Somogyi Hírlap, 2017. május (28. évfolyam, 100-125. szám)

2017-05-25 / 120. szám

2017. MÁJUS 25., CSÜTÖRTÖK Egyre gyakoribb a félmilliós cafeteria JUTTATÁS A cafeteriaszolgálta­­tások kínálati oldalán tovább­ra is első a SZÉP-kártya az ön­kéntes pénztári hozzájáru­lás, az Erzsébet-utalvány és a készpénz-cafeteria előtt. Ha a dolgozók választását nézzük, a készpénz megelőzi a pénztá­ri juttatásokat - mondta Fata László cafeteria-szakértő a Vi­lággazdaságnak. A SZÉP-kártya a legnépszerűbb Az idén tovább nőtt az Er­­zsébet-utalványt választók száma - a munkavállalók 71 százaléka választja ezt a jutta­tási formát. Utóbbi egyébként még a szakembereket is meg­lepte, mert arra számítottak, hogy 2017-ben többen keresik majd helyette a készpénz-ca­­feteriát, hiszen ma már a töb­bi cafeteriaelemmel együtt az a Erzsébet-utalvány is kikerült kedvezményes adóteher­rel nyújtható szolgáltatások közül - ebben a körben már csak a SZÉP-kártya van -, így most 43,66 százalékos adóte­her mellett adható. A második leggyakoribb fix juttatás a mobiltelefon-költ­ségtérítés (39 százalék), ezt a SZÉP-kártya vendéglátás al­­számlája, majd a munkabér­­előleg és a cégautó követi - mondta el Fata László. Ha a juttatások összegét nézzük, a cafeteriát adó cégek 85 százaléka 150 és 400 ezer forint közötti keretet biztosít dolgozóinak. Az 500 ezer forintnál na­gyobb juttatások is gyorsan bővülnek: míg 2013-ban még csak a cégek 4,2014-ben 6, ad­dig 2016-ban már 9 százaléka, idén pedig már minden tize­dik munkáltató ad évi félmil­liót meghaladó cafeteriát. MW Magyarországon tavaly 220 ezer biciklit adtak el Az export húzza a kerékpárgyártókat Kilábaltak a válságból a ma­gyar kerékpárgyártó vállal­kozások, ami egyértelműen az export emelkedésének köszönhető - írta az Opten céginformációs szolgálta­tó elemzése alapján a Világ­­gazdaság. Mediaworks-összeállítás kozponti szerkesztoseg@mediaworks.hu EXPORT Hantos Zoltán, az Op­ten projektmenedzsere rámu­tatott: a magyar kerékpár­gyártók nettó árbevétele a 2011-esnek több mint a duplá­jára emelkedett 2015-re, bár a működő vállalkozások száma 2011 óta alapvetően nem vál­tozott. A piaci szereplők gaz­dasági helyzete - mutat rá az elemzés - stabilnak tűnik, fel­számolás, végrehajtás az el­múlt években csak hébe-hóba indult ellenü­k. Az alkalma­zotti létszám a 2014-es vis­­­szaesést követően évről évre egyenletesen növekedett, ma­­ az egyéni vállalkozókat nem számítva - 1002 főt alkalmaz­nak a kerékpárgyártással fog­lalkozó hazai vállalkozások. A pozitív eredményeket némi­képp árnyalja, hogy a Magyar Kerékpáripari és Kereskedel­mi Szövetség statisztikái sze­rint a hazai kerékpáreladások száma évről évre csökken. A 2008-as 295 ezres darab­szám 2016-ra 220 ezerre mér­séklődött. Ezzel párhuzamo­san a hazai gyártók termelé­se is hasonló tendenciát muta­tott: miközben 2008-ban még 497 ezer kerékpárt gyártottak hazánkban, 2014-re ez a szám 345 ezer darabra csökkent, és lassú növekedéssel 2016-ban elérte a 401,5 ezres darabszá­mot. Az eladott kerékpárok­nál megfigyelhető, hogy át­lagáruk alacsony, de folyama­tos növekedést mutat. Ennek oka, hogy a vásárlók már nem a legolcsóbb kerékpárokat ve­­­szik, illetve az évek során - devizaárfolyam-változások miatt - az alsó szegmens ter­mékeinek árai is magasabbak lettek. Az elektromos kerékpárok tömeges hazai elterjedése - a magas fogyasztói ár miatt - még nem kezdődött meg. A hazai piacot jelenleg 5 nagy gyártó uralja, a többi, kisebb vállalkozás kevesebb mint 2000 darab kerékpárt állít elő évente. A 2014-ben elin­duló bevételnövekedésnek az az oka, hogy a nyugat-európai piacokon jelentősen megnöve­kedett a kereslet az elektro­mos kerékpárok iránt, a nagy gyártók pedig ezen igényekre reagálva elkezdték a pedelec kerékpárok gyártását és ex­portját. Az eladott kerékpárok átlagára lassú, de folyamatos emelkedést mutat Fotó: Shutterstock Kerékpárgyártás (Magyarországon, évente, ezer darab) 500 -|..........i...........f­s............­■ MW-grafika, forrás: MKKSZ, Opten Gyermekétkeztetés: menő iskolai menzák CSALÁD A jövő évi költségve­tésben minden eddiginél töb­bet, 79 milliárd forintot for­dítanak gyermekétkeztetés­re, ez háromszor akkora ös­­­szeg, mint 2010-ben - közöl­te az Emberi Erőforrások Mi­nisztériumának család-, ifjú­ság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkára. Novák Katalin elmondta: je­lenleg majdnem félmillió gye­rek étkezik ingyen a bölcső­dében naponta négyszer, az óvodában és az iskolában na­ponta háromszor, továbbá so­kan kedvezményesen kapják az ételt. 2010-hez képest meg­ötszöröződött az ingyen étke­ző bölcsődések száma, az óvo­dások esetében 2010-ben tíz­ből három gyermek, 2018-ban már nyolc kapja ingyen a reg­gelit, az ebédet és az uzsonnát - ismertette az államtitkár. Kiemelte: 2018-ban több mint 1900 milliárd forintot fordítanak a családok támo­gatására, ez kétszer akkora összeg, mint 2010-ben - kö­zölte az államtitkár, hozzá­téve, arra kérik az ellenzé­ki pártokat, mutassák meg, hogy nekik is fontos a csalá­dok támogatása, és szavazzák meg a költségvetést. Novák Katalin szólt arról is: fontos az ételek és az étke­zés minősége is, ezért módo­sították a közétkeztetési ren­deletet és ezért hirdették meg a Menő menzák az iskolában című pályázatot, amelynek célja, hogy még egészségeseb­bé és szerethetőbbé tegyék a menzákat. MW Az Emmi célja az egészséges és szerethető menza Fotó: MW BELFÖLD-GAZDASÁG J HÍREK Az étkezési kultúra összehoz GASZTRONÓMIA A kiváló alap­anyagok, a tradicionális me­zőgazdasági termékek és ételek fontos pillérei a horvát és a magyar kultúrának egy­aránt - mondta Nagy István, a Földművelésügyi Miniszté­rium (FM) parlamenti állam­titkára szerdán a Horvát Piac elnevezésű rendezvény meg­nyitóján a budapesti Nagy­csarnokban. A rendezvényen ott volt Tomislav Tolusic hor­vát mezőgazdasági miniszter és Zdravko Barac, a horvát Mezőgazdasági Ügynökség igazgatója is. Megállapítot­ta, a védjegyek és a földrajzi árujelzők minőségi garanciát nyújtanak a fogyasztóknak a helyi termék eredetéről, hite­lességéről. Nagy István kije­lentette, az FM számára fon­tos minden esemény, ame­lyen a szomszédos országok élelmiszeripari eredményei­vel lehet ismerkedni. MW Lefejezik a román Telekomot TELEKOMMUNIKÁCIÓ A Tele­kom megszünteti a vezetői posztok egyharmadát a ro­mániai leányvállalatánál egy átszervezési folyamat kere­tében - adta hírül szerdán a Ziarul Financiar román gaz­dasági napilap. A Telekom két héttel ezelőtt kezdte el az átszervezést romániai te­vékenységének hatékonyab­bá tétele érdekében. A veze­tékes és mobiltelefon-szol­gáltatást, internet- és kábel­tévé-szolgáltatást biztosító vállalatnak összesen 700 ve­zetői funkciót betöltő mene­dzsere volt, ezek közül szá­zan önként, közös megegye­zéssel távoztak az elmúlt időszakban. A vállalat most közölte a dolgozók érdekeit védő szakszervezettel, hogy a megmaradt 600 vezetői posztból mintegy 200-at fog­nak megszüntetni. MW Tízezer fogyatékkal élő önállósága javulhat FELZÁRKÓZTATÁS Tízezer fogya­tékkal élő ember kap esélyt az önállóbb életre 2023-ig azzal, hogy a nagy szociális intéz­ményekből kisebb, családias közösségekbe költözhetnek; a kiváltási programra 77 milli­árd forintot fordít a kormány - mondta a szociális ügye­kért és társadalmi felzárkózá­sért felelős államtitkár szer­dai sajtótájékoztatóján. Czibe­­re Károly arról beszélt: a prog­ram első, 6 milliárd forintos forrású köre eredményes volt, 2016 elejéig 600 ember hagy­hatott el nagy szociális intéz­ményt. A nemrég indult máso­dik körben 22 milliárd forint­ból további 2500 fogyatékkal élő ember előtt nyílik meg a teljesebb élet lehetősége 2019 elejéig, majd 2023 végéig to­vábbi 7500 ember költözhet ki 55 milliárd forintból - mond­ta. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a „kitagolási program” el­sősorban nem a nagy intézmé­nyek megszüntetéséről szól, nem arról, hogy „nagy gettók helyett kis gettókat” hozzanak biztosítsanak számukra, tő­késre. A cél az, hogy az unifor­­mábbá közszolgáltatások, kép­­mizált szolgáltatások helyett rési és munkalehetőség vegye élhető, családias környezetet őket körül. MW Czibere: élhető, családias környezet kialakítása a cél Fotó: MTI

Next