakvéleményezési tevékeny­séget, valamint az országon belü­li és a külföldi kapcsolatokat, és együttműködést A központ négy éven át közvetlen rektori aláren­deltségben működött, 2000. már­cius 1-jén - összegyetemi felada­tainak megőrzésével - az Állam- és Jogtudományi Kar szervezeti egységévé vált. Jelentős Tempus és PHARE-támogatásban része­sült, tevékenysége ennek kö­szönhetően ma már igen kiter­jedt. Kilencvenkettő tantárgy ok­tatását támogatja az egyetem hat fakultásán, működteti az Európa­­politika szakirányú továbbkép­zési, valamint az önkormányzati gazdaságszervező szakot, kiadja a Studia Europaea sorozatot, önálló kutatási programmal és széles körű nemzetközi kapcso­latokkal rendelkezik. Az ÁJK Nemzetközi és Euró­­pa-jogi Tanszéke 1992-től kapja angol nyelven az Európai Unió hivatalos kiadójától (EurOp) Lu­xembourgból az Európai Közös­ségek intézményei által készített dokumentumokat. A specializált EDR-státusnak megfelelően a gyűjtemény alap­vetően jogi és közgazdasági jel­legű, de jelentős az EU intézmé­nyi kérdéseivel, statisztikával, pénzügyekkel, környezetvéde­lemmel, regionális politikával, szociálpolitikával, szakképzés­sel és az EU bővítésével foglalko­zó kiadványok száma is. A gyűj­temény alapvető részét az Euró­pai Közösségek Közlönyének (Official Journal) „L” és „C” soro­zatai és az Európai Bizottság do­kumentumai, valamint a Lu­xembourgban működő Európai Bíróság ítéletei alkotják. A Bi­zottság periodikus kiadványa, a „Bulletin of the European Uni­on” rendszeres és részletes is­mereteket nyújt a közösségi in­tézmények működéséről és az uniós eseményekről. Az oldal a PTE támogatásával készült Oldalszerkesztő: Dunai Imre A hallgatók megoszlása 2004-2005-ben (fő) Felsőfokú szakképzés: 268 Igazságügyi ügyintéző: 1142 Jogász alapképzés: 3452 - Nappali tagozat - államilag finanszírozott: 1282 - Nappali tagozat - költségtérítéses: 148 - Levelező tagozat - költségtérítéses: 2022 Szakirányú továbbképzések: 824 Doktori képzés: 99 Összesen: 5785 15 Kínálat minden szinten Egyetemi szintű jogászképzés (nappali és levelező képzési forma) A szak képzési célja: jogászok képzése, akik a tíz féléves, egyetemi szintű képzés után az egyes jogterületek és jogintézmények, a jogal­kalmazás alapvető módszereinek ismeretében alkalmasak a jogászi tevékenységre, valamint a kellő gyakorlati jártasság megszerzése után jogi szakvizsga letételére. A végzettség szintje egyetemi, az oklevélben szereplő szakképzett­ség megnevezése jogász. A diplomát elnyerők jogosultak az egyetemi végzettségi szintet jel­ző doktori cím használatára. Levelező tagozatos jogászképzések Diplomás Levelező Tagozat A tagozatra egyetemi, illetve főiskolai alap­képzésben szerzett oklevéllel jelentkezhetnek. Felvételi vizsga nincs. A képzés költségtéríté­ses szolgáltatás. Államigazgatási Főiskolát végzettek Levelező Tagozata A tagozatra az államigazgatási főiskolai alapképzésben szerzett oklevéllel jelentkez­hetnek. A képzési idő 8 félév. A képzés tanter­ve speciális, tekintettel van az Államigazgatá­si Főiskola tantervére is. A képzés költségtérí­téses szolgáltatás. Rendőrtiszti Főiskolát végzettek Levelező Ta­gozata Azok jelentkezhetnek, akik a Rendőrtiszti Főiskolán 3 éves nappali tagozaton, 4 éves le­velező tagozaton és/vagy másoddiplomás kép­zésben szereztek diplomát A képzési idő 8 fél­év. Az évfolyam keresztféléves, tehát a naptári év elején (februárban) indul. A képzés költség­­térítéses szolgáltatás. Főiskolai szintű igazságügyi ügyintéző képzés (levelező képzési forma) A szak célja olyan igazságügyi részfelada­tokat megoldó, önálló hatáskörrel rendelke­ző, főiskolai szintű végzettséggel és szakkép­zettséggel rendelkező ügyintézők képzése, akik jogi alapismereteik, különösen az eljá­rásjogokban szerzett jártasságuk, továbbá az igazságügy szervezetének és ügyvitelének, a jogi informatika gyakorlati ismereteinek bir­tokában alkalmasak arra, hogy közreműköd­jenek igazságügyi döntések előkészítésében és végrehajtásában, továbbá jogszabályban meghatározottak szerint szakképzettségük­nek megfelelő önálló igazságügyi feladatokat oldjanak meg. A felvételi elbeszélgetés során, melynek célja a felvételiző általános ismere­teinek felmérése mellett szakmai alkalmas­ságának a megállapítása, összesen 60 pont szerezhető. A felvétel további feltételeit a fel­vételi tájékoztató közli. A kaposvári kihelye­zett képzés a Kaposvári Egyetem Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskolai Karral való együttműködés keretében folyik, a főis­kola épületében (Kaposvár, Bajcsy-Zsilinszky E. u. 10.). Az oktatás jelenleg levelező formá­ban működik. Felsőfokú szakképzés (nappali és levelező képzési forma) A képzés célja: jogi alapismeretekkel ren­delkező és azokat munkájuk során alkalmazó jogi középkáderek képzése. A képzettség fel­használhatósága: A jogi asszisztens bírósági alkalmazásban tehermentesíti a bírákat az ítélkező munkán kívüli tevékenység alól, ügyészségi alkalmazásban ellátja az ügyinté­zői és ügykezelői feladatokat, ügyvédi irodák­ban titkársági alkalmazottként jogi előkészí­tő munkát végez, közigazgatási szakterüle­ten az önkormányzati igazgatásban, illetve az államigazgatás egyes területein ügyviteli feladatokat lát el, közjegyzői alkalmazásban ellátja mindazokat a feladatokat, melyekhez közjegyző jelenlétét jogszabály nem írja elő, földhivatali alkalmazásban ingatlan-nyilván­tartási feladatokat lát el. Egyéb speciális jogi szakismeretet igénylő munkakörökben szak­szerűen előkészíti a jogi szakmunkát. A felsőfokú szakképzés lehetőséget bizto­sít további tanulmányokra. Amennyiben a jogi asszisztens sikeres egyetemi felvételi vizsgát tesz, a nappali jogászképzésben be­számítható a felsőfokú szakképzés során már lehallgatott és eredményes vizsgával le­zárt tantárgyak egyharmada. Felvételi vizs­ga nincs. Az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben a felvételről a be­nyújtott okiratok alapján döntenek. A felvé­tel további feltételeit a felvételi tájékoztató közli. A képzési idő: 4 félév. A képzés ered­ményes befejezését bizonyítvány igazolja. Szakirányú továbbképzések Európa-tanulmányok - Európa-politika szak­irányú továbbképzési szak A képzési forma: le­velező. Finanszírozás típusa: költségtérítéses. Jogi szakokleveles képzések Jelenleg jogi szakokleveles képzés folyik közgazdász, orvos, mérnök alapdiplomával rendelkezők számára, továbbá jogi szakokle­velet kapnak a családvédelemben, gyámügy­igazgatásban, szociális igazgatásban tevé­kenykedő egyetemi, főiskolai végzettségű szakemberek, családvédelmi tanácsadó elne­vezéssel. Szakjogász képzések Ingatlanforgalmi szakjogász Európa-jogi szakjogász Gazdasági büntetőjogi szakjogász Munkajogi szakjogász Társasági jogi szakjogász Önkormányzati jogszabályszerkesztő Infokommunikációs szakjogász Modern közösségi tér a patinás kari épületben Doktorképzés A rendszerváltozás következtében a szer­vezett tudományos továbbképzés is a kar fel­adata lett. A PhD-program „A magyar jog­rendszer megújítása a jogállamiság és az eu­rópai integráció jegyében” címet viseli, téma­vezető dr. Kiss László DSc professzor. Alprogramok: Az önkormányzat kiépülése és működése (jogtörténet), A jogalkotás he­lye, szerepe a jogállamban (közjog), A jogal­kotás (jogelmélet), A terület és tér nemzetkö­zi jogi rendszere (nemzetközi jog), A nemzet­közi és európai polgári eljárásjog fejlődése (polgári eljárásjog), A bűnözés elleni küzde­lem jogi és társadalmi eszközei, különös te­kintettel az új kriminálpolitikai törekvésekre (büntetőjog, kriminológia). A képzésben részt vevők száma fokozato­san növekszik, kiegészül az egyéni felkészü­lőkkel.

Next